Tévhitek és legendák a kávéról 2010-10-28 Mozgásban Megosztás: Tweet A kávé egy többfunkciós csodaszer. Élénkíti a testet és a szellemet, de gyógyhatása sem mellékes. Nézzük, miért érdemes belőle hörpinteni? Sok szó esik róla, de még soha nem igazolták, hogy a kávénak hatása lenne a csontok sőrőségére. A csontritkulás (osteoporosis) a csontok szervetlen állományának csökkenése, ami növeli a csonttörés kialakulásának kockázatát. A betegség hátterében a feltételezések szerint számos tényező állhat: táplálkozási szokások, különösen az elégtelen kalcium- és a D-vitamin-bevitel, testmozgás, testtömeg, dohányzás, alkoholfogyasztás, genetikai háttér és hormonális egyensúly. A tudományos bizonyítékok szerint megfelelő napi kalciumbevitel mellett a kávénak semmilyen hatása nincs a csontok egészségi állapotára. A túlzott koffeinbevitel ugyanakkor kis mértékben fokozhatja a kevés kalciumot fogyasztó nők kalcium-kiválasztását. Egy másik legenda, hogy a koffein vízhajtó hatású. A kutatások szerint a mértéktartó kávézásnak nincs hatása a szervezet folyadékegyensúlyára. Terhesség alatt: 1-2csésze kávé naponta A koffein anyagcseréjét a nő hormonális állapota egyértelmően befolyásolja. Több alkalommal igazolták, hogy a terhes nők szervezetében lassabban szívódik fel a koffein, így vérükben hosszabb ideig megtalálható a vegyület. Mivel az anya vérével a koffein egy része a magzatba is eljut, számos kutatás vizsgálta az anya kávéfogyasztásának kapcsolatát a meddőséggel, a vetéléssel, az alacsony születési testtömeggel, a fejlődési rendellenességekkel és a bölcsőhalállal. Nem találtak ok-okozati összefüggést a kávézás és e tényezők között. E kutatások eredményei szerint napi 1-2 csésze kávé (<200 mg koffein naponta) elfogyasztása nem veszélyezteti sem a terhes nő, sem a magzat egészségét. Ezt erősíti meg az amerikai szülész- és nőgyógyász szakmai kollégium ezévben kiadott állásfoglalása is, miszerint napi egy- két csésze kávé (200 mg koffein) terhesség alatt vélhetően nem emeli a vetélés és koraszülés kockázatát. Jó tudni: Ma már nem gondolják, hogy a kávé kiszáradást okozna Korábbi tudományos munkák újraértelmezése nyomán mára kiderült, hogy a kávé nem okoz kiszáradást, mivel csak a sejtek közötti terek víztartalmát csökkenti, az intracelluláris (sejten belüli) folyadékmennyiségre nincsen hatással. Mivel az ízesítők és a tej hozzáadása nélkül készült kávé energiatartalma elhanyagolható, a mértéktartó kávéfogyasztás (napi 2-3 csésze) egy sokoldalú és kiegyensúlyozott étrend részeként hozzájárulhat a megfelelő napi folyadékbevitel eléréséhez. Jó tudni: A kávé nagy mennyiségben tartalmaz antioxidánsokat A kávé étrendünk egyik legfontosabb antioxidáns-forrása, főleg polifenolokat tartalmaz. Bizonyított, hogy az antioxidánsok kiküszöbölik a szabadgyökök hatását és védik a sejteket az oxidatív károsodásoktól. Epidemiológiai vizsgálatok igazolták a rendszeres kávézás jótékony hatásait. Ez feltehetően a polifenol- bevitellel állhat kapcsolatban, ami csökkenti egyes krónikus vagy degeneratív betegségek, például a rákos megbetegedések, a II. típusú cukorbetegség, a gyulladások és a májbetegségek kialakulásának kockázatát. Egyre több bizonyíték szól a kávé idegrendszeri leépüléssel járó betegségekre, például a Parkinson-kórra és az Alzheimer-kórra gyakorolt feltételezett pozitív hatása mellett. A polifenolok a növényi eredető élelmiszerekben előforduló természetes összetevők népes családját alkotják. Polifenolforrások a gyümölcsök (pl. a citrusfélék, a bogyós gyümölcsök, az alma, a szőlő), a zöldségfélék (pl. a paradicsom, a paprika, a hagyma), a tea, a vörösbor, az étcsokoládé és a kávé. Érdekesség, hogy a még feldolgozatlan zöld kávé természetes polifenol tartalma kiemelkedően értékes, többszörösen meghaladja például a zöld teáét. Forrás:
