Amit eddig nem tudtál a C-Vitamin atyjáról 2014-10-16 Blog Megosztás: Tweet Szent-Györgyi Albert Nobel-díjas orvos-biokémikus, a C-vitamin felfedezője, az izomműködés, az élő anyag fennmaradása és a rák ellenszerének elkötelezett kutatója, az örök hazafi, az inspiráló professzor, a pacifista diplomata…. Szent-Györgyi rendkívüli és rendhagyó ember és tudós volt. Kalandokkal és legendákkal teli élettörténetében az elkötelezett kutató titkos külügyi diplomata, a fasizmus ellen harcoló ellenálló, a halálra ítélt, a miniszterelnök-jelölt, az emigráns majd a nemkívánatos idegen szerepét mind megélte. Tanár-professzorként rajongtak érte a diákok, elragadónak tartották a nők. Az I. világháború előtt már anyai nagybátyja Lenhossék Mihály, az akkori legnagyobb nevű anatómia professzor laboratóriumában kutatott. 20 évesen került az orosz frontra. A harcokban kiemelkedett bátorságával, életét kockáztatva mentette sebesült bajtársait, amiért vitézségi ezüstérmet kapott. Mélységesen gyűlölte az értelmetlen háborút, ezért megsebesítette saját karját, így sérülése miatt haza kerülhetett a frontról és újra a munkájára koncentrálhatott. Elszántan kutatta, mi az, ami az élettelen dolgokat élővé változtatja, mi az élet hajtóereje. Számos felfedezés után a rákkutatás területén találta meg egész életére szóló feladatát. Ízig-vérig sportember volt. Teniszezett, vitorlázott, lovagolt, síelt és másokat is bíztatott a rendszeres sportolásra. Mindeközben verseket írt, zenét komponált. Imádott motorozni. 1934-ben angol BSA motorjával bejárta Európát. Hetven éves elmúlt, mikor a szörfözést megtanulta. Merész és zseniális megvalósító volt az élet minden területén. 1944-ben magyar értelmiségiek és Kállay miniszterelnök kérésére Isztambulba utazott, hogy ott az angol titkosszolgálattal együttműködve előkészítse Magyarország kilépését a II. Világháborúból. A terv sajnos Hitler tudomására jutott és meghiúsult. Egész életében büszke volt szellemi függetlenségére. Ezért még hazáját is kénytelen volt elhagyni. 1947-ben a svájci alpokban tartózkodott, mikor értesült róla, hogy legjobb barátját Zilahy Lajost letartóztatták. Úgy döntött, nem tér vissza Magyarországra, így kivándorolt Amerikába. A National Institute of Health tudományos munkatársa lett. később a massachusettsi Woods Hole Tengerbiológiai Intézetében létrehozta az Izomkutató Laboratóriumot (Institute for Muscle Research), ahol kutatásait folytatta. Nevéhez fűződik a “falak nélküli világra kiterjedő laboratórium” gondolata és megalapítása, mely a világ több ezer tudósának, kutatójának munkáját volt hivatott szervezni és összehangolni. Szent-Györgyi Albert egyfajta csodának tekintette az életet, feltett szándéka volt megfejteni kialakulásának titkát, megválaszolni a nagy kérdést, hogyan lehetséges, hogy élettelen atomok és molekulák reakcióiból élő funkciókat mutató szervezet alakul ki és fenntartja működését. Ezt a kérdést próbálta megfejteni akkor is, mikor a barnulás folyamatának megfigyeléséből kiindulva, a paprikából kivonta a C-vitamint. Később lelkesen mesélt arról az estéről. “A feleségem paprikát adott vacsorára. Nekem nem volt kedvem megenni, de nem volt elég bátorságom ezt megmondani. Akkor jutott eszembe, hogy ezt a növényt még sosem vizsgáltam meg. Azt mondtam a feleségemnek, hogy inkább elviszem a laboratóriumba és megvizsgálom. Még aznap éjjel megtudtam, hogy a paprika a C-vitaminnak egy kincses háza.” Felfedezéséért 1937-ben Nobel-díjat kapott. A C-vitamin előállításának monopóliumát nem tartotta meg magának, hanem szétküldte a világ országainak, legelőször is oda, ahol a legnagyobb szükség mutatkozott rá. Szent-Györgyi Albert máig az egyetlen magyar Nobel-díjat tudós, aki hazai kutatási eredményéért kapta meg ezt az elismerést. A díj átadásakor pályafutásának jórésze még hátravolt. 93 életévéből 75 évnyi kuattómunkáját a felfedezések lehetősége és az élet titkainak megfejtése inspirálta. Forrás: Freepress.hu, Fotók: Facebook Forrás:
