Zsírt is enned kell… 2010-05-25 Diéta Megosztás: Tweet Kiemelten fontos, hogy a táplákozásunk változatos legyen. A koplalás, bizonyos típusú élelmiszerek teljes megvonása nem vezet jóra. A tápanyagokat két csoportra oszthatjuk: energiát hordozó tápanyagok (szénhidrátok, fehérjék, zsírok) és energiát nem hordozó tápanyagok (ásványi anyagok, nyomelemek, vitaminok, víz, rostok). Mindkét csoport az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen, bármelyik hiánya veszélyeztetheti egészségünket. A szénhidrátok a szervezet gyorsan mozgósítható energiaforrásai. Intenzív izommunka könnyebben végezhető el, ha megfelelő mennyiségű szénhidrát áll rendelkezésre, ugyanis a szénhidrátból jobb hatásfokkal nyerhető energia, mint a zsírokból. A szénhidrátmentes étrend a szöveti fehérjék fokozott lebontásához, a só és víz háztartás felborulásához vezet. Az élelmi rostok a komlpex szénhidrátok emészthetetlen része, a sejtfala. A rostok nem szolgáltatnak energiát, de fontos szerepük van az emésztési folyamatokban és a cukrok véráramban történő egyenletes elosztásában.A rosttartalmú ételek jóllakottság érzést keltenek, csökkentik az étvágyat. A rosttartalmú ételek folyadékkal és kiegészítő ásványi anyagok szedésével ajánlott. Ásványianyag- hiány tüneti táblázata Táblázatunkból kiderül, hogy a különböző ásványi anyag hiányok milyen tünetekkel járnak, és miből lehet pótolni őket. Testünk víz nélküli súlyának közel a felét a fehérjék teszik ki. 6 hónap alatt testünk minden molekulája lebontódik és újjáépül. Ebben a folyamatban van nagy szerepük a fehérjéknek. A fehérje hiánya fáradtsághoz, depresszióhoz, fertőzésekkel szembeni csökkent ellenállóképességhez vezethet. A többlet fehérje azonban, zsírként tárolódik. A fehérjéket két csoportra osztjuk: inkomplett, azaz másodrendű (ide tartozik a zöldségek és gyümölcsök többsége) és komplett, azaz elsőrendű (ilyen a tojás, tej, húsfélék, halak). Az elsőrendű fehérjékben valamennyi szükséges aminósav megtalálható, helyes arányban és mennyiségben, így egyedüli fehérjeforrásként is kielégítőek. A másodrendű fehérjék önmagukban elégtelen fehérjeforrások, azonban komplett, elsőrendű vagy megfelelő inkomplett, másodrendű fehérjékkel elérhető, hogy teljes értékűvé váljanak. A fehérjeszükséglet függ az életkortól, egészségi állapottól, testsúlytól és a fizikai terheléstől (legyen szó akár sportról, akár munkáról).A zsírokat másodlagos energiaforrásként kell kezelni, vagyis a szénhidrátraktárok kimerülése után elérhetővé váló energiaraktárként. A zsírok koncentrált energiaforrások. A zsírok szolgáltatják az esszenciális zsírsavakat, melyet a szervezet nem képes előállítani, ezek a zsírsavak felelősek a vérnyomásért, vérkoleszterin szintért. A zsírok fokozzák a teltség érzést is, mivel lassabban ürülnek ki. Kétféle zsír létezik: telített és telítetlen. A telített zsír felelő az szívroham, érszűkület, infarktus kialakulásáért. A telítetlen zsír segít reprodukálni a telített zsír káros hatásait. Kutatások bizonyították, hogy a magas zsírfogyasztás sem annyira káros, hogyha a helyes arányban található meg a kétféle zsír. A telített zsírok főként állati eredetűek, pl. húsok, tej, vaj, de a kókusz és pálmaolaj is nagy arányban tartalmaz telített zsírsavakat. E két utóbbi kivételével a telített zsírsavak szobahőmérsékleten szilárd halmazállapotúak. A telítetlen zsírsavak növényekből vagy halakból származnak. Ezek szobahőmérsékleten folyékonyak, de könnyebben romlanak. Gyakran elfeledkezünk az egyik legfontosabb dologról: az ételkészítés módja, útja legalább annyira fontos, ha nem fontosabb, mint maga az étel.A vitaminok a szervezet számára nélkülözhetetlen, biológiailag aktív szerves vegyületek. A vitaminokat a szervezet nem képes előállítani, így azokat a táplálékkal be kell vinni. Azonban a vitaminok mértéktelen szedése súlyos toxikus tüneteket is okozhat. Az ásványi anyagok csoportjába tartoznak azok a szervetlen vegyületek, melyekre több, mint 100 mg / nap mennyiségben van szüksége a szervezetnek (pl. kalcium, foszfor, kálium, magnézium, nátrium, klór). Nyomelemek azok a szervetlen vegyületek. Ilyen a vas, fluor, jód, mangán, szelén, cink. A víz alkotja testünk nagy részét. Testsúlyunk mintegy 70-75%-át teszi ki. 10%-os csökkenés szervezetünk vízháztartásában komoly betegséget okozhat, míg 20%-os veszteség halálhoz vezethet. A vér 90%-a víz, mely eljuttatja a szükséges anyagokat a sejtekhez és elszállítja onnan a bomlástermékeket. A víz a hőmérséklet szabályozásában, az emésztésben, és az izületek működésében is fontos szerepet játszik. Fontos a rendszeres folyadékfogyasztás. Nem szabad megvárnunk, míg megszomjazunk. Bizonyos folyadékok (tej, cukrozott üdítő, gyümölcsitalok) nem váltják ki a vízfogyasztást. A vezetékes ivóvíz fogyasztása vegyszertartalma miatt hosszú távon nem ajánlott. Ha van rá mód palackozott vizet fogyasszunk vagy használjunk otthoni víztisztító berendezést. Forrás: