Újabb praktikák elvált anyáknak 2014-06-10 Babaváró, Iskolatáska Megosztás: Tweet A nevetés a legjobb gyógyszer – állítja Bunyevácz Zsuzsa, mi pedig igazán hihetünk a receptjének. És nem csak azért, mert eredeti végzettsége gyógyszerész. Mint első kötetes, ismeretlen szerzőnek 2007-ben jelent meg a Túlélési kézikönyv elvált anyáknak című könyve. Rendre hangsúlyozza, elsősorban szórakoztatni, nevettetni akart. Pedig a téma komoly, és százezreket érint: mit csináljon az a nő, akit a férje elhagy egy másikért? Mihez kezdjen az életével, önbecsülésével, a nála maradt három gyerekkel? A most megjelent második rész egy újabb történetet tár elénk, és ismét keserédes humorral átszőtt tanácsokat ad mindazoknak, akik hasonló szerepbe kényszerültek. „Volt pár órám két megbeszélés között, nem tudtam máshogy agyoncsapni az időt, elmentem hát moziba. Fáradt voltam, azt éreztem, pontosan úgy nézhetek ki, mint a saját nagyanyám, noha évekkel álltam a nyugdíjkorhatár előtt. A pénztáros rám nézett, és megkérdezte: – Teljes árú vagy kedvezményes jegyet kér? – Miért? Milyen kedvezmény van? – Nyugdíjas. Hát itt tartunk! Ráadásul egy barátom nemrégiben figyelmeztetett, hogy ha a közeljövőben szakácskönyvet vagy szexről szólót akarnék írni, akkor ez utóbbival kezdjem, mert lassan kihullik az emlékezetemből mindaz, ami a mű létrehozásához kell. Tény és való, lassan abba a korba érek, amikor már jobban hiányzik a szemüvegem, mint a szex…” Ezért is döntöttem úgy, hogy a Túlélési kézikönyv elvált anyáknak folytatásaként most újabb történetet és újabb tanácsokat adok közre. Időközben ugyanis nem csak a gyerekeink lettek idősebbek. Talán e könyv segítségével könnyebb lesz elviselni a nehézségeket, kisebbek, csak lassan megszokjuk őket… Forrás:
