A munkanélküliségtől jobban félünk, mint az asztmától

A betegek többsége fél bevallani, ha úgy véli, hogy a munkahelyi körülmények is szerepet játszanak az asztmája kialakulásában. Mit tegyünk, ha asztmásan erősen szennyezett, a légutakat károsító környezetben dolgozunk, de félünk felmondani?

Miért félünk jobban a munkanélküliségtől?

Az Annals of Allergy, Asthma and Immunology, az Amerikai Allergia, Asztma és Immunológia Kollégium (ACAAI) tudományos kiadványában megjelent közlemény szerint, az asztmás betegek mindössze 15 százaléka beszéli meg orvosával, hogy a munkája miként hat a betegségére. Egzisztenciális félelmeik miatt a legtöbben inkább figyelmen kívül hagyják ezt a tényt, mert attól tartanak, hogy egészségük megőrzése érdekében a szakember munkahely váltást, vagy pályamódosítást javasolna.

“A foglalkozási asztma létező betegség: az asztma megjelenése, vagy a meglévő betegség rosszabbodása a munkahelyi körülményekhez köthető. A legveszélyeztetettebb munkakörök, ahol a munkavállaló tartósan a légutakra káros környezetben dolgozik. A betegség kialakulásában, ill. a meglévő asztma rosszabbodásában a klasszikus allergiás eredet mellett a légúti irritánsok hosszú távú ismétlődő belégzése játszik szerepet” – mondja dr. Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa. – “Legismertebbek az állatokkal foglakozók állati szőr-, a pékek liszt-, a vegyiparban és gyógyszeriparban dolgozók különböző vegyszerek-, a lakkokkal dolgozók izocianát- és a galvanizálók, tímárok egyes nehézfémsók által okozott asztmája. Veszélyeztetett csoport még az egészségügyben dolgozók, nyomtatással, faüzemben, szépségszalonban és anyaggyártással foglalkozók köre is.”

A betegség jellemzően aluldiagnosztizált, hiszen a betegek töredéke ismeri csak be orvosának, hogy munkájának köze lehet a betegség megjelenéséhez, vagy tünetei rosszabbodásához. A közleményben megjelentek szerint, habár mindössze 15% vállalja fel a betegségét, valójában 46% az, akinél a panaszok valamilyen formában összefüggésbe hozhatók a munkahelyi körülményekkel. Adódik a kérdés, hogy mit tehet az, aki hasonló helyzetbe kerül és választania kell a megélhetés és az egészség közt.

Dr. Potecz Györgyi szerint mindenekelőtt fontos utána járni, hogy a betegség valóban foglalkozási asztma-e. Gondoljuk át, hogy milyen gyakran tapasztalunk esetleg rohamokban jelentkező köhögést, nehézlégzést a munkahelyen. Ha a tünetek a hétvége, szabadság folyamán javulnak, majd hétfőn ismét felerősödnek, akkor feltehetőleg valóban a munkahelyi környezetben található a kiváltó ok. Ekkor érdemes szakemberhez fordulni, aki a megfelelő vizsgálatok – allergia teszt, légzésfunkció – elvégzését követően személyre szabott asztma kezelési tervet állít össze.

Kiegészítve a munkavédelmi előírások betartásával – szájmaszk viselése, megfelelő szellőzés – sok esetben már megoldást jelent a betegség kezelésére, ezáltal a zavartalan munkavégzésre is. A munkavállalók elsődleges célja természetesen a munkahely megtartása, de sokaknak mégis szembe kell nézniük azzal a ténnyel, hogy jelenlegi munkahelyük súlyos és maradandó egészségkárosodást okozhat. Ebben az esetben a váltás elengedhetetlenné válik – teszi hozzá a főorvosnő.

Forrás: https://napidoktor.hu/index