Kit fenyeget a hasnyálmirigyrák? 2013-05-23 Mindent a rákról Megosztás: Tweet A hasnyálmirigy a gyomor mögött elhelyezkedő, fehér színű szervünk, aminek daganatos megbetegedése az 50 év feletti korcsoportban fordul elő leggyakrabban. Az arasznyi méretű, a gyomor mögött elhelyezkedő, fehér színű hasnyálmirigy (pancreas) naponta mintegy másfél liter hasnyálat termel. Külső elválasztású mirigyei termelik a hasnyálat, belső elválasztású mirigyei – Langerhans-szigetek – pedig például a cukorháztartást szabályozó inzulint. A hasnyál – az epével együtt – a vékonybél kezdeti szakaszába, a patkóbélbe ürül. A hasnyálmirigy-daganat leggyakrabban az 50 év feletti korcsoportban fordul elő, a betegség észlelésekor az érintettek átlagéletkora 60-65 év körül mozog. Ebből következően a legfontosabb kockázati tényező az életkor, mivel hosszú időnek kell ahhoz eltelnie, hogy a szervezetbe kerülő különféle rákkeltő anyagok kiváltsák a tumort. A betegség a férfiak körében gyakrabban fordul elő, mint nők között. Magyarországon évente mintegy másfélezer új hasnyálmirigyrákos esetet fedeznek fel. A külső környezeti ártalmak között a vegyipari termékek, a szerves oldószerek, a növényvédő– és rovarirtó szerek (például a régen kiterjedten alkalmazott, ám az Európai Unióban betiltott DDT) említhetők, továbbá a nehézfémek jelentik a leggyakoribb környezeti, illetve munkahelyi veszélyt. Ezen kockázati tényezők mellett ugyanakkor legalább ekkora, vagy még nagyobb hatása van a szervezetbe számtalan méreganyagot folyamatosan adagoló dohányzásnak, s ugyancsak káros a mértéktelen alkohol- és kávéfogyasztás. Az étkezési szokások közül a jelentős zsír- és koleszterin-tartalmú étrend növeli a kockázatot. Az esetek jelentős részében ezek a károsító tényezők összeadódnak: amennyiben a családban több embernél is kialakul a betegség, az nem feltétlen a genetikai átörökítésnek, hanem az életvezetési minta átvételének és továbbvitelének lehet a következménye. Öröklődéssel egyébként tízből nagyjából egy eset magyarázható, a betegséget okozó hibás gének bármelyik szülőből származhatnak. Annak ellenére, hogy a megbetegedéseknek csak kisebb – s nem is minden esetben azonosítható – hányada származik génhibából, azoknak mindenképpen különösen érdemes odafigyelniük a figyelmeztető jelekre, akiknek a családjában hasnyálmirigytumor, bél-, méhtest-, petefészekrák vagy más jellegű hasi daganat, különösen fiatalabb korban – 40 éves kor előtt – előfordult. A kockázati tényezők között tartják számon az olyan betegségeket is, mint a hasnyálmirigy gyulladásos megbetegedése, a májcirrhosis, a cukorbetegség – ezen betegségek felismerése és kezelése ugyanakkor a rendszeres kontrollvizsgálatok révén esélyt ad arra, hogy az esetleges tumoros folyamatokat idejében diagnosztizálják. A hajlamosító tényezők sorában az elhízást, valamint a rossz életkörülményekből adódó egészségtelen táplálkozás is említhető. Forrás:
