Gyermekkorban szokunk hozzá az üléshez, de mi ezzel a baj? 2010-10-20 Iskolatáska Megosztás: Tweet Szívesen ücsörgünk – már fiatalon is – pedig szívünk vágya a mozgás lenne. Érdemes odafigyelni, hogy ne üljék ki magunkból a diákok a mozgás örömét. Biológiai érettség kell ahhoz, hogy a kisiskolás képes legyen egy teljes tanórát végigülni. Utána pedig élvezettel rohangálhat a szünetben. A tanórák közti pihenőknek éppen úgy, mint a testnevelés óráknak, egészségügyi okai vannak. A szervezetnek szüksége arra, hogy a végtagokban ismét beinduljon a vérkeringés, ugyanis ha ülünk és azt hosszú órákon keresztül tesszük, annak súlyos következményei lesznek a későbbiekben. Főleg ha éveket töltünk a babérjainkon. A kutatók megállapították, hogy káros a vércukorra és a vérszintézisre, ha huzamos ideig ülünk egyhelyben, illetve a szívbetegségek kialakulása szintén gyakrabban fordul elő azoknál, akik naphosszat töltenek egy székhez ragadva. Az iskolai évekkel viszont éppen ez veszi kezdetét. Ráadásul az évek múlásával ez a fajta testhelyzet fogja uralni a mindennapjainkat. Ülünk otthon a tévé előtt, vagy a monitort bámulva, miközben közlekedünk, utazunk, szórakozunk, vagyis kellőképpen hozzászoktatjuk magunkat. Ezért kell már fiatalon odafigyelni, hogy az ücsörgést mocorgás kövesse. Mit vált ki a szervezetből az ülés? Az álló testhelyzettel ellentétben, amint leülünk, kikapcsol a vázizomzat, ezért nagyobb igénybevételnek lesz kitéve a gerincoszlop. Viszont ha az itt húzódó izmaink nem elég erősek, és nem tudunk egyenes háttal ülni, kialakulhat a gerincferdülés. Ülés közben a test két ponton is megtörik, így megváltozik a vérkeringés és ezzel együtt a szervezet oxigénellátása. Ahhoz tehát, hogy fellélegezhessünk, fel kell állnunk. Egyre több iskolában vezetik be a tanórák alatti pár perces "vérfrissítő tornát", amely a végtagok átmozgatását jelenti. Kellemes móka a gyerekeknek, miközben a vérkeringés élénkülésével agyuk is felfrissül. Jó megoldás lehet ez a nap második felében, mikor már kevésbé tudnak koncentrálni a kisdiákok. A felnőttek nagy része saját magán megtapasztalhatja, milyen tünetekkel jár a mozgásszegény életmód. Ennek jelei a fájó hát, az ingadozó vérnyomás, az emésztési problémák, sőt még a cellulitisz kialakulása is. Viszont ha a mozgás nem volt része az életvitelnek, később nehéz rávenni magunkat a rendszeres testedzésre. Ezért kell már fiatal korban elkezdeni. Tehát érdemes buzdítani gyerekeket a sportolásra. Minden szülő vegyen példát mozgékony csemetéjéről és ahelyett, hogy a szívük szakadna az ülésbe, keljenek fel a kényelmes karosszékből és mozgassák át a végtagjaikat. Fontos, hogy ügyeljünk a lábainkra, mint szervezetünk tartópillérére, mert hiába étkezünk egészségesen, a répapempőért 80 évesen is el kell tudnunk menni a boltig. Forrás:
