4 jógagyakorlat a jó hallásért

A rendszeres jógázás nagymértékben segít megőrizni testi, szellemi és lelki egészségünket. De ki gondolná, hogy még hallásunk javításához is segítségül hívhatjuk?

A halláscsökkenés egyik ismert oka a pajzsmirigy alulműködése, mely akár siketséghez is vezethet. A pajzsmirigyműködés megfelelő beállításával általában hallásjavulás érhető el. Több olyan jógagyakorlat létezik, mellyel támogathatjuk a pajzsmirigy egészségét. Mivel az alulműködés gyakorta elhízással párosul, a jógával elérhető súlycsökkenés szintén segíthet a fülkürt jobb működésében és a normál dobüregi nyomás helyreállításában.

Mivel a belső fül igen érzékeny a keringési problémákra, azok a jógagyakorlatok is nagyon hasznosak, melyek serkentik a test vérkeringését. Ha a belsőfülben lévő hallószőrök nem kapnak elegendő oxigént, a sejtekben felhalmozódhatnak a káros szabad gyökök, melyek a sejtek pusztulásához, és maradandó halláskárosodáshoz vezethetnek.

Íme, négy jógagyakorlat, melyek támogatják hallószervünk egészségét, és akár az élesebb halláshoz is hozzásegíthetnek:

1. Gyertya (szarvángászana)

Az iskolai tesiórákon nem is gondoltuk, hogy amikor tanárunk gyertyaállást kért tőlünk, akkor éppen az egyik leghasznosabb jógapózt végeztük. A gyakorlathoz feküdjünk hanyatt, a karokat tegyük a comb mellé lefordított tenyérrel. Erőteljes belégzés után emeljük fel a lábakat függőleges helyzetbe, kezeinkkel támasszuk meg derekunkat. Lélegezzünk ki, az állunkat szorítsuk le, és tartsuk ki a pózt. Közben megerőltetés nélkül lélegezzünk. Eleinte egy-két percig, később öt-tíz percig végezhetjük a gyakorlatot. Ez az ászana oxigéndús vérrel látja el a nyaki ereket, felpezsdíti a vérkeringést, de különösen a pajzsmirigyet edzi, regenerálja. Segíthet a pajzsmirigy okozta súlytöbblet leadásában is. A szem, a torok és a fül rendellenességeinél is megfigyelték jótékony hatását.

2. Ekeállás (halászana)

Ez a jógapóz szintén ismerős lehet az iskolából. Elsősorban a hátizmok nyújtására és hátgerincferdülés ellen végeztük. Hanyattfekvésből indulunk, a karokat lefelé fordított tenyérrel helyezzük a comb mellé. Mély belégzés mellett kinyújtott lábainkat emeljük meg, és lassan eresszük a fejünk mögé a talajra. A lábak emelésekor belégzést végzünk, aztán tartsunk néhány másodperces légzésszünetet, hanyattfekvésbe visszatérés közben pedig lélegezzünk ki. Két-három percig végezzük a gyakorlatot. Ez a gyakorlat szintén fokozza a pajzsmirigy vérellátását, és a has környéki zsírpárnák eltüntetéséhez is kiváló.

A gyertyaállást és az ekeállást magas vérnyomás, merev gerinc, és szívproblémák esetén csak kellő óvatossággal, orvosi javallat mellett végezzük. Csak addig nyújtózzunk, amíg nem érzünk fájdalmat, nem baj, ha nem sikerül tökéletesen kivitelezni egy gyakorlatot. Legyünk türelmesek és kitartóak, idővel egyre ügyesebbek leszünk!

3. Nyakgyakorlatok

Az életkor előrehaladtával a csigolyák meszesedése következtében csökkenhet az agy és a belső fül vérellátása. Rendszeres nyakgyakorlatokkal ezt a hatást csökkenthetjük. A következő gyakorlatokat álló vagy ülő helyzetben is végezhetjük.

• A fejet hajtsuk lassan előre, állunkat szorítsuk le a mellkas irányába, majd lassan emeljük a fejet, és hajtsuk hátra, ameddig bírjuk.
• A második gyakorlatban nézzünk előre, és a fejünket hajtsuk oldalra. Próbáljuk megérinteni először bal fülünkkel a bal vállunkat, majd jobb fülünkkel a jobb vállunkat. A fejet ne fordítsuk el.
• A harmadik gyakorlatban végezzünk teljes fejkörzést, először jobbra, majd balra körözzünk a fejünkkel.

Egyik pózt se erőltessük, addig nyújtózkodjunk, ameddig könnyedén el bírjuk végezni a gyakorlatot. Mindegyiket ismételjük néhányszor.

4. Méhecske légzés (bhramari pranayama)

Ez a gyakorlat onnan kapta a nevét, hogy kilégzéskor zümmögő hang keletkezik. Nyugodt környezetben üljünk le törökülésbe, vagy egy székre, és próbáljunk ellazulni. Ügyeljünk rá, hogy hátunk egyenes legyen. Hunyjuk le a szemünket, az ajkakat lágyan zárjuk össze, és mutatóujjainkkal zárjuk le mindkét hallójáratot. Vegyünk mély lélegzetet orron át, kilégzéskor pedig adjunk ki egy elnyújtott, zümmögéshez hasonló ’m’ hangot zengetve, mely visszhangot kelt, miközben a belső fülre koncentrálunk. Magas hanggal jobb eredményt érhetünk el. A gyakorlat stimulálja a hallószőröket, segíti a jobb beszédfelismerést, emellett erős stresszoldó. Hatszor-tízszer ismételjük meg a gyakorlatot. Fülgyulladás, arcüregi gyulladások esetén ne végezzük.

A jógában különösen jelentős szerepet töltenek be a légzőgyakorlatok (pránajámák), melyek helyes gyakorlásához nélkülözhetetlen, hogy kellő alapossággal megtanuljuk őket, mert csak így tudják kifejteni áldásos hatásukat. Tény, hogy az emberek többsége nem tud helyesen lélegezni, pontosabban nem ismeri azokat a légzéstechnikákat, melyek segítségével valóban egészségének javulását érhetné el. A jóga légzőgyakorlataival egész testünk működését befolyásolhatjuk, a szívműködést, a vérkeringést, az idegrendszer működését, minden szervünk – így hallószervünk – számára is biztosíthatjuk, hogy oxigénben dúsabb vért kapjon. A nem jógázó emberek tüdejében akár hatszor kevesebb a friss levegő, mint a rendszeres jógázókéban! A jógában még a légzésszünet (kumbhaka) is nagy jelentőséggel bír, melynek során a vér szén-dioxid szintjének emelésével érhető el többek között a hallószerv és az agyi központok stimulálása és regenerálódása.

Forrás: Minden, ami hallás