A magzat halálát okozhatja a rossz véralvadás

Az antifoszfolipid, vagy másnéven Hughes-szindróma elsősorban a 40 év alatti nőknél fordul elő. A betegségre gyakran az ismétlődő, koraterhességi, de a terhesség bármely időszakában bekövetkező magzati elhalások, vetélések hívják fel a figyelmet. Tüneteiről és kezeléséről dr. Turi Zsuzsanna, a problémás terhességek gondozására specializálódott szülész-nőgyógyász nyilatkozott.

A betegség tünetei
Az antifoszfolipid szindróma (APS) egy véralvadási zavar, mely fokozott véralvadási készséggel jár. Jelenlétére a betegnél kialakult, fokozott trombózishajlam hívja fel a figyelmet. A trombózis különböző szerveket érinthet, kialakulhat például a lábakban,de előidézhet szívinfarktust, tüdőembóliát, vagy agyi  érelzáródást is.Az APS kétszer gyakoribb nőknél, mint férfiaknál, esetükben főként a gyakori vetélések hívhatják fel a figyelmet ezen véralvadási zavar jelenlétére.

A véralvadás folyamata
Kisebb hétköznapi balesetek során is tapasztalhatjuk, hogy a friss sebnél jelentkező, kezdetben erős vérzés idővel csillapodik, majd alábbhagy. Mindez a véralvadás folyamatának köszönhető, melyben fontos szerepet játszanak a döntően a vérlemezkékből származó foszfolipidek, valamint a véralvadási faktorok aktiválódása, melynek végeredményeképpen létrejön a fibrin háló. A foszfolipidek jelentősége, hogy az alvadáshoz szükséges összes faktort térben közel hozzák egymáshoz. Amennyiben ezek a feltételek optimálisak, sérülés esetén igen gyorsan meg tud alvadni a vér.

ver-001

Gyakran társul autoimmun betegségekhez
APS esetében a szervezet ellenanyagok, ún. antifoszfolipidek termelését kezdi meg, melyek  foszfolipidek ellen termelődő antitestek. Az antifoszfolipidek a vérben fokozzák a vérrögök kialakulásának kockázatát, így növelve a betegnél a trombózishajlamot. Dr. Turi Zsuzsanna elmondta, hogy a betegség megjelenhet önállóan – primer,elsődleges APS –vagy egyéb, más autoimmun betegség is állhat kialakulásának hátterében. Ez esetben szekunder, vagyis másodlagos APS-ről beszélünk. Az autoimmun kórképek közül is ki kell emelni a szisztémás lupust. E betegeknél különösen nagy arányú, mintegy 40%-ra tehető az APS előfordulása.

Meddőséget, vetélést, koraszülést is okozhat
Az APS a terhesség bármely időszakában okozhatja az embrió, vagy a magzat méhen belüli elhalását. Okozhat koraszülést, de következtében megnő a terhességi toxémia kockázata is.

„A magzat fejlődése a gazdag érhálózattal ellátott méhlepényen, majd köldökzsínóron keresztül történik. A méhlepényben, vagy a méhben létrejövő érelzáródás következtében a magzat nem jut elég oxigénhez és táplálékhoz, így elhal” – mondta dr. Turi Zsuzsanna. A Nőgyógyászati Központ orvosa arra figyelmeztet, hogy az antifoszfolipid antitest jelenléte okozhat meddőséget is, ilyen esetben sokszor még lombikbébi technikával sem sikerül ép terhességet létrehozni. Azokban a terhesekben, akiknek a magzata a terhesség második felében elmarad a növekedésben, 10-15%-ban mutatható ki az antifoszfolipid antitest, jóllehet egyéb klinikai jele még nem jelentkezett a betegségnek.

Kezeléssel a kockázat elkerülhető!
APS esetén, kezelés nélkül a terhességek közel 90%-a magzati veszteséggel fejeződik be. Mindez azonban részben elkerülhető, vagy jelentősen csökkenthető, ha a betegség gyanúja esetén – akár az első vetélést követően – orvoshoz fordul a beteg. Egy vérvétel segítségével ugyanis megállapítható, valóban erről van-e szó. Ha bebizonyosodik, hogy igen, létezik kezelési lehetőség: tervezetten, alvadásgátlás védelmében kell vállalni a terhességet. Az alvadásgátlást végig kell vinni a várandósság alatt és szülést követően is folytatni kell a gyermekágyas időszakban. Ez a kezelés ellenőrzés mellett biztonsággal alkalmazható. Idejében megkezdett kombinált véralvadásgátló kezeléssel tehát a terhesség APS esetén is kiviselhető, rendszeres orvosi felügyelet mellett.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.