10 tévhit a rákról: mobilok és gyógymódok

Az igazság a légszennyezésről, a sérülésekről, a mobilokról, a gyógymódokról.

6. tévhit: A városi élet és a légszennyezés magasabb kockázatú, mint a dohányzás (40%)

A tények: Ezt a tévhitet valószínűleg a dohányosok terjesztették el, akik azt akarták megmagyarázni, hogy szenvedélyük nem káros. Valójában azonban még a szmogos levegő sem árt annyit a szervezetnek, mint napi egy doboz cigaretta elszívása, ugyanakkor az is tény, hogy a dohányosok eleve rosszabb esélyekkel indulnak a városi levegőben, mint antinikotinista társaik.

A szennyezett levegő a tüdőrákot nem befolyásolja, ellenben tény, hogy a szívbetegségek, az asztma és a krónikus tüdőgyulladás kialakulásában jelentős szerepe van. Jó hír viszont, hogy a dohányzás okozta károsodás visszafordítható: a cigaretta elhagyásával a szövetek is regenerálódnak, feltéve, ha addig még nem alakult ki a rák. Nincs bizonyíték arra, hogy az alacsony kátránytartalmú cigarettától kevésbé alakulhat ki a tüdőrák, és a passzív dohányos még nagyobb kockázatnak van kitéve, mint a cigarettát közvetlenül szívó társa.

7. tévhit: A bőrsérülések később elrákosodhatnak (37%)

A tények: Ez a tévhit még az 1900-as évek elején alakult ki, amikor a tudósok és orvosok azt hitték, a rákot valamilyen korábbi trauma váltja ki. Legfeljebb olyan összefüggésben fordulhat elő, hogy amikor egy ártalmatlan sérülést lát el az orvos, akkor fedezi fel, mintegy véletlenül, a már korábban kialakult daganatot.

Az emberek is fokozott figyelmet fordítanak a sérült testrészeikre, ezért lehetséges, hogy ilyenkor jobban feltűnik az elváltozás, de nem a sérülés okozza azt! Az esetek elenyésző százalékában lehet csak ok-okozati összefüggés a sérülés és a rák között, ezek leginkább a bőr rákos elváltozásához vezetnek, például egy égési sérülés, vagy ennél is ritkábban nyelőcsőrák alakulhat ki maró hatású vegyszer lenyelését követően.

8. tévhit: A mobiltelefonok rákot okozhatnak (30%)

A tények: A rádióhullámokkal működő mobiltelefonok megjelenésével szinte egyidőben alakult ki az a hiedelem, hogy az ilyen szerkezetek használata agydaganatot okoz. Ezt azonban a számos vizsgálat egyikének sem sikerült bebizonyítania, nincs összefüggés a mobiltelefon-használat és az agydaganat megjelenése között.

Az igazság az, hogy a mobilozás nagyobb eséllyel vezet közlekedési balesethez, mint agytumorhoz. Az ionizáló gamma- és röntgensugarak valóban közrejátszhatnak a rák kialakulásában, de a háztartási gépek nem bocsátanak ki ilyen hullámokat, még a mikrohullámú sütő sem.

9. tévhit: Ismerik a rák ellenszerét, csak üzleti okokból titkolják (28%)

A tények: A statisztikák azt mutatják, hogy még a rákkutatásban részt vevő orvosok és kutatók, illetve az ő hozzátartozóik körében is pontosan ugyanakkora a rákkal összefüggő megbetegedés és halálozási arány, mint bármely más emberek közt.

Ha igaz lenne a hír, miszerint valójában ők nagyon is jól ismerik a rák ellenszerét, csak eltitkolják, mert túl sok bevételt jelent az egészségügynek a daganatos betegek kezelése, akkor minden bizonnyal megmentenék szeretteiket. Legfeljebb olyan összefüggés mutatható ki, hogy a rákgyógyításban dolgozó szakemberek – ismerve a veszélyeket – kevésbé fokozzák a saját rizikójukat például a dohányzással, így náluk ritkábban alakul ki tüdő- vagy gégerák.

Ráadásul ha igaz lenne a fenti elmélet, akkor ugyanezen az alapon nem terjedt volna el a világon számos védőoltás vagy antibiotikum sem. Ezzel szemben bizonyos rákfajtáknál határozott javulás látszik a túlélési arány tekintetében, tehát ha valamilyen kezelés eredményes, azt közzé is teszik.

10. tévhit: A fiatalkori életmód nem befolyásolja a későbbi rákot (25%)

A tények: Bár tiniként úgy érezzük, velünk nem történhet semmi baj, sőt, halhatatlanok vagyunk, valójában ilyenkor alapozzuk meg a későbbi betegségeket. A tinédzserkori dohányzásból nehezebb kiszállni, mint azt az első szál ciginél gondolnánk, az egészséges ételeket minél később kóstoljuk meg, annál nehezebben szokjuk meg ízüket és rendszeres fogyasztásukat, és minél később kezdünk sportolni, annál nehezebben mozdulunk meg később – ez mind-mind hatással lehet egy esetleges rák kialakulására.

A rák ugyanis legtöbbször lassan alakul ki, az évek során összeadódó káros hatások miatt, vagy a pozitív életmód hiánya következtében. A kutatások szerint a halálos kimenetelű rákos megbetegedések több mint kétharmada (!) megelőzhető lenne, ha fiatalon felelősségteljesen élnénk, sok zöldség- és gabonafogyasztással, mozgással, súlykontrollal, a dohányzás mellőzésével és azzal, hogy nem égetjük szénné magunkat a napon.

Forrás: