Milliárdos hiány 2010-05-07 Diéta Megosztás: Tweet A Föld lakosságának több mint egyharmadát, azaz legalább 2 milliárd embert fenyeget világszerte a vashiány, az A-vitamin vagy a jód hiánya. Mikrotápanyag-hiány A szakértők kivételével csak kevesen vannak tisztában a vitamin- és ásványianyag-hiányos állapotok gyakoriságával, súlyosságával és következményeivel. A fejlődő országokban igen gyakran, de olykor akár hazánkban is előfordulhatnak vitamin-, illetve ásványianyag-hiány okozta születési rendellenességek, növekedési zavarok, gyenge fizikai teljesítőképesség, alacsony intelligenciahányados (IQ) és a fertőzésekre való fokozott hajlam. Ideális ásványi anyag beviteli táblázat A táblázat alapján megtudhatod milyen és mekkora mennyiségű ásványi anyagra van szüksége a szervezetednek. A vitamin és ásványi anyag-hiány legfőbb oka a szegénységgel összefüggő hiányos étrend. A népesség azon csoportjai, akiknek fő tápláléka szinte kizárólag gabonafélékből, rizsből, gyökerekből és gumókból áll, nem jutnak elegendő mennyiségben az említett tápanyagokhoz; ráadásul számos gabonaféle fitátot is tartalmaz, ami annak a kevés vasnak és cinknek a felszívódását is gátolja, ami ezzel a táplálékkal a szervezetbe jut.A mikrotápanyag-hiány ritkán érint kizárólagosan egyetlen étrendi összetevőt. Ezért világszerte több millió ember szenved olyan vitamin-, illetve ásványianyag-hiányban, amely több kulcsfontosságú mikrotápanyag együttes hiányából adódik. Ilyen kulcsfontosságú mikrotápanyagok a vas, a jód, a cink, az A-vitamin és a folsav. A probléma mértéke és természete A mikrotápanyag-hiány világszerte tapasztalható három legsúlyosabb formája a vas-, az A-vitamin- és a jódhiány. E három közül a vashiány a legelterjedtebb: több mint 2 milliárd ember (azaz a Föld teljes népességének 37%-a) vérszegény. A második legelterjedtebb a jódhiány, mely a Föld lakosságának 35%- át (1,9 milliárd embert) érinti. A harmadik helyen az A-vitamin-hiány áll, mellyel 250 millió iskolás kornál fiatalabb kisgyermek küzd ? akik közül évente félmillió ennek következtében megvakul. Népegészségügyi szempontból a mikrotápanyag-hiány számos betegség rizikófaktora, amely növelheti a megbetegedési, de akár az elhalálozási arányokat is. Becslések szerint a világszerte jelentkező különféle megbetegedéseknek mintegy 7,3%-át a mikrotápanyagok hiánya okozza, amelyek közül a vas- és az A-vitamin-hiány a 15 vezető ok között szerepel.Az Egészségügyi Világszervezet adatai szerint kb. 800 000 haláleset (1,5%) eredendő oka a vashiány, és kb. ugyanennyié az A-vitamin-hiány. Valószínőleg a cink-, kalcium-, folsav- és D-vitamin-hiány is jelentősen hozzájárul a Föld lakosságának egészségügyi terheléséhez; mindazonáltal a tünetek változatossága miatt sokkal nehezebb számszerűsíteni ezeknek a hiánybetegségeknek a súlyosságát és hatásait, különösen az enyhébb esetekben, de közegészségügyi következményeik is sokkal kevésbé ismertek. Egyértelmű azonban, hogy legsúlyosabban a világ szegényebb területeit érinti a mikrotápanyag-hiány; az olyan területeket, ahol kevés az élelem, vagy ahol szinte kizárólag a növényi eredetű élelmiszerek, például a gabonafélék, gyökerek és gumók jelentik a tápanyagforrást, a változatos, tápanyagokban gazdag, húst, halat, tejtermékeket és tojást is tartalmazó étrend helyett. A zsiradékok hiánya is jelentős probléma, mivel ezek egyik szerepe, hogy segítik bizonyos mikrotápanyagok felszívódását. A kevés állati eredetű élelmiszert fogyasztó néprétegek esetében tehát igen jelentős lehet a számos vitamin és ásványi anyag egyidejű hiánya. Forrás:
