A legszebb májusi virágok – esküvőre, otthonunkba

A májusi virágoknak se szeri-se száma

Évelők és frissen kiültetett tavasziak gondoskodnak a szem gyönyörűségéről. Ilyenkor májusban nyílnak a liliomfélék, a patakpartokat díszítő nefelejcs. A pünkösdi rózsa vagy bazsarózsa fehér, rózsaszín, és bordó virágai is ezidőtájt egészítik ki a virágzó íriszeket, más nevükön nőszirmokat. A kertek egyik illatos gyönygye a százszorszép is ilyenkor bontja ki szirmait. A termesztett színpompás, elegáns orchideafélék is ilyenkor tárják ki szépségüket.

Frézia

Sokan a fréziát csak virágboltban vágott virágként látták, pedig kertünkbe vagy erkélyünkre is ültethetjük ezt a kedves színes virágot. Már márciustól ültethető, a frézia amely a szivárvány minden színében pompázik.

A frézia pár éve hazánkban még ritkaságnak számított, és termesztése nagyüzembe folyt. Kiskertekben ritkán találkoztunk vele, leginkább a csokrokban vágott virágként láttuk viszont. Ám ma már bárki ültethet fréziát a kertjébe, hiszen a holland virághagymák már elérhetők a kertészek számára is.

A frézia egy igen érzékeny kis növény, így gondozása és termesztése sem volt egyszerű feladat, de ma már a Hollandiából érkező hagymákat úgy keresztezték az ottani kertészek és nemesítők, hogy a kezdő kertészek számára is ültethető és nevelhető legyen. Szín és forma gazdagsága is lenyűgöző. Szinte a szivárvány minden színében megtalálható, és választhatunk az egyszerű vagy a telt virágú fajták közül is.

A frézia hagymákat februártól egészen április elejéig ültethetjük balkonládába, nagyobb cserépbe, és ha a hőmérséklet tartósan 5 fok felett marad éjszaka is, akkor szabadfölde is. A virágzási idő májustól szeptember elejéig tart, de fajtától is függ. Mivel a frézia akár 60 cm magas virágszárat is növeszt, akár vágott virágnak is alkalmas, de teraszra vagy erkélyre cserepes növényként is ültethetjük.

Búzavirág

A búzavirág régen főleg a búza és rozstáblák szélének jellegzetes egyéves gyomnövénye volt a pipaccsal és a konkollyal együtt, ma azonban már a díszkertekben is egyre nagyobb szerephez jut. Dél-európai származású növény, de mára már csaknem az egész földkerekségen elterjedt. Májustól júniusig virágzik, de a később vetettnövények még késő ősszel is nyílnak. Nemesített változatai között vannak teltvirágú fajták is, és a kék mellett rózsaszínű, lila és fehér virágú fajtákat is találhatunk. Hengeres karcsú szárán magányosan nyílnak jellegzetesen hasogatott szirmú virágai, levelei pedig ép szélűek, szálasak vagy áralakúak. Lazán szétágazó habitusa a természethű kertek kedves virágává teszi, s csoportosan ültetve jól mutat margarétával, mezei pipaccsal, vagy akár ligeti zsályával is.

Tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű földben, naposkissé szélvédett helyen érzi magát a legjobban. Jól bírja a szárazságot.

Pünkösdi rózsa

A pünkösdi rózsák nemzetségében (Paeonia) akadnak lágyszárú évelők és fás szárú, lombhullató cserjék egyaránt. A fajok száma meghaladja a harmincat, a nemesített és keresztezett fajták száma pedig évről évre nő. A virág változatos színekben pompázik, és édes illatot áraszt. Az egyszerű virágú fajok szirmai csésze alakot öltenek és a feltűnő színű, sárga porzókat ölelik körül. A félig telt virágú pünkösdirózsa szirmai két-három sorban, körkörösen helyezkednek el, míg a telt fajták virágai megszámlálhatatlan szirmok sokaságából álló gömb alakban nyílnak.

Pünkösdi rózsa gondozása

A pünkösdi rózsa sok örömet szerez annak, aki az ültetésen túl megfelelően gondoskodik a neveléséről.
Napfénykedvelők, ezért napsütéses helyre kell ültetni a kertben. Legalább fél napig érje a napsütés! Mély termőrétegű, tápanyagban gazdag, agyagos vagy vályogos talajban fejlődik a legjobban. Ahol homokos a talaj, ott célszerű komposzttal és kevés agyaggal a földjét gazdagítani (pl. Alginit), mert ez utóbbi segíti a nedvesség megtartását. Ezeket az anyagokat az ültetőgödör alján keverjük el a talajjal, hogy a gyökerek ne érintkezzenek közvetlenül a komposzttal.

Nedvességkedvelő növény, meghálálja az öntözést, és az elvirágzás után is érdemes az öntözésre odafigyelni. Az enyhén savanyú vagy semleges kémhatású (pH 6,5 – 7) talajokat szereti. Mind fás bazsarózsa, mind pedig a pünkösdi rózsa gyorsabb növekedéssel és dúsabb virágzással hálálja meg, ha minden tavasszal vékony rétegben érett istállótrágyát szórunk a tövéhez. Ha műtrágyát választunk, legyen K és P túlsúlyos (pl. 6-24-24 NPK összetétel). A tavaszi nagy esőzések következtében a virágokat és bimbókat megtámadhatja a szürkepenész (Botrytis). Homokos talajokon gyengíthetik a fonálférgek. Ősszel a lehullott növényi részeket mindig el kell távolítani.

Nyár végén kell ültetni, hogy a tél beállta előtt elegendő idő maradjon az új gyökerek kifejlődéséhez. A legtöbb faj télálló, ám ha a fagyosszentek időszakában zord az időjárás, a fiatal pünkösdi rózsa hajtásait érdemes betakarni. A frissen ültetett növényt is ajánlott a fagytól óvni az első télen, pl. szalmatakarással.

Évelő pünkösdi rózsa gondozása

Mind a fás szárú, mind az évelő pünkösdi rózsa szaporítható magvetéssel is, de mivel magvai hajlamosak több évig is elfeküdni, eredményesebb az ivartalan szaporítás. A lágyszárú pünkösdirózsákat a vaskos gyöktörzsek szétosztásával, feldarabolásával lehet szaporítani. Ennek legkedvezőbb időszaka a szeptember hónap. Éles késsel vágjuk szét a gyöktörzset úgy, hogy mindegyiken legyen néhány szem és elegendő gyökérzet. Ezután fektessük vízszintesen a földbe, és csupán 5 cm vastag földréteggel fedjük. Késő ősszel takarjuk szalmával vagy lombbal, hogy az erősebb fagyoktól megvédjük.

Fás pünkösdi rózsa

Csak türelmes ember telepítsen fás pünkösdirózsát (Paeonia suffruticosa). Fajtái többnyire a 3. évtől virágoznak teljes pompájukban. Ha nagy virágokat szeretnénk, a borsónyira megnőtt oldalrügyeket el kell távolítani. Nem kedveli a metszést, ezért a telepítés során olyan helyet kell számára választani, ahol majd a végleges méretű növény is elfér. A fás fajokat ma már többnyire dajkaalanyra oltják, és oltott töveket árusítanak. Ez a szaporítási mód kertészeti szakismeretet kíván.

Gyöngyvirág

A gyöngyvirág a májusi kert legelső lakója, hiszen már május elején fellelhetjük kertünkben a hófehér bókoló gyöngyvirágokat. Akinek még nincs a kertjében gyöngyvirág, tavasszal nekifoghat a telepítésnek.

Iris, Írisz, Nőszirom

A nőszirom a napos és száraz helyet igénylőnövény. Nem szereti a sok nedvességet, ezért jó vízáteresztő talajba ültessük. Kedvező ültetési időaz ősz, szeptember végétől októberig. A kisvirágú fajták sok éven át szaporodni képesek a helyükön. A nagyobb termetű íriszt 4‐5 évenként át kell ültetni, mert ha ezt nem tesszük meg, csökken a növény vitalitása, a betegségeket könnyebben megkapja, a virágzást abbahagyja. Tavasszal a télen elszáradt leveleket el kell távolítani. A virágágyást rendszeres gyomtalanítással tisztán kell tartani. Az elszáradt leveleket le kell vágni.

Májusi vagy kerti orgona

Az orgona illatos virágú lombhullató cserje vagy kisebb fa, melynek buja virágbugái elérik a 20-25 cm hosszúságot, színspektrumuk pedig a fehértől a bíborvörösen át a liláig terjed. A korán nyíló fajták már akár április második hetében ontják jellegzetesen édes illatukat, ám a legtöbb fajta április végén, május elején borul virágba.

Hortenzia

Nagymamáink kertjében nélkülözhetetlen virág volt a hortenzia, de ma egyre ritkában fedezhető fel a kertekben. Pedig ez a növény hatalmas labdaszerű virágzatával, igazán szép látványt nyújt.

A hortenzia a kőtörőfűfélék családjába tartozó fás évelő bokor, amely Ázsiában, és Amerikában is őshonos. A növény akár két méteresre is megnőhet, színválasztéka is igen gazdag a fehér, rózsaszín, lila, piros, liláskék, és foltos virágzat sem ritka. Több mint 30 féle fajtája él világszerte. A hortenziát 1788. hozták be Európába, és Commerson botanikus hortenziának nevezte Lapeaute Hortense asszony tiszteletére.

Ma már hazánkban is egyre több virágboltban és kertészetben lehet kapni ezt a gyönyörű cserepes virágzó dísznövényt, amelyet leginkább anyák napjára időzítenek a kertészek. Sokan csak azért nem veszik meg a növényt, mert az a hír járja róla, hogy nem marad meg a kertben és könnyen tönkre megy. Pedig egy kis odafigyeléssel, és gondoskodással a hortenzia gyönyörű virágzattal kápráztat el minket évről évre.

Rózsa

Még ma is a rózsa az egyik legkedveltebb dísznövény a kertekben, színük és illatuk is fantasztikus.

Ha rózsát szeretnénk ültetni kertünkbe tavasszal vagy ősszel telepítsük a töveket. Ma már igen széles a fajta választék a kertészetekben, legyen szó bokor, futó, vagy törzses rózsáról.

Viola

A viola (Matthiola incana) a falusi kertek egyik jellegzetes virága, amely nem csak szépségével, de különleges illatával is kitűnik a többi egynyári dísznövény közül.

A nyári viola a ballagási időszakban szinte minden virágboltban megtalálható, és anyák napján is szívesen viszünk egy csokor violát ajándékban, hiszen kellemes illata hamar betölti a szobát.

Ez a gyönyörű dísznövény eredetileg Dél-Európából származik, ahol mint félcserje nő, de nálunk egynyári dísznövényként tartják számon a kertészek. Az alacsony növésű fajták ágyásokba és szegélynövénynek is alkalmasak, míg a magasabb fajták vágott virágként is szolgálhatnak. Az erőteljes virágok egyszerűek, vagy telt virágúak, színűk a fehéren át, a sárga, lila, és piros színben is pompázhatnak.

Koronás Szellőrózsa (Anemone coronaria)

A mediterrán térségből származó szellőrózsa faj, mely késő tavaszi, kora nyári virágzása alatt színes párnaként borítja be Izrael és Jordánia mezeit. Pipacsra emlékeztető, csészelevelekből álló feltűnő virágai leggyakrabban pirosak, de léteznek lila, kék, rózsaszín, fehér és többszínű változatok is, csakúgy, mint duplavirágú hibridek. Finoman szeldelt levélzete a virágzás elmúltával fokozatosan visszahúzódik gumójába, s a következő tavaszig pihenőidőszakba kerül. Magassága fajtától függően 15-45 cm. Vágott virágnak is alkalmas.

Napos helyet és savas vagy semleges kémhatású talajt igényel. A gumóit néhány órára áztassuk vízbe, majd ültessük jó vízáteresztő képességű, laza szerkezetű homokos talajba. Vízigénye közepes, de a pihenőidőszakban tartsuk szárazon. Mivel kissé fagyérzékeny növény, ezért mindenképp szükséges a télitakarás, de legjobb, ha gumóit ősszel felszedjük. Sajnos a gumók átteleltetése sokszor sikertelen, ezért érdemes minden évben új gumókat beszerezni. Időnként megtámadhatják a meztelencsigák és a lisztharmat.

Kerti nefelejcs

Ki ne ismerné a tavaszi kék nefelejcset (Myosotis sylvatica), amely gyönyörű indigókék virágával virágszőnyeget képez kertünkben!
A tavaszi kerti kék nefelejcs egy kétnyári növény, ami annyit jelent, hogy az első évben kihajt, majd a második évben virágzik és a virágzás végén az anyanövény elpusztul. A kerti nefelejcs eredetileg Ázsiában, Afrikában, Ausztráliában és Európában is őshonos, erdők mélyén szőnyegszerűen terül el minden tavasszal.

A hosszúkás kissé szőrős levelek között nyílnak tömegesen a kék, fehér, vagy rózsaszín virágok. A nefelejcset legkönnyebben magról tudjuk szaporítani kertünkben, a magokat érdemes tavasszal cserépbe elvetni, vékony földréteggel betakarni, majd folyamatosan nedvesen tartani.

Amikor a palánták kikeltek, kiültethetők a kertbe, majd ezek fognak a következő évben nyílni. Mivel a növény ősszel elszórja a magokat így minden évben folyamatosan nyílnak majd kertünkbe a nefelejcsek.