Allergén, és káros a pajzsmirigyre – a leggyakoribb adalék! 2010-05-27 Allergia Megosztás: Tweet Napjainkban a szójafehérje által kiváltott allergia – amelynek tünetei között szerepel a bőrkiütés, hasmenés, hányás, gyomorgörcs és légzési nehézségek – legalább olyan gyakori, mint a tejallergia. A szójatermékek nagyon magas hányada genetikailag módosított (GM) élelmiszer, ráadásul az általunk fogyasztott ételek közül a szóját kezelik a legmagasabb arányban rovarirtó szerekkel. Az esőerdők szempontjából a bioszója termesztése sem kedvező, további rossz hír, hogy genetikailag módosított szóját találtak “bio” vagy “genetikailag nem módosított” címkékkel ellátott élelmiszerekben is. A szójafogyasztás növekedése számos egészségügyi problémát is felvet. A GM termékek nagy aránya a szóján belül, pedig tovább növeli a kockázati tényezők számát ? írja az Ecologist cikk szerzője. Allergiás reakció – A szójafogyasztás növekedésével a szójaallergia is intenzívebbé válik. Napjainkban a szójafehérje által kiváltott allergia – amelynek tünetei között szerepel a bőrkiütés, hasmenés, hányás, gyomorgörcs és légzési nehézségek – legalább olyan gyakori, mint a tejallergia.Pajzsmirigy működés A növényi eredetű ösztrogének csökkenthetik a pajzsmirigy működését, illetve hozzájárulhatnak a pajzsmirigyrák kialakulásához. Gyerekeknél a szója alapú tápszer fogyasztásához kötik az autoimmun pajzsmirigy-betegségeket. Fitátok – Ezek az anyagok blokkolják az alapvető ásványi anyagok – mint például a kálcium, magnézium, vas és különösen a cink – felvételét a bélrendszerben. Minden babféle tartalmaz fitát savat, azonban a szójabab fitát-szintje magasabb az összes többinél. Azoknál a keleti gyerekeknél, akik nem fogyasztanak hal- vagy hústerméket a magas fitátszint hatásának ellensúlyozására, a szója és rizs alapú étkezés táplálkozási hiánybetegségekhez, növekedési és fejlődési problémákhoz vezet. Enzimgátló – A szója erős enzimgátló anyagokat tartalmaz, amelyek blokkolják a tripszin és egyéb – a fehérjék emésztéséhez szükséges – enzimek működését.A főzés nem hatástalanítja ezeket az anyagokat, ami komoly gyomorbántalmat, csökkent fehérjeemésztést okozhat, valamint a legfontosabb aminosavak felvételében krónikus elégtelenséghez vezet: itt elsősorban a metionin, a leucin, az izoleucin és a valin hiányáról van szó. Mindezen anyagok a stressz és a depresszió legyőzéséhez és az egészséges immunrendszer fenntartásához szükségesek. Hemagglutinin – A szójatermékek egyéb kémiai anyagokat is tartalmaznak, például a hemagglutinint, amely a vörösvérsejtek összetapadását idézi elő. Az összetapadt vörösvérsejtek a véráramban nem képesek oxigént felvenni és szállítani a szervezet szöveteihez és szerveihez. Ugyanakkor megfigyelték, hogy a hemagglutinin daganatcsökkentő hatással is bír. Míg a fermentálás hatástalanítja a szója hemagglutinin tartalmát, a főzés során ez nem történik meg. Fitoösztrogének – A szója ösztrogénszintje magas. Az izoflavonként is ismert anyag zavart okozhat a nők és férfiak hormonműködésében. A vérben áramló nagy mennyiségű ösztrogén bizonyos ösztrogénfüggő rákbetegségek – mell-, petefészek- és hererák – kockázatát hordozza. Állatokon végzett kísérletek bizonyították, hogy az izoflavon nagy mértékű fogyasztása terméketlenséghez és az immunrendszer gyengüléséhez vezethet. Forrás:
