Kerüljük el az újabb stroke-ot – Ez a megoldás! 2016-06-19 Blog, Szív és érrendszer Megosztás: Tweet Kulka János színművészen nemrégiben életmentő műtétet hajtottak végre agyi infarktus miatt. Sajnos rajta kívül számtalan ember esik át stroke-on, és bár a színész állapota javuló tendenciát mutat, az esetek nagy részében halállal vagy tartós károsodással végződik. Érdemes tudni, hogy akinél egyszer már kialakult a probléma, annál sokkal nagyobb az esélye egy újabb szélütésre. Trombózis az artériákban A stroke és a szívinfarktus az egész világon vezető haláloknak számítanak, ezért lényeges a megelőzésükre nagy hangsúlyt fektetni, főleg akkor, amikor az érintett személy egyszer már túlélte a bajt. Egy egészséges szervezetben a véralvadás és annak gátlása egyensúlyban van, így nem áll fenn sem vérzékenység, sem pedig fokozott trombózishajlam. Ez utóbbi esetben nagyobb eséllyel alakulnak ki vérrögök, melyek a vénás (mélyvénás trombózis) és az artériás (stroke, szívinfarktus) oldalon is. Stroke – és szívinfarktus- leggyakrabban akkor alakul ki, amikor a vérlemezkék összecsapódnak és thrombus keletkezik, ami elzárja a normál véráramlás útját. A stroke leggyakoribb „háttérbetegsége” a pitvarfibrilláció, ami a szív pitvarainak remegésszerű gyorsa összehúzódásaiból áll, amihez szabálytalan kamra összehúzódások társulnak. E pitvarlebegés melegágy a thrombus kialakulásának, amit azután a marai kontrakció egyenesen az agyi erekbe hajthat. Ekkor alakul ki a stroke (természetesen ez nagyon leegyszerűsített verzió). Ezért nagyon fontos, hogy a fibrilláló beteg alvadásgátlót kapjon (akár élethossziglan, is). Ha megnő a vérlemezkék összecsapódásának esélye, pl érelmeszesedés kapcsán a kisebb artériákban, akkor a szűkület „elején” az áthajlásnál a szövet megrepedhet, ennek következtében helyileg igen gyorsan vérlemezkedugó alakulhat ki.. “Sajnos a vérrögök igen gyorsan, 10 másodperc alatt alakulnak ki, és stroke esetén 2 órán (szívinfarktusnál 6) belül segítséget kell nyújtani a betegnek, máskülönben bekövetkezhet a halál, illetve visszafordíthatatlan károsodások jöhetnek létre. E két órába beletartozik a mentőhívás, a kijövetel, a mentés (piros lámpák, Duna-hidak, dugók stb. a diagnosis a sürgősségin, a CT vizsgálat és az első gyógyító injectio beadása. Ez nagyon kevés idő!) Éppen ezért fontos, hogy más az első tünetek jelentkezésekor értesítse a mentőket, (a leghibásabb hozzáállás a „majd elmúlik” típusú) belekalkulálva az esetleges csúszásokat is (pl. forgalmi dugó)” – figyelmeztet Prof. Blaskó György, a Trombózisközpont véralvadási specialistája. Stroke tünetei Féloldali bénulás, zsibbadás, nehezebb mozgás Beszédzavar, beszédmegértés zavara Szédülés Erős fejfájás Látászavar, átmeneti látásvesztés Ugyanolyan fontos a prevenció, mint a közvetlen életveszély elhárítása Bár stroke esetén az első mozzanat a közvetlen életveszély elhárítása és a vérrög gyógyszeres feloldása, fontos az utókezelés, az újabb probléma megelőzése is. Ehhez az életmódváltáson túl (dohányzás abbahagyása, testmozgás) személyre szabott véralvadásgátló terápia és rendszeres kontroll szükséges. Sokan nyúlnak ekkor aspirinhez, ami sajnos az esetek egy részében teljesen hatástalan (aspirin rezisztencia), így mindenképp kérje ki kezelőorvosa tanácsát, mely készítményt érdemes szedni, hogy elkerülhető legyen az újabb probléma. Pitvarfibrilláció esetén valamilyen alvadásgátló használata kötelező! Sajnos a veszély akkor is fenn állhat, ha a családban már előfordult infarktus, stroke, trombózis, vagy tüdőembólia. A trombózisra való hajlam ugyanis örökölhető, genetikai háttere is lehet. szerencsére léteznek olyan szűrővizsgálatok, melyekkel a problémára fény derülhet, így a megelőzést már jóval a tünetek megjelenése előtt el lehet kezdeni. Ezek a vizsgálatok vérvétel után laboratóriumi körülmények között történnek, és az eredményre is viszonylag hamar fény derül, így nagyobb biztonságban érezheti magát, hiszen mindent megtett a baj elkerülése érdekében. Forrás: Trombózisközpont
