Kávé - egészségügyi és egyéb jótékony hatások

A gabonafélék mellett a kávé a világpiac egyik legkeresettebb árucikke. A széles körben kedvelt italt több ezerféleképpen készítik el és fogyasztják. A kávé a tudományos kutatások állandó tárgya.

Egyéb élelmiszerekhez hasonlóan a kávé is tartalmaz tápanyagokat, például niacint, káliumot, magnéziumot és mangánt. Azonban kedvező élettani hatásait alapvetően nem ezeknek, hanem koffeintartalmának és a benne levő nagy mennyiségő antioxidánsnak (például fenoloid vegyületeknek, a polifenoloknak) köszönheti.

Van-e felső határa a javasolt napi kávéfogyasztásnak?

Ritkán tesznek javaslatokat tanulmányok alapján az ajánlott elfogyasztandó kávémennyiségre. A kávé legismertebb összetevője, a koffein felszívódásának sebessége egyénenként erősen eltérő lehet. A koffein átlagos felezési ideje (az az idő, amennyi alatt a szervezet az egységnyi idő alatt elfogyasztott koffeinmennyiség felétől megszabadul) nagyjából 3 óra. Ezt az időtartamot számos tényező befolyásolja.

Míg a terhesség akár 100%-kal is megnövelheti az átlagos felezési időt, a dohányzás meggyorsíthatja a vegyület kiválasztását. A fogamzásgátló szerek és az alkohol is növelik a koffeinlebontás idejét. A nekünk megfelelő kávémennyiség meghatározásához tehát figyeljük szervezetünk reakcióit.

A Magyarországon elfogadott általános irányelv napi 2-3 csésze, ekkora mennyiség jótékony hatású lehet az egészségi állapotra. Nemzetközi kutatási eredmények viszont felvetik az ennél nagyobb, napi 3-5 csészényi kávé elfogyasztásának táplálkozási előnyeit.

A koffein hatása a központi idegrendszerre

A koffein idegrendszerre gyakorolt hatása jól ismert. Javítja a reakcióidőt és a koncentrációs képességet, ugyanakkor késlelteti a kifáradást. Éppen ez az egyik oka annak, hogy vizsgálják a jet-lag-et, vagyis az utazás során fellépő időzónaváltás-szindróma tüneteit ellensúlyozó hatását. A koffein befolyásolhatja a különféle feladatok elvégzéséhez szükséges időt is. A koffein emellett gyorsítja a szervezet anyagcserétjét.

Ezzel magyarázható, hogy sokkal intenzívebb és nehezebb fizikai munka elvégzését teszi lehetővé, valamint javítja az állóképességet a sportolás során. Ismert például, hogy a koffein segít a kerékpározóknak és a hosszútávfutóknak teljesítményük növelésében.

A koffein hatása a szívre

Gyakran hozzák összefüggésbe a koffeint egyes szív- és érrendszeri betegségekkel, például a magas koleszterinszinttel. Ezt a hatást a szűretlen – például a török vagy a skandináv típusú – kávéban található kávéolajok okozzák. Ezeket könnyen eltávolíthatjuk, ha a kávét szűrőpapíron átszűrjük, illetve kiküszöbölhetjük instant kávé fogyasztásával is.

A koffein serkentő hatása ellenére mérsékelt mennyiségű (napi 2-3 csésze) kávé fogyasztása esetén semmilyen további szív- és érrendszerre gyakorolt hatást nem mutattak még ki.

Nem igazolták például a kávéfogyasztás és a vérnyomás kapcsolatát, habár vannak “koffein-érzékeny” személyek, akik vérnyomása megemelkedik, ha kávét isznak. Mindazonáltal még az ő vérnyomásuk is csak nagyon kis mértékben emelkedett, és az emelkedés mindössze nagyjából egy órán át tartott. A kávé önmagában tehát nem tekinthető a magas vérnyomás kockázati tényezőjének.

Az utóbbi időben született néhány olyan pozitív epidemiológiai vizsgálati eredmény, amelyek szerint a kávéfogyasztás – vélhetően a benne lévő antioxidánsoknak köszönhetően – csökkentette a halálos kimenetelű szívinfarktus kialakulásának esélyét.

A koffein megtalálható a kávéban, a teában (a fekete, zöld és mate teákban egy a koffeinhez nagyon hasonló szerkezetű anyag a thein van), a kakaóban, a guaranában, a kólában és a kakóból készült egyéb italokban.

Az ezekből készült ételek és italok koffeintartalma változó, attól függően, hogy milyen növényből állították elő azokat, milyen típusúak illetve milyen módszerrel történt feldolgozásuk és hogyan készítették el őket.

Kávé

Étel/Ital	Átlagos koffein tartalom (mg)	Értéktartomány (mg)
Filteres kávé (150 ml)	115	60-180
Instant kávé (150 ml)	65	30-120
Koffeinmentes kávé (150 ml)	3	1-5
Presszókávé (30 ml)	40	30-50