Így tudjuk befolyásolni az álmainkat

Álmainkat leginkább ébrenlétünk idején tudjuk befolyásolni, de például a kismamáknak automatikusan megváltoznak az álmai a várandósság idején. Cikkünkben összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.

Néhány tényező hatékonyan befolyásolja nemcsak az ébrenlétünket, de az álmainkat is. Ilyen például, hogy mennyit alszunk. Az alváshiány egy-két vagy akár több éjszakán át olyan agyterületek aktivitását fokozhatja, melyek az alvás REM-fázisában sokkal élénkebb álmokat láttatnak velünk, így viszont előfordulhat, hogy többször felébredünk, nyugtalanul alszunk. Ezekre az álmainkra ráadásul jobban is emlékszünk.

Mi az a REM-fázis? Az alvás gyors szemmozgással járó szakasza angol elnevezésének – “rapid eye movement” – kezdőbetűiből kapta a nevét a REM-fázis. Ekkor jellemzően a légzés szabálytalanabbá válik, izmaink teljesen elernyednek, s bár pontosan még a mai napig is keresik az okát a kutatók, hogy miért, de álmokat látunk. Bővebben erről és az álmokról ide kattintva olvashat.

Fotó: 123rf.com

A kismamák másképp álmodnak

A várandós nők sokkal élénkebb álmokról számolnak be, aminek oka főképp a megnövekedett hormonkibocsátás, amely befolyásolja gondolataikat és érzelmeiket, ezáltal sokkal intenzívebb álmokhoz vezet.

A mentális problémák, mint például depresszió, szorongás, bipoláris zavar vagy egyéb hangulatingadozást okozó állapotok szintén sokkal nyugtalanítóbb, intenzívebb álmokat eredményeznek, sokkal gyakoribbak az érintetteknél a negatív tartalmú vagy egyenesen rémisztő álmok. Az ilyen állapotok kezelésére felírt gyógyszerek (antidepresszánsok, antipszichotikumok) szintén okai lehetnek a rémálmok megnövekedett számának.

Attól is függ, mit eszünk

Ugyan nincs vitathatatlan bizonyíték arra, hogy bizonyos ételek vadabb vagy jobb álmokhoz vezetnek, de azt talán már mindenki megtapasztalta, hogy egy kiadós, zsíros vacsora után nagyobb az esélye, hogy érdekes álmokban lesz részünk. De lássuk, mit mondanak a kutatások!

A magas szénhidráttartalmú ételek gyors energialöketet adhatnak, de rövid idő után elcsigázottnak érezhetjük magunkat. Bármi, ami ébrenlétünket képes így befolyásolni, kihat tudattalan állapotunkra is. Tehát, ha napközben nagyobb mennyiségű édességgel turbózzuk fel energiáinkat, ne csodálkozzunk, ha esetleg álmunkban köszön vissza az enerváltság, levertség.

Azok az ételek – bár ez egyénenként eltérő lehet -, melyektől éjjel gyakrabban felébredünk, hatással lehetnek REM-fázisainkra is, hiszen nagyobb eséllyel szakítják meg azokat, így az álmainkat is, melyekre emiatt jobban fogunk emlékezni.

Egy kis testmozgás reggel: a jó alvás kulcsa

Egy kisebb kutatás arra jutott, hogy ha szeretnénk elősegíteni a jó, kielégítő éjszakai alvást, a reggeli testmozgással tehetünk érte a legtöbbet. Egy kiadós futás vagy egyéb kardiómozgás reggelente segít abban, hogy biológiai óránk helyrebillenjen, este könnyebben merüljünk álomba és mélyebben aludjunk, szemben azokkal, akik napközben nem végeztek semmilyen testmozgást, vagy esetleg este ugrottak csak el az edzőterembe.

Fotó: 123rf.com

Kutatások bizonyították, hogy a rendszeresen futók vagy más sporttevékenységet végzők sokkal kevesebb időt töltenek REM-fázisban, amely az alvás legéberebb fázisa. Ezek az emberek jellemzően jobban tudnak megküzdeni a stresszel napközben, és ritkábban fekszenek le szorongva, stresszesen. Ez pedig azt is jelenti, hogy kevesebb rémálommal küzdenek, illetve ritkábban is ébrednek fel éjszakánként.

Hogyan emlékezzünk álmainkra?

Az egyik oka annak, hogy álmainkat nehezen tudjuk felidézni, hogy csökken az agyunkban bizonyos, a memóriánkkal összefüggésbe hozott norepinefrin nevű kémiai anyag termelődése, valamint az elektromos agyi aktivitás mértéke is, amikor álmodunk. Ezért, amikor nem ébredünk fel, nem is emlékezhetünk rájuk. Ha azonban megszakad a REM-fázis, akkor fel tudjuk idézni őket.