Világjárvány ? világpánik 2010-02-21 Napi Hírek Megosztás: Tweet Ahogy enyhülnek a világjárvány hullámai, úgy erősödnek a támadások a WHO irányába a H1N1 értékeléséről. Február elején az Európa Tanács előtt védte meg hivatalos álláspontját a nemzetközi egészségügyi világszervezet. Minden vádpontot visszautasítottak, egy beismerés azonban nyilvánosságot kapott. És ehhez fűződik talán az egyik legfontosabb tanulsága az elmúlt hónapok világpánikjának, a H1N1 nyomán kialakult nem mindennapi kommunikációs zavarnak. Az Európa Tanács Strasbourgban tartott ülésén számos kételkedő, sőt némely megfogalmazásban vádaknak beillő kérdéseket fogalmaztak meg felelős képviselők az egészségügyi világszervezet vezetőinek. Az egyik, a WHO-t azért kívánta elmarasztalni, mert szerintük túl korán, és főképpen kellő megalapozottság nélkül nyilvánította világjárvánnyá a H1N1 vírus terjedése nyomán kialakult betegséget. A másik, ennél talán súlyosabb vádpont a kormányok és parlamentek felett álló, azoktól független egészségügyi világszervezet nagy gyógyszerkonszernektől történő befolyásolását fogalmazta meg. A tárgyalás elnöke, a svájci Liliane Maury Pasquier sokkal alaposabb vizsgálatot kért, és továbbra is napirenden tartottnak javasolta a felvetett kérdéseket. Az biztos, hogy nincs megnyugvás: a WHO vezetői, legfőképpen Fukuda, a szervezet e témával foglalkozó felelős vezetőjének határozott kiállása ellenére sem nyugodtak meg a kedélyek. Számosan kiállnak amellett, hogy minden érintett egészségügyi szervezet és a kormányok végezzenek elemzéseket, és legalább a tanulságokat vonják le. Mert, hogy ebből nem kevés lehet egy jövőbeni, ehhez hasonló helyzet sokkal jobb kezelése érdekében. Prof. Dr. Ulrich Keil, a WHO Együttműködési Epidemiológiai Központ igazgatója a pánikkeltés felelősségét hangsúlyozta, és a kormányok kiszolgáltatottságát, legalábbis abban a vonatkozásban, hogy a védekezéshez pazarló mennyiségű pénzt költöttek el. Dr. Wolfgang Wodarg, aki egyik kezdeményezője volt a strasbourgi számonkérésnek, továbbra is állítja: nem volt tudományos alapja a világjárvánnyá minősítésnek. Fukuda egyetlen beismerőnek tekinthető mondata egyébként a nagy szóváltások között nem kapott kellő nyilvánosságot. Nevezetesen, elmondta: a “kommunikáció volt a legnagyobb kihívás”. Valóban, a kommunikáció évszázadában, amikor korábban el nem képzelhető technikai eszköz közvetítésével bármilyen információ gyorsaságban és kiterjedésben azonnal eljuthat a világ minden részébe, nos ezen a téren mintha blokkolódott volna a világrendszer. Emberek százmilliói tépődtek, vívódtak azokban a napokban, amikor oltóhelyek és oltási lehetőségek nyíltak és kínálkoztak szerte a világon – és döntöttek ? kellő informáltság hiányában arról, hogy oltassanak-e vagy sem. A járvány, legalábbis a jelenlegi adatok szerint, visszavonulóban, az áldozatok száma ? a WHO által becsülteknél ? jóval kevesebb ? szerencsére. De, hogy az emberek helyesen döntöttek ? akár beadatták az oltást, akár nem -, nos a kétely a mai napi nem kapott megerősítést. Igaz a szövődmények és az áldozatok száma a vártnál alacsonyabb. Ez lehet egyfajta igazolás. De nem mentesít az egyik legnagyobb kihívás alól: az egészségügyi kommunikációnak kötelessége úgy helyreállítani a bizalmat az emberek körében, hogy a saját egészségükkel kapcsolatos döntéseikhez pro és kontra megfelelő érveket kaphassanak. Ha lehet, még a nagyobb bajok bekövetkezte előtt. Szerző: G. Németh György Forrás:
