10 éve volt hazánkban az első, gyermekeket végzett szívtranszplantáció

2007. október 18-án történt az első hazai gyermekkori szívtranszplantáció a 60. évfordulóját ünneplő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív Központban, melyet további 33 sikeres átültetés követett a következő években. A 10 éves évforduló alkalmából a műtéten átesett gyerekek rajzait bemutató kiállítással egybekötött eseményen emlékeztek meg orvosok, nővérek és érintett családok a hazai gyermek szívtranszplantáció eddigi eredményeiről, kihívásairól és jövőjéről.

Hazánkban évente közel 1000 újszülött születik szívbetegséggel. Bár az elmúlt években számottevő előrelépés történt, a veleszületett szívbetegségek továbbra is jelentős részét képezik a csecsemőhalálozásnak. A hazai gyermekszívsebészeti beavatkozások több, mint 90%-a a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív Központban zajlik. Itt évente átlagosan 500 szívműtétet, több mint 500 szívkatéterezést végeznek, valamint évi 100 esetben kezelnek, operálnak újszülött gyermekeket.

„A veleszületett szívbetegségek kezelése, ezáltal pedig a hazai csecsemőhalandóság csökkentése a gyermekgyógyászat kiemelt feladata. Bár az elmúlt években pozitív tendenciák mutatkoznak, a gyorsan fejlődő gyermekszívsebészet, a katéter-intervenciós terápia, az eszközös keringéstámogatás mind-mind olyan terület, mely további befektetést és jelentős figyelmet igényel” – hangsúlyozta Dr. Ofner Péter, a 60 éve működő Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet főigazgatója.

Azokban a szívbetegségekben, ahol a hagyományos szívsebészeti, kardiológiai kezelés nem segít, a szívátültetés hozhat megoldást. Míg a felnőtt betegeknél a szívtranszplantáció lehetősége hazánkban is fennállt már az 1990-es évek óta (az első szívátültetés 1992-ben volt), gyermekek számára ez a megoldás nem volt hozzáférhető. Ehhez részben a gyermekkori donorokhoz történő nehezebb hozzáférés és a bizonytalan hosszútávú eredmények is hozzájárultak.

A 2000-es években egyre nagyobb igény mutatkozott arra, hogy a szívátültetés gyermekek számára is elérhető legyen, így a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézetben 2003-ban megszületett a döntés az eljárás bevezetéséről. 3-4 éves felkészülés indult, külföldi gyakorlatokkal, majd a megfelelő előkészülés és engedélyeztetési eljárás után 2007-ben megkapta a centrum az engedélyt gyermekkori szívátültetés végzésére.

„Felemelő pillanat, mikor az “üres” mellkasba beültetjük az új szívet és az rövid várakozás után elindul. Ez kívülről nézve is minden alkalommal megrázza az embert. Az elmúlt 10 évben 33-szor éltük meg ezt az érzést, ennyi gyereknek és családjának adtunk új reményeket. Orvosainkkal, nővéreinkkel nap mint nap azon dolgozunk, hogy még több beteg gyereknek teremtsük meg a teljes élet lehetőségét” – mondta a megemlékezésen Dr. Ablonczy László, a Gyermekszív Központ gyermekkardiológus főorvosa.

A 10 éves évforduló alkalmából a mai napon heti sorozat indul az Én riportalanyaim blogon, amely szívátültetésen átesett gyerekek személyes történetét mutatja be.

Veleszületett szívfejlődési rendellenességek

A korszerű terhességi szűrővizsgálatok ellenére a születések közel 4%-ánál fordul elő valamilyen fokú fejlődési rendellenesség. A szívfejlődési rendellenességek közül néhányat már a csecsemő születése előtt felfedeznek, egy másik részüket a születést követően állapítják meg, de vannak olyanok is, melyekre jóval később derül fény. Hazánkban a veleszületett szívhibák előfordulása nagyságrendileg 1%.

A veleszületett szívfejlődési rendellenesség tünetei változatosak lehetnek mind csecsemőkorban, mind gyermekkorban: a szapora szívverés és nehézlégzés, erős izzadás, nagyfokú fáradtság, a vártnál lassabb növekedés, valamint a bőr kékes elszíneződése, főképp evés, vagy sírás közben intő jelek lehetnek. A veleszületett szívfejlődési rendellenességben szenvedő gyermekek hajlamosabbak alsó légúti betegségekre, hörghurutra, tüdőgyulladásra. A téli hónapokban ez különös körültekintést igényel, hiszen az influenza mellett a légúti óriássejtes vírus (RSV – Respiratory Syncitial Virus) okozta fertőzés kialakulásának kockázata is megemelkedik. Sok gyermeknél az RS vírus fertőzés a közönséges náthához hasonló tüneteket okoz, ám egyes esetekben, leggyakrabban koraszülött csecsemőknél és bizonyos tüdőbetegségekben vagy jelentős szívfejlődési rendellenességben szenvedő, 2 év alatti kisgyerekeknél az RSV tüdőgyulladást is okozhat, ezért fontos tájékozódni a betegség természetéről és a megelőzés lehetőségeiről.

Összetett szívhibák újszülöttkorban

Az újszülöttkori műtétek döntő része összetett szívhibákban történik, ahol későbbiekben további beavatkozások szükségesek. Az összetett szívhibák nehézségét adja, hogy csak az esetek egy részében lehetséges teljes helyreállító műtét, amikor a szív minden szempontból „egészséges” lesz. A többi esetben műér, műbillentyű beültetésre kerülhet sor, különleges keringési modell kerül kialakításra (egykamrás szívek), ezért e gyermekek későbbiekben is gondozásra szorulnak. A gondozás életvégig tart, 18 éves korig a gyermekkardiológus team végzi a gondozást, ezt követően veleszületett szívhibákra specializálódott felnőtt kardiológusok követik tovább a gondozottakat. Amennyiben felnőtt korban szorul ismételten műtétre, szívkatéteres vizsgálatra a veleszületett szívhibával gondozott felnőtt, ezt szintén a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézet részeként működő Gyermekszív Központ végzi, karöltve a kardiológus teammel.

A Gyermekszív Központ 1999-es létrehozása óta eltelt idő alatt a nemzetközi trendeknek megfelelően számos új műtéti típust, kezelési eljárást vezettek be, ennek köszönhetően évente csak néhány esetben fordul elő olyan összetett szívhiba, ahol nem tudnak a centrum szakemberei segíteni.

Műszív beültetések

A gyermekkori szívátültetések bevezetésével párhuzamosan a gyermekkori donorok alacsony száma miatt szükség volt olyan technikai lehetőségek hazai alkalmazására, melyek segítségével a kritikus állapotú gyermekek a megfelelő donor jelentkezéséig életben tarthatóak. A világszerte fokozódó számban használt keringéstámogató eszközök (ventricle assist device – VAD), itthon elterjedt néven „műszívek” bevezetését, engedélyeztetését a Gyermekszív Központ indította el és az első sikeres szívátültetéssel végződő műszív beültetést is a centrum végezte 2008-ban egy 2 éves kislánynál.

Míg ezt követően néhány évvel a felnőttkori műszív beültetések száma jelentősen megnőtt, a gyermekkorban egyre kevesebb alkalommal volt hosszútávú „műszív” kezelésre szükség, mert 2012-től belépett Magyarország is a nemzetközi szervcserék megvalósításáért felelős Eurotransplantba, így ma már könnyebben kapnak donort a beteg gyerekek.

A gyermek szívtranszplantációk elindításával párhuzamosan a veleszületett szívhibás felnőttek transzplantációs szüksége is fokozódott. Az összetett szívhibák egy részében a „hagyományos” műtéti és katéter-terápiás kezelések ugyanis csak átmeneti megoldást jelentenek, a többszöri szívműtét után vagy egyszívkamrás betegeknél a szív véglegesen kimerül és csak transzplantáció segíthet.

Mivel ezen esetekben a szív felépítése, elhelyezkedése abnormális, az átültetések a veleszületett szívbetegekkel foglalkozó gyermek centrumokban történnek felnőtteknél is. A Gyermekszív Központ 2012-től kapott engedélyt felnőtt kongenitális betegek szívtraszplantációjára, 5 év alatt 9 felnőtt szívtranszplantációt is elvégeztek.

Forrás: https://napidoktor.hu/index