Nem a méret a lényeg, ha az agyról van szó

A Londoni Egyetem Queen Mary Kutatóközpontjának tudósai szerint egy élőlény, mégha agya kisebb egy gombostűfejnél is, lehet annyira intelligens, mint más, nagyobb testű ? és agyú ? állatok.

A Queen Mary Kutatóközpont érzékelési és viselkedéstudományok professzora, Lars Chittka szerint a nagyobb aggyal rendelkező állatok nem feltétlenül intelligensebbek, mint kisebb agyú társaik. Az újabb és újabb kutatások eredményei rendre azt igazolják, hogy az apró rovarok is képesek olyan intelligenciát feltételező viselkedésre, amelyekről korábban úgy vélték, azok csak a nagyobb állatoknál létezhetnek.

A méhekről, pl. ma már tudjuk, hogy képesek számolni és kategorizálni, felismerni az azonos jellegű tárgyakat és élőlényeket, valamint érzékelik a szimmetriát és az aszimmetriát is. Míg bizonyos mértékig igaz, hogy az agyméret befolyásolja egy élőlény intelligens viselkedésre való képességét, gyakran a méretkülönbségek csupán bizonyos agyterületek méretében mutatkozik meg ? pl. a fejlettebb érzékszervekhez kötődő területek méretében.

A nagyobb méretű, ugyanazt a funkciót ellátó agyterület nagyobb részletességgel és pontossággal képes feldolgozni az információkat. A nagyobb állatoknak pedig az újabb kutatások fényében csak azért van nagyobb méretű agya, mert a nagyobb test miatt nagyobb ellenőrzésre van szükség ? hiszen nagyobb izomtömeget kell mozgatni és több idegre van szükség a vezérlésükhöz.21401A brit kutatók ezt úgy fordtották le: ?A nagyobb agyakban gyakran semmi magasabb szintűt nem találunk a kisebb állatok agyához képest, csupán ugyanazokat az ideghálózatokat látjuk újra és újra ismétlődni. Vagyis, legtöbbször a nagyobb agy, csak nagyobb merevlemezt jelent, de nem fejlettebb processzort? ? mondta el Lars Chittka.  A kutatók úgy vélik, ez azt jelenti, hogy a magasabb szintű gondolkodás korlátos számú idegsejttel is kivitelezhető, amely elképzelést erősítik azok a korábbi kutatások is, amelyekben számítógépes modellekkel demonstrálták, hogy az öntudat is csupán néhány idegpálya kialakításával létrehozható ? ezek pedig minden bizonnyal a legapróbb rovarok agyában is megtalálhatók.

A kutatók úgy vélik, hogy ezen a téran a halmozódó ismeretek, és az agyműködés funkcionális területeinek egyre jobb megismerése sokkal intelligensebb számítógépek létrehozásához vezet, amelyek már képesek lesznek arckifejezéseinkre és érzelmeinkre is reagálni.

Forrás: