A szervezet ?orosz rulettjei? 2010-08-11 Mindent a rákról Megosztás: Tweet Nyilvánvaló tény, hogy a betegség nem olcsó mulatság: a gyógyszerek, a kórházi ellátás, a munkából való kiesés az államnak és az egyénnek is sok pénzébe kerül. Az is világos, hogy az egészség a legfőbb érték. De vajon melyik éri meg jobban anyagilag: kezelni a betegséget vagy megelőzni? Az egészségügy költségeiről és hatékonyságáról Dr. Apor Péter sportorvos, a Semmelweis Egyetem Testnevelés és Sporttudományi Karának professzora, az Oxygen Medical szakértője írt tanulmányt. Kulcskérdés a mozgás és táplálkozás A mozgásszegény életvitel és a testzsírfelesleg által okozott krónikus cardio-, vasculometabolicus betegségek anyagi terhe tetemes mind az egyén, mind az országok számára. Bár országonként jelentős különbségek mutatkoznak a számszerűségben, az biztos, hogy a világ bármely részében olcsóbb a megelőzés a testmozgás és az egészséges étkezés terjesztésével, mint amennyibe ez gyógyszerekkel kerül. Közös érdekünk az egészségesebb életmód előmozdítása! A cukorbetegség nem olcsó mulatság Az Amerikai Diabetes Társaság 17,5 millió cukorbeteggel és 174 milliárd dollár költséggel számol a 2000-es években ? döbbenetes adat! Ebből a kiadások felét a kórházi ellátás jelenti, a gyógyszerek és egyéb eszközök 12%-ot, a komplikációk gyógyszeres és egyéb ellátása 11%-ot, az orvossal találkozások 9%-ot tesznek ki. Amíg a direkt költségek 33-szorosra, az indirektek (mint munkakiesés, leszázalékolás, stb.) még ennél is magasabbra nőttek az USA-ban 30 év alatt a cukorbetegek ellátásában.Az elhízás is viszi a pénzt Mivel a diabétesz kialakulásában komoly rizikófaktor az elhízás, egy másik tanulmány ennek költségeivel is foglalkozott. Jacobs-van der Bruggen és munkatársai arra az eredményre jutottak, hogy az átlag lakosságban közösségi életmód javítással egy diabetes jelentkezését 20 év alatt 2?9 ezer euróval lehet megelőzni, míg a kövéreken az egészségügyi ellátás által szorgalmazott intenzív életvitel-változtatással húsz év alatt minden 7-30 személyből csak egy cukorbetegség fellépését lehetne megelőzni, és mindezt 5?21 ezer euró befektetéssel. A túlsúly önmagában nagyon nyomós rizikótényező az érelváltozások, a magas vérnyomás, a cukorbetegség, egyes mozgásszervi betegségek, egyes malignus elváltozások jelentkezésére. Ha súlyfelesleg nem volna, a fenti krónikus betegségek és az ehhez kapcsolódó költségek is jóval kisebb arányban jelentkeznének. Helytelen életmód – gyengébb teljesítmény A 27 feletti BMI-jű személyek körében a komorbiditások magas száma miatt a produktivitás lényegesen rosszabb, az aktivitásukban akadályozottak, mind a fizikai, mind a mentális teljesítményük gyenge, rosszabb életminőséget jelezve. Ezért tehát a munkáltatóknak is érdemes elgondolkozniuk a költséghatékony megoldásokon.Jó példa erre az austini metrótársaság, amely az 1282 dolgozója számára 24 órás nyitva tartású fitneszlehetőséget, instruktort, egészségi szűrést, személyes tanácsadást szervezett. Ettől kezdve a társaság egészségügyi kiadásai kevésbé emelkedtek, mint a korábbi években és mint az amerikai átlag, majd a 4. évben csökkeni kezdtek. A dolgozók hatékonysága és lojalitása pedig ezzel párhuzamosan nőtt. Prevenció: életmódváltás Noha minden ajánlás egyértelműen az életvitel-változtatást helyezi első helyre a krónikus betegségek megelőzése és kezelése terén, a feladat kivitelezése nem könnyű. A felügyelt testmozgásprogramok nyilván a centrumokban költségesebbek, de hatékonyak. A közösségben indított kampányok, az egyénileg szorgalmazott egészséges viselkedés-változtatás, a testmozgási lehetőségek kiépítése és/vagy hozzáférhetőbbé tétele egyaránt csökkenti a be nem avatkozáshoz képest a szív-ér betegségek, a cukorbaj, a mellrák, a vastagbélrák előfordulását, a fizikai aktivitás mennyiségétől és intenzitásától függően. Mindegyik beavatkozás költséghatékony, megéri a pénzét, ezért lényeges, hogy a fizikai aktivitás előmozdítása legyen az egészségi ellátás része. Az egészségesebb életmódra áttérés, a kellő mértékű rendszeres testmozgás vitathatatlan előnyökkel jár a krónikus betegségek megelőzése (és a rehabilitáció) terén. A cél tehát az, hogy minél több embert (főleg a nagy kockázattal élőket) rávegyünk a heti legalább ötször félórás lihegtető (közepes intenzitású, állóképességi jellegű) testmozgásra, valamint az erő és izomtömeg megtartását célzó rezisztenciagyakorlatok és az ízületi mozgásterjedelem megőrzését szolgáló nyújtások és gimnasztika végzésére. Forrás:
