Vissza a kezdetekhez: műér helyett őssejt!

Állatkísérletes modellekben megfelelően működtek az őssejtekből létrehozott erek. Idővel ez felválthatja a szintetikus erek alkalmazását.

A jelenleg alkalmazott bypass-műtétek során az ép eret általában a beteg saját szervezetéből nyerik. A 40%-ban alkalmazott mesterséges graftok pedig messze vannak a tökéletestől.

Stephen E. McIlhenny, a philadelphiai Thomas Jefferson Egyetemi Kórház munkatársa az Amerikai Szívtársaság San Franciscói konferenciájának csütörtöki napján tartott előadást: ?A mesterséges erek soha nem fognak úgy viselkedni, mint a természetes verőerek. Soha nem fognak összehúzódni, vagy más választ adni a vérnyomás változásaira.?

A szövetek által megtermelt erek, melyeket állatkísérletekben sikeresen leteszteltek, viszont olyan összetevőket tartalmaznak, mint a természetes artériák. Az eljárás során zsírsejtekből álló kivonatot alkalmaztak, a sejtek átalakulását celluláris és mechanikai ingerek segítségével bírták arra, hogy az erek belső felszínén lévő sejtek fejlődési iránya felé tolódjanak el.66811A sejteket speciális fehérjevázon növesztették, melynek eredménye egy biológiai cső lett, amely szövetbarát, és jóval természetesebb, mint a szintetikus ér.

A 10 nyúlon végzett állatkísérletben 5 kapott sejtes beültetést, míg öt állat szívébe csak a fehérjeváz került. A sejteket tartalmazó erek jobban vizsgáztak, ugyanis csak fehérjevázat tartalmazó erek vastagodtak, felszínükön fokozódott volt a véralvadék-képződési hajlam ? ezek az elváltozások a szívbetegségekre jellemzőek.

McIlhenny a tanulmány az első lépés a humán gyógyászatban való alkalmazás felé. Az embereken való kipróbálást leghamarabb három év múlva lehet megkezdeni. Akkor is, kezdetben inkább a periférián való hatást kell tesztelni (pl. a láb verőerei). A jövőben az is felmerülhet, hogy a művesével kezelt betegekben felcseréljék a beültetett műeret ilyen szövetbarát graftra.

Forrás: