Az ülés az új dohányzás

A sok , több órán át tartó folyamatos ülés egészségkárosító hatása annyira súlyos, hogy elterjedése miatt lassan a dohányzás okozta egészségrontáshoz hasonló.

Egy órával többet ülünk naponta, mint tíz évvel ezelőtt

A mind jobban terjedő ülő életmód nem kedvez annak, hogy fizikailag aktív életet éljünk. Pedig a rendszeres testmozgásnak – bármely életkorban is végezzük – nem csak egészségmegőrző, hanem bizonyos betegségtípusoknál terápiás hatása is van. A mozgásszegény életmód viszont bizonyítottan hozzájárul több krónikus betegség (kóros kövérség, mozgásszervi-, szív- és keringési elváltozások, daganatos betegségek, csontritkulás, cukorbetegség, etc.) kialakulásához. A felmérésekből kiderül, hogy – legalábbis Európában – átlagban naponta egy órával többet ülünk, mint akár csak tíz évvel ezelőtt. A mozgásszegény életmódhoz nem csak az irodai munka, hanem az elektronikai eszközök egyre elterjedtebb használata is hozzájárul. Ráadásul sokszor szórakozásra, virtuális kapcsolattartásra használjuk, ami – különösen a fiatalabb korosztályhoz tarozókat – mind hosszabb időszakra kényszeríti ülésre a szabadidejükben is. A sok ülés, főként, ha a táplálkozásnál sem figyelünk az energiaegyensúlyra, elhízáshoz és egyéb, ezzel összefüggésbe hozható betegségek kialakulásával fenyeget.

Tartsunk szünetet

Miként lehet az ülés egészségkárosító hatásait ellensúlyozni? Gyakorlatilag valamennyi e témában született vizsgálati eredmény szerint lényeges javulást lehet előidézni, ha a hosszan tartó ülést időről időre szünetekkel szakítjuk meg és átmozgatjuk magukat.  Egyelőre még nincs elfogadott protokoll arra, hogy milyen időközönként tartott, milyen időtartamú és milyen intenzitású mozgással eltöltött szünetekkel lehet legjobban csökkenteni az ülés káros hatásait. Ennek vizsgálata lesz a következő lépés, azt azonban minden e témában végzett felmérés kimutatta, hogy a mozgással töltött szünetek beiktatása számottevően, akár 30-40%-al csökkentheti az ülés okozta kockázatokat már mérsékelt vagy közepes intenzitású mozgás esetén is.  Természetesen annál hatásosabb, minél gyakrabban tartunk szünetet, de legalább óránként egyszer néhány perces testmozgással kéne megszakítani az ülést.

Nem kell nagy dolgokra gondolni. Elég pár egyszerűen kivitelezhető tornagyakorlatot elvégezni akár a munkaállomásunk közelében, de már az is jó, ha a szomszéd szobában ülő munkatársat nem telefonon hívjuk fel, hanem odamegyünk hozzá, pláne ha a lépcsőt használjuk a lift helyett. Érdemes úgy berendezni a munkaasztalt, hogy a telefonhoz és az interneteléréshez is fel kelljen állni és mozogni kelljen.

A hazai Mozgás=Egészség program

A Mozgásgyógyszer (Exercise is Medicine‒ EIM) népegészségügyi programot az Egyesült Államokban az Amerikai Sportorvosi Kollégium szakmai irányításával indították el.

A Magyar Sporttudományi Társaság (MSTT) 2010-ben az első Mozgásgyógyszer Világkongresszuson csatlakozott a globális kezdeményezéshez. Prevenciós irányú „Mozgás=Egészség” programjával folyamatosan közreműködik a kezdeményezés hazai megalapozásában és fejlesztésében. Fő célja az egészségmegőrzés, a fizikai fittség, az egészséges életmód népszerűsítése, különösen a tanulóifjúság körében. A fejlett egészségügyi és sportkultúrával rendelkező európai országokban a mozgással történő gyógyításnak, betegségmegelőzésnek évszázados gyökerei és korszerű gyakorlatai vannak a gyógytornától kezdve különböző mozgás- és sportterápiákig. A háttér tehát Európában és hazánkban is adottnak tűnik a testmozgás gyógyszerként történő alkalmazásához.

Forrás: https://napidoktor.hu/index