A szoptatás történelme 2013-04-18 Kebelbarát Megosztás: Tweet A szoptatás egyszerű, kényelmes és biztonságos, az anyatejben a kicsi fejlődéséhez szükséges összes tápanyag megtalálható. Hazánkban ma mégis minden ötödik hat hónapnál fiatalabb gyermek kap az anyatejen kívül más táplálékot is. Dr. Hidvégi Edit, a Budai Allergiaközpont gyermek-gasztroenterológusának segítségével hívjuk fel a figyelmet a szoptatás fontosságára. Korok és szokások A napjainkban kisgyermeket nevelő édesanyák szülei még abban a korban hozták világra gyermeküket, amikor a csecsemők ellátását, így a táplálást is szigorú szabályok írták elő. A gyermeket születése után az újszülött osztályon helyezték el, onnan a nővérek meghatározott időben vitték őket édesanyjukhoz. A szoptatás meghatározott időközönként történt, ha egyáltalán sikerült az éppen alvó, vagy a cukros vízzel jóllakott újszülöttet megszoptatni. A ritka találkozások miatt a tejtermelés sem indulhatott be megfelelően, így a gyermekek gyakran szorultak kiegészítő táplálásra. Nem csak a szoptatások gyakorisága, de egy-egy alkalom hossza is megszabott ajánlások alapján történt, így megjelent a jól és rosszul szopó csecsemő fogalma. Az anyatej fontosságát már akkoriban is felismerték, azonban a szigorú szabályok mellett sok édesanya mégsem tudta szoptatni gyermekét. Igény szerint A XX. század végén a gyermekpszichológia és gyermeknevelés terén egyre inkább előtérbe kerülnek a gyermek igényei, felismerik a korai kötődés fontosságát. A szoptatás jelentősége is felértékelődik, a kötődés, az anya-gyermek kapcsolat forrásaként is tekintik. Az Egészségügyi Világszervezet és az UNICEF 1989-ben kiadott kiadványban hívja fel a figyelmet az egészségügyben dolgozók szerepére az anyatejes táplálásra törekvő édesanyák támogatásában. A szoptatásra vonatkozó, jelenleg is érvényes módszertani ajánlást a Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hagyta jóvá 2001-ben. Akkor és most Az anyatej összetétele és mennyisége alkalmazkodik a baba igényeihez: nincs „gyenge”, „híg” vagy „túl erős” anyatej. A szoptatás elején hígabb, tejcukorban gazdagabb, második felében zsírdúsabb tejhez jut a csecsemő, így fél éves koráig más folyadékra, vagy táplálék kiegészítésre nincs szüksége! Az anyatej összetétele a gyermek igényeihez alkalmazkodva folyamatosan változik, a gyermek fél éves kora körül, a mászás, a „mindent megkóstolás” időszakában megnő az immunfehérjék koncentrációja, és egészen a szoptatás végéig igen magas marad. A szigorú szoptatási rend helyett ma már a baba igénye szerinti szoptatás javasolt, így biztosítható a kicsi folyadék- és táplálékigényének fedezése. Az anyatej termelését a gyermek étvágya szabályozza. Igény szerinti szoptatás mellett működik a kereslet-kínálat elve, vagyis ha kevés az anyatej mennyisége, még több szoptatással tudjuk serkenteni a termelődését, míg egy idő után pontosan annyi anyatej termelődik, amennyire a babánknak szüksége van. Az anyatejben a baba számára szükséges összes tápanyag megtalálható. Ha úgy érezzük a kicsi szomjas, éhes, szoptassuk gyakrabban! Ne vegyük el az értékes anyatej helyét más folyadékokkal! Mivel az anyatej könnyen emészthető a kicsi számára, a kizárólag anyatejjel táplált babák hamarabb megéhezhetnek, mint a tápszerrel táplált kicsik: kivétel ez alól a nyári időszak, vagy betegség. Nagy melegben, vagy láz esetén ugyanis szükség lehet kiegészítő folyadékpótlásra is! Még több érv a szoptatás mellett! A szoptatott gyermekek között ritkábban fordul elő felső légúti hurutos betegség és a hasmenés. Az allergia-megelőzésben is fontos szerepet játszik az anyatej: jelentősen csökkenti a csecsemőkori ekcéma, a tápszerek kiváltotta tejallergia gyakoriságát, és a csecsemő-kisdedkori asztmás jellegű nehézlégzés jelentkezését. Kutatások igazolják, hogy az anyatejjel táplált csecsemők körében felnőtt korban is kisebb a túlsúly, a szív-és érrendszeri betegségek és a cukorbetegség kockázata. A szoptatott csecsemők okosabbak! Több éven át tartó kutatás eredménye alapján azok a gyerekek, akiket hosszabb ideig szoptat az édesanyjuk, és nem kapnak tápszert az anyatej mellé, jobb eredményeket értek el az intelligencia-teszteken. A mamának is jó! A korai és gyakori szoptatás az édesanya számára is előnyös: fokozza a méhösszehúzódásokat, így segítve a méh eredeti állapotának mielőbbi elérését. A szoptatás védelmet nyújt az emlő-, és petefészek daganat ellen. Megfelelő étrend mellett a szoptatás segíthet a várandósság alatt felszedett plusz kilók leadásában is. Nem lehet elég korán kezdeni! A kórházak többségében ma már elterjedt gyakorlat, hogy szülés után az újszülöttet az édesanya mellére helyezik. A kutatások szerint, akik szülés után közvetlenül, és azután is gyakran mellre tették újszülöttjüket, kevesebb problémájuk volt a szoptatással, és tovább is szoptattak. A szoptatás tehát nem csak a baba, de a mama egészségét is védi. Az anyatejes táplálás során számtalan buktatóval találkozhatunk, a sok kéretlen tanács hallatán pedig elbizonytalanodhatunk. Ha kétségeink merülnek fel, ne adjuk fel, kérjük szoptatást támogató szakorvos, tanácsadó segítségét! Forrás:
