Elöregedő palatetők

A ’90-es évek óta ismert az azbeszt egészségkárosító, rákkeltő hatása, de egészen a ’80-as évekig a szocializmus egyik legelterjedtebb tetőfedési anyaga volt.

A mai napig több százezer családi és lakóházat, valamint legalább ugyanennyi ipari és mezőgazdasági épületet fed palatető. Mivel a pala csak sérülés – törés, repedés – esetén veszélyes, a baj megelőzése érdekében érdemes időben a még sérülésmentes tetők környezeti terhelését megszüntetve akár bontás nélkül új, minőségi, hosszú távon biztonságot nyújtó tetőt kiépíteni.

Több százezer 1930-1980 között épült magyarországi családi és lakóházat fedhet a mai napig tetőpala, melyről csak a ’90-es években derült ki, hogy rongálódás hatására az egészségre veszélyes mikroszkopikus méretű szálak szabadulnak fel belőle. A 20-32 százalékban veszélyes azbesztet tartalmazó tetőpalák amortizációs ideje – anyagtípustól, termékfajtától, környezeti hatásoktól függően – 20-40 év, így az évtized közepére tömegesen szorulnak majd renoválásra a 30-50 évvel ezelőtt palával fedett családi és lakóházak – hívja fel a figyelmet Kotormán István a Lindab fejlesztési és oktatási vezetője.

„A szocializmus egyik leggyakoribb típusháza volt a 10×10 méteres négyzet alaprajzú, sátortetős épület, az úgynevezett Kádár-kocka, melyek fedésénél előszeretettel használták a tetőpalát. Ilyen házakat bármerre láthatunk mai napig országszerte. De nemcsak családi házak fedésére használták a palát, a ’80-as évekig a többlakásos, magastetős társasházak építésekor is népszerű termék volt – a cserép mellett – a pala. Sőt a lakóépületekhez hasonlóan, szintén több százezerre tehető azoknak az ipari, mezőgazdasági épületeknek – mag- és gabonatárolóknak, állattartó-épületeknek, terménytárolóknak – a száma, melyeket az említett okok miatt szintén veszélyes hullámpalával fedtek”

A Lindab fejlesztési vezetője kiemeli ugyanakkor, a sérülésmenetes palatető még nem jelent számottevő kockázatot, így cseréje a jelenlegi törvények és tudás szerint nem szükséges, de érdemes a környezeti terhelés csökkentésével megelőzni az anyag elöregedéséből fakadó repedések, törések kialakulását.

„A palatető bontását, elszállítását csak az arra kijelölt, speciális szaktudással és jogosítványokkal rendelkező cégek végezhetik, mivel a törmelék veszélyes hulladéknak minősül. Az elbontás költsége egy-egy családi ház esetében több százezer forintra is rúghat. Az azbeszt szálak csak az anyag szétmorzsolásakor, roncsolásakor (fűrészelés, törés, stb.) kerülnek a levegőbe és jelentenek veszélyt az egészségre. Amennyiben ilyen jellegű károsodás még nem következett be, lehetőség van a még megfelelő állapotban lévő pala átfedésére – annak elbontása nélkül -, új segédváz és arra teljesen új tetőrendszer kiépítésére”

Szinte a régi tető lebontásának árából – így igen gazdaságosan – kiépíthető egy könnyűszerkezetes új acéllemezes tetőfedés, mely a nagyszilárdságú anyagnak, a tökéletes vízzáróságnak és a mechanikai hatásokkal szembeni ellenállóságának köszönhetően hosszú időn keresztül, immár biztonságosan védi az épületet és a benne élő családok egészségét.

További műszaki – statikai, épületfizikai, rögzítés technikai – érvet jelent a könnyűszerkezetes tetőfedés mellett, hogy a Kádár-kockákat és az ipari-mezőgazdasági épületek többségét csak kis súly megtartására alkalmas falakkal, tetőszerkezettel tervezték, így a – legtöbb esetben – a sokkal nagyobb terhelést jelentő hagyományos – beton vagy kerámia anyagú – cserépfedést nem bírnák el.

vid4u.init(480,360,’9msjlKYrMD’,null,3);

Forrás: