A legkedveltebb tavaszi virágok

A tavaszi virágok éppen akkor jelennek meg, és vidítanak fel bennünket, amikor a legnagyobb szükségünk van rájuk – a tél vége felé. Kezdő kertészként viszont figyelembe kell venni néhány szempontot, ami szerint elrendezhetjük őket a kertben! Melyik tavaszi virág virágzik a legkorábban? Hogyan tudjuk megfelelően változatossá tenni a tavaszi virágos kertet?

Tavaszi virágok, amik a legkorábban virágzanak

Természetesen olyan virágokat is érdemes kipróbálni, amelyek később bontanak virágokat, mint az orgona és a pünkösdi rózsa, de a korán virágzó növények azok, amelyek ráhangolnak minket az ültetés időszakára.

Tavaszi virágok:

1. lángvirág
2. meténg
3. hóvirág
4. csillagvirág
5. nárcisz
6. kökörcsin
7. hunyor
8. csüngő barka
9. aranyvessző
10. liliomfa

A változatosság elérése érdekében nemcsak színekben gondolkodhatunk, hanem a különböző magasságú növények használatával folyamatosan más magasságokban szemlélhetjük a kertet.

A növények magasságuk szerint a következő kategóriába sorolhatók:

alacsony, kúszó talajtakaró
hagymás növények
évelő növények
cserjék és fák

Tavaszi virágok: talajtakarók

Lángvirág

Az árlevelű lángvirág (Phlox subulata) apró virágait sűrű csoportokban bontja. Egy emelkedőn összetömörítve csodálatos látványt nyújt. Az árlevelű lángvirág mindössze 15 cm magasra nő meg, de akár 50 cm széles is lehet. Valamivel magasabb a terpedt lángvirág (P. divaricata) amely 30-40 cm magas, és kék vagy liláskék virágai április és június között nyílnak.

A magas növésű lángvirágok egészen őszig díszítik kertünknek, virágai nem csak szépek, de illatosak is. A bugás vagy más néven évelő lángvirág (Phlox paniculata) akár 150 cm magasra is megnőhetnek, virágai júniustól egészen szeptember közepéig nyílnak.

A virágok a színskála több színében is megtalálhatók, a fehér, a rózsaszín, a piros és az élénk lila színek a leggyakoribbak.

Ha még nincs a kertünkben lángvirág, ősszel vagy kora tavasszal érdemes ültetni palántáról, majd a fiatal palántákat a szárasság idején érdemes kicsit gyakrabban öntözni. Ahhoz hogy a növény nyáron szinte folyamatosan virágozzon, fontos a talaj tápanyag ellátottsága, épp ezért az ültetéskor keverjünk a földjébe egy kevés komposztot, vagy humuszt.

Lángvirág

Meténg

Ha igénytelen, gyorsan növekvő ráadásul örökzöld talajtakarót szeretnénk meténgnél kevés jobb választás van! 1-2 méteres kúszó hajtásuk nagyjából fél méteres magasságig emelkedik el a földtől, és ahol a talajhoz ér a szár, ott általában le is gyökerezik, így tökéletes gyeppótló szőnyeget alkothat.

Kis télizöld meténg (Vinca minor) 10-20 cm magas, kúszó szárú, évelő növény. Levelei átellenes állásúak, örökzöldek, ép szélűek, fénylők, kissé bőrneműek, elliptikus-lándzsásak, rövid nyelűek, 2-4 cm hosszúak. Tölcséres, 2-4 cm átmérőjű virágai a levelek hónaljában egyesével jelennek meg. A virágzó hajtásaok felállók, a meddők elfekvők, legyökeresedők. A párta liláskék, cimpái széles-rombosak. Virágzás: Március-május.

Meténg (Vinca minor)

Tavaszi virágok: hagymás virágok

Hóvirág

A gátlástalan gyűjtőszenvedély mára veszélybe sodorta a hóvirág európai állományát: minden évben több millió hóvirág esik áldozatul a szokásos nőnapi virágcsokor ajándékozásnak. Ezért 2005 szeptembere óta az Európai Unióban, így nálunk is a veszélyeztetett és védett növények közé tartozik.

A hóvirág fiókhagymáival és szétszóródó magvaival nagy kolóniákat hoz létre. Bár a természetben a ligeterdők és a cserjések az otthonai, de a kertben is nagyon szépen díszít árnyékos helyeken, üde, nedves humuszos talajban. Szaporítása tavasszal virágzás után vagy nyár végén és ősszel történik, – a hagymák nyugalmi időszaka alatt választhatjuk szét a töveket. Egyéb gondoskodást nem igényel.

Hová ültessük? Déli fekvésű, szélvédett helyeken már decemberben is nyíló hóvirágunk lehet. Ha a virág természetes körülményeit szeretnénk biztosítani, akkor ültessük fa alá, a mohás oldalra. Csoportokban szívet vidító tavaszi látványt nyújt. Ráadásul semmilyen gondozást nem igényel.

Csillagvirág

A Csillagvirág (Hyacinthoides hispanica) virágai a legszebb pasztell színekben pompáznak. Évről-évre egyre több virág nyílik, amelyek a különféle színek gyönyörű kombinációját vonultatják fel. A csillagvirág a kert bármely részében otthonosan érzi magát – még a fák és a cserjék tövében, és a kert árnyékos szegletében is lenyűgözi Önt színpompás virágaival. A 20-25 cm magasra megnövő csillagvirágok szép színkavalkáddal élénkítik fel a kertet. Május-júniusban virágzik.

Csillagvirág

A kedvező fejlődés érdekében rögtön a virágzási időt követően locsoljon a hagymák számára kifejlesztett műtrágyát a növény leveleinek tövébe. Ezáltal biztosíthatja a következő évre a virágok intenzív fejlődését. A virágzási időszak után hagyja elszáradni a növények szárait és leveleit, majd vágja le azokat miután megsárgultak. A következő tavasszal a Csillagvirág ismét rengeteg színes virággal lepi majd meg Önt. Ha át akarja ültetni a növényt, akkor azt rögtön a virágzás után tegye meg. A cserépbe ültetett hagymák védelmének érdekében helyezze el azokat egy fagymentes helyen, vagy fedje be őket buborékos védőfóliával. Száraz időszakban öntözze meg a növényt, és ne hagyja, hogy kiszáradjon a földje.

Nárcisz

A nárcisz hagymákat már ősszel érdemes elültetni kertünkbe, így biztosak lehetünk benne, hogy kora tavaszra kinyílnak kertünkbe. Ám aki elmulasztotta az őszi ültetést, vásároljon tavasszal kész cserepes kifejlett nárciszt, amelyet lakásban vagy az erkélyen is nevelhetünk. A cserepes nárciszt nagyon óvatosan öntözzük, mert a legkisebb túllocsolástól is kirohadtat.

Az összes hagymás növény, magában a hagymában tárolja a neki szükséges nedvességet és tápanyagot, épp ezért tavasszal mindenféle öntözés nélkül is kinyílnak és hajtanak. Így a hajtatott cserepes nárciszokat sem kell túlöntözni.

Nárcisz

Tegyük a növényt világos, de lehetőleg hűvös helyre, így több napig is gyönyörködhetünk virágok szépségében. Előfordul, hogy egy cserépben akár több hagyma is van, így ha az egyik virág lenyílik, máris kibújik egy másik.

Elvirágzás után hagyjuk a virágokat és az összes levelet elnyílni és teljesen elszáradni, majd végül hagyjuk el a locsolást is. Amikor a levelek és a virágok már teljesen elnyíltak és elszáradtak vágjuk le őket tövig egy ollóval.

Azért fontos hogy az összes levél és virág elszáradjon, mert ekkor minden tápanyag visszahúzódik a hagymába így jövőre lesz elég tartaléka a növénynek. Ha ezt elmulasztjuk, és előbb vágjuk le a leveleket és a virágot, jövőre hiába is várjuk a virágzást, nem lesz tartaléka és elég tápanyaga a hagymának.

A hagymákat cserepestől vagy újságpapírba csomagolva tegyük félre egy száraz sötét helyre és ősszel szeptember közepén ültessük ki a kertbe.

Tavaszi virágok: évelők

Kökörcsin

A magyarországi fajok a lila valamely árnyalatában pompáznak, de külföldön találkozhatunk fehér vagy akár sárga virágú kökörcsinekkel is. Leveleik tenyeresen összetettek, szeldeltek. Száruk egyenes, felálló, nem ágazik el. A virágok magányosak. Hat, hegyes csúcsú lepellevél alkotja őket. A számtalan élénksárga porzó szép kontrasztot alkot velük. A csészelevelek úgynevezett fellevélörvvé módosultak, mintegy gallért alkotva a virág alatt. Az egész növény puha, selymes, fehér szőrbunda borítja. Bár a gallérral kiegészítve e prémbunda rendkívül elegáns megjelenést kölcsönöz viselőjének, elsősorban mégsem esztétikai okokból „viselik”. Célja sokkal inkább a növény védelme, a kökörcsinek ugyanis kora tavasszal virágoznak, amikor nem ritkák a reggeli-éjszakai fagyok. Vastag „kabátjuk” a hideg ellen nyújt védelmet számukra. A kökörcsinek termése sok, repítőkészülékes magból álló aszmagcsokor. A magokhoz szőrös, csavarodott szár csatlakozik. Az érett terméseket a szél szétfújja, magokat pedig a szár, mintegy dugóhúzóként fúrja be a földbe.

A kökörcsinek nem csak védettek, hanem mérgezőek is. Régen használták gyógynövényként, de csak is külsőleg. Ma már egyáltalán nem gyűjtik. Többféle méreganyagot tartalmaz, például ranunkulint és anemonint. Ismert néhány népi neve, például a tikdöglesztő, ez minden bizonnyal mérgező voltára utal, vagy a szőrös tulipán ( bár ez rendszertanilag nem helyes, mert a tulipán egyszikű, míg a boglárkafélék kétszikűek).

Kökörcsin

Keleti hunyor

A Keleti Hunyor (Helleborus orientalis) jól megél szabadföldbe ültetve. Ásson egy megfelelő gödröt az agyagos földben. A növények elültetése előtt dobjon a gödörbe annyi szerves anyagot, amennyit csak tud, majd ássa el jó mélyre. A megfelelő mélységbe ültesse el a Keleti Hunyort. Elég, hogyha a gyökérlabda teteje éppen csak a talajszint alatti mélységbe kerül. Ezután töltse fel a gödröt földdel, és határozottan nyomkodja le a növény körül. Az ültetést követően egyúttal öntözze is meg a növényt. A kollekció növényei egy részben, vagy álandóan napsütötte helyre elültetve fejlődnek a legjobban. A Keleti Hunyor legtöbb fajtája számára a semleges és a lúgos talaj, valamint egy félárnyékos hely a legkedvezőbb.

A Keleti Hunyor kiemelt helyet érdemel az Ön kertjében is. Lehetőleg olyan helyet válasszon a növény számára, amelyre a házból is rálát, vagy amerre sokszor elsétál. Méginkább lenyűgöző látványban lesz része a téli hónapokban, ha csoportosan ülteti el ezeket a növényeket. A Keleti Hunyort más kora tavasszal virágzó növényekkel is társíthatja, így például a Ciklámennel és a Kankalinnal.

Hunyor

A Keleti Hunyor masszív, ellenálló kerti növény. Ügyeljen arra, nehogy kiszáradjon a növény földje. A száraz időszakokban a megszokottnál nagyobb mennyiségű vizet adjon a növénynek. A Keleti Hunyor az árnyékos helyet jobban kedveli az erős napsütésnél. Virágzás után szedje le az elhalt leveleket, ezáltal a növény is szebb lesz. Hamarosan új leveleket hoz majd, és egész nyáron át szép marad. Télen takarja be a növényt egy réteg lehullott falevéllel.

Januártól márciusig virágzik.

Tavaszi virágok: cserjék és fák

Csüngő barka

A Csüngő barka, barkafűz (Salix caprea Pendula) a tavasz első díszei között jelenik meg. 1,5-2 méter magas törzsre oltva. Függőlegesen erősen csüngő ágaival kitőnő szoliter növény. Edényes növényként is nevelhető. Rendkívül ellenálló. Jól viseli a szelet, a városi környezetet.

Barkafűz

Talajban nem válogatós, laza, jó vízáteresztő, üde, humuszos, semleges kémhatású talajt kedveli, csak a száraz fekvést nem tűri. Félárnyékkedvelő, meghálálja a rendszeres tápanyagutánpótlást. Kiskertek, parkok, sajátos hangulatot adó szoliter növénye.

Ápolási munkálatai között a legfontosabb a metszés, ugyanis ez a kecskefűzféle nagyon hajlamos az elburjánzásra. Elvirágzás után, amikor a lomb már eléggé megerősödött, bátran lássunk neki a ritkításnak. Sok fölösleges hajtást hozhat. Úgy igyekezzünk a metszéssel alakítani a kis fácskánk koronáját, hogy legyen eléggé szellős, de ne ritka. Ha időben végezzük a zöldmetszést, akkor a jövő évi barkafánk nagyon formás lesz, emellett sok virágzattal fogja díszíteni a tél végén kiskertünket.

Aranyvessző

Az aranyvessző az egyik legnépszerűbb virágzó cserje és sokkal hűségesebb hírvivője a tavasznak, mint a korán érő csüngő barka. Mikor a vidám, sárga tavaszi virágok beborítják az aranyvessző ívelt ágait, biztosak lehetünk abban, hogy a tél egy évre újra visszavonult. Az aranyvesszők (Forsythia fajok)lombhullató, tavasszal virító cserjék. 4 cimpájú, sárga virágaik tömegét általában a lombfakadás előtt hozzák. Teljesen télállók. Kedvelik a sok napfényt, a tápdús talajokat. A tövekről távolítsuk el az idős vesszőket és elvirágzást követően azonnal vágjuk vissza. Felhasználhatók szoliterként vagy csoportosan ültetve, sövény- és takarónövénynek egyaránt.

Aranyvessző

Liliomfák

Különleges szépségű virágaival méltán a legkeresettebb díszcserjéink egyike. A köznyelv néha tulipánfának említi. Kivétel nélkül humuszban és tápanyagban gazdag, lehetőleg savanyú kémhatású talajt kedvelnek. Lombfakadás előtt adnak feltűnő virágdíszt. Hazánk klimatikus viszonyait jobban elviselik, ha a talaj- és nedvességigényüket kielégítjük a város levegőszennyezettségét is jól elviselik.