Hamarosan még több oltóanyag jut el a világba hazánkból

A tavalyi 3 milliárd forintos fejlesztést követően megkezdődött a GSK gödöllői gyártóüzemének további bővítése, egy újabb, 18 milliárdos beruházás keretében. A több mint 100 új munkahelyet teremtő kapacitásbővítés célja, hogy a vállalat 2023-tól a diftéria és tetanusz elleni oltóanyag komponensét a hazai vakcinaüzemében gyártsa majd. A nemzetgazdasági szempontból is kiemelkedő beruházást a magyar kormány 1,8 milliárd forinttal támogatja. A GSK 22 éve van jelen Magyarországon három divízióval, gödöllői gyára globális kulcsszerepet játszik a csecsemőkori, gyermek, tinédzser- és felnőttkori védőoltások előállításában. A vállalat, amely a világon elsőként fejlesztett oltóanyagot a B típusú hepatitis, a malária és a rubeola ellen, naponta ~2 millió dózis vakcinát juttat el a világ több mint 160 országába. A K+F-re jelentős forrásokat fordító vállalatnál jelenleg is 15 új oltóanyag van a klinikai kutatás fázisában. 

Elkezdődött a brit gyógyszeripari óriás magyarországi fejlesztési projektjének második fázisa is, a gödöllői gyártókapacitás további bővítésével 104 új munkahely jön létre 2020-ig Gödöllőn.

Tavaly, a fejlesztés első ütemében a GSK 10 millió eurós (3 milliárd forintos) beruházásból nyitotta meg új termelési részlegét Gödöllőn. A 15 új munkatársat foglalkoztató üzemben több mint 130 millió adag vakcina komponenseit állítják majd elő a nagyüzemi termelés beindítása után.

A fejlesztés második üteme a most induló, 57 millió eurós (18 milliárd forintos) beruházásból születő új üzem, mely a korábbihoz képest új felhasználási területre állít majd elő diftéria- és tetanusz vakcina komponenseket. Ezzel lehetővé válik, hogy a jövőben a GSK egy helyen állítsa elő a két oltóanyaghoz szükséges fontos alkotóelemet, számottevően leegyszerűsítve és hatékonyabbá téve ezzel a gyártást.

A beruházás másik célja, hogy a gyártóüzem kapacitását jelentősen megnövelve a jövőben a lehető legnagyobb mértékben segíteni tudja a globális ellátást az Infanrix/Boostrix/Synflorix oltóanyagokból, hiszen ezekhez a védőoltásokhoz itt gyártják majd a szükséges alkotóelemeket.

A gyártási tevékenység 2023-ban, a szükséges hatósági engedélyek megszerzését követően kezdődik. A beruházás a magyar kormány 1,8 milliárd forintos támogatásával valósul meg.

Csetriné Hári Zsuzsanna, a GlaxoSmithKline Biologicals Kft. termelési vezetője elmondta: „A gödöllői gyártóegység az elmúlt évtizedben stratégiai szerepre tett szert, és bebizonyította, hogy világszínvonalú minőséget képvisel a GSK hálózatán belül, érdemes tehát tovább bővíteni. A részben állami támogatással megvalósuló beruházás azt is megerősíti, hogy Magyarország a magas hozzáadott értékű termelésben is sikeres, részben azért, mert biztosítani tudja az innovatív gyártói folyamatokhoz szükséges szakértelmet és tudományos hátteret.” 

A védőoltások iránti kereslet világszerte folyamatosan növekszik, ehhez kíván alkalmazkodni a vállalat a termelésbővítéssel. Az itt termelt gyógyszeralapanyagok ugyanis világviszonylatban több millió csecsemő és kisgyermek védelmét biztosítják majd.

„Mindezek mellett azt is fontos kiemelni, hogy a beruházás egyúttal több mint 100 új munkahelyet teremt a termelés és a minőségbiztosítás területén, ami 50%-os létszámnövekedést jelent 2020-ig. Vállalatunk jelentős exportnövekedéssel is számol, amely hazánk gazdasági növekedéséhez is hozzájárul” – tette hozzá a GSK termelési vezetője.

Milliók és milliárdok

A világszerte egyre szélesebb körben alkalmazott védőoltások 2-3 millió életet mentenek meg – évente. A becslések szerint az életmentő szerepen túl az életminőség javításában is óriási a szerepük: minden évben 750.000 gyerek kerüli el a tartós fizikai károsodást, fogyatékosságot, mert be van oltva. A világ legszegényebb fejlődő országaiban azonban nem működik jól a vakcináció, több mint 19 millió gyermek még az alapvető oltásokhoz sem jut hozzá. Szomorú következménye ennek, hogy 2015-ben közel 6 millió kisgyermek halt meg, mintegy 50%-uk olyan betegség következtében, amely védőoltással vagy egyszerű beavatkozással megelőzhető lett volna.

A védőoltások népegészségügyi haszna anyagi szempontból is megkérdőjelezhetetlen: minden dollár, amelyet az alacsony vagy közepes jövedelmű országokban oltásokra költenek, 44-szeresen térül meg. A fejlődő országok az elmúlt 10 évben a becslések szerint 150 milliárd dollárt takarítottak meg az oltásoknak köszönhetően.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2017. április 24-30. között a Védőoltási hét keretén belül hívta fel ismét a figyelmet a vakcináció életmentő szerepére. A tényeket azért is hangsúlyozni kell, mert az oltásellenes mozgalom tevékenységének egyik „eredményeként” olyan járványos betegségek ütötték fel ismét a fejüket, melyektől többé-kevésbé már sikerült megszabadulnunk Európában. Jó példa erre egyebek mellett a diftéria (torokgyík), melyet 28 év után diagnosztizáltak újra Spanyolországban 2015-ben. A kórházba került hatéves kisfiú szülei úgy vélték, felesleges beadatni gyermeküknek a védőoltásokat.

Az immunizáció azért is fontos, mert a WHO szerint nem csupán olyan távoli országokban nem jut hozzá sok gyermek a védőoltásokhoz, mint India, Nigéria vagy Pakisztán, de a szomszédunkban, Ukrajnában is 370.000 gyerek marad megfelelő immunizálás nélkül.

41 pajzs a fertőzések ellen

A GSK élen jár a vakcinafejlesztésben, 100.000 munkatársat foglalkoztat a világ 115 országában, kutatócsoportjaiban több mint 2000 kolléga dolgozik új vakcinák kifejlesztésén és a meglévő védőoltások fejlesztésén. A vállalat vakcinaüzletága az egyik legnagyobb a világon, naponta ~2 millió dózis oltóanyagot juttatnak el a világ több mint 160 országába. 41 különböző védőoltásával a GSK rendelkezik a legszélesebb vakcinaportfólióval a világon. A vállalat legnagyobb sikerei közé tartozik a Hepatitis B, a malária és az ebola ellen kifejlesztett oltóanyag. A cég nagy hangsúlyt fektet az innovációra, jelenleg is 15 jövőbeli oltás van a klinikai kutatás fázisában.

A vakcinafejlesztés idő- és pénzigényes, bonyolult feladat. A GSK csak 2015-ben 500 millió angol fontot (azaz több mint 180 milliárd forintot) költött vakcinakutatásra és fejlesztésre. Egy oltóanyag kifejlesztése ugyanis körülbelül 10-12 évet vesz igénybe, és az előállítás sem egyszerű: egy adag vakcina legyártása 6-24 hónapig tart. Ez az oka annak, hogy a védőoltások beszerzéséről érdemes időben gondoskodni, a kötelező oltások állami beszerzése esetén is, hiszen hirtelen megnövekedett igény esetén előfordulhat, hogy a vállalatnak külföldről kell a készleteket biztosítania, vagy új gyártási folyamatot kell elindítania, ami akár 1 évig is tarthat.

A vakcinabiztonság mindig elsődleges: az oltóanyagok gyártási folyamatának 70%-át a minőségellenőrzés teszi ki. Jellemző, hogy például a GSK pneumococcus vakcinája legalább 500 minőségi teszten megy át, mielőtt piacra kerül. Az oltóanyag-fejlesztés minden szempontból milliókat mozgat meg: az elmúlt 17 évben több mint 1.200.000 ember vett részt a GSK vakcina klinikai kutatásaiban.

A vállalat üzletpolitikájában jelentős szerep jut a fejlődő országok támogatásának, minél több emberhez juttatva a gyógyszereket és oltóanyagokat.

Több mint 300 millió gyermek védettségében segít majd az a 850 millió dózis vakcina, melyet a cég 2024-ig csökkentett áron ad el az alacsony jövedelmű országoknak.

Emlékszünk még rájuk?

A gödöllői üzemben a GSK a diftéria- és tetanuszvakcina minden komponensét egy helyen tudja előállítani. Az immunizálás a fejlett világban olyan sikeres, hogy a legtöbben már alig ismerik ezeket az egykor pusztító betegségeket.

A diftéria (torokgyík) egy bakteriális fertőző betegség, mely a mandulákon, illetve a gégében okoz gyulladást, ami akár a beteg fulladásos halálához is vezethet. A védőoltás feltalálása előtt rettegett gyermekbetegségnek számított, az 1880-as években tomboló torokgyík-járványban a halálozási ráta elérte az 50%-ot is Európa és az USA egyes területein. Mielőtt az oltóanyag az 1980-as években széles körben elérhetővé vált volna, az évi egymillió diftériás fertőzött beteg közül több mint ötvenezren haltak meg a fejlődő országokban.

Az ezredfordulóra azonban a vakcináció eredményeképpen a betegség világszerte jelentősen visszaszorult, 2015-ben a WHO szerint mindössze 4500 esetet jelentettek. Jelzi a védőoltások fontosságát az is, hogy elmaradása milyen károkat okoz: a ’90-es években a volt Szovjetunió tagállamaiban ismét járványok törtek ki, 157.000 esetet jelentettek hivatalosan, a fertőzések 38–82%-a halállal végződött.

A tetanusz szintén toxintermeléssel járó bakteriális fertőzés, mely az ideg-izom kapcsolatot károsítja, ezzel merevgörcsnek nevezett izomgörcsöket okoz. Halálozási aránya megfelelő orvosi ellátás hiányában megközelíti a 100%-ot. A fejlődő világ egyes országaiban a vakcináció elégtelensége miatt még 2015-ben is 34.000 újszülött halt bele a betegségbe a WHO becslése szerint. A védőoltás hatékonyságát azonban jól jellemzi, hogy az 1988-as adathoz képest ez 96%-os csökkenést jelent. Az Európai Unióban, ahol jól működik az immunizáció, évente mindössze néhány tucat eset fordul elő.

Forrás: https://napidoktor.hu/index