Agyas varázsgomba! 2012-01-26 Kórkép Megosztás: Tweet Egy új tanulmány szerint a pszichedelikus gombák hatóanyaga lecsökkenti az agyi aktivitást, ami magyarázatot jelenthet az élénk hallucinációkra. A kutatók elsősorban azokon az agyi területeken mérték az aktivitás csökkenését, melyek egyfajta információs útkereszteződésként funkcionáltak, aminek következtében az információ szabadabban áramolhatott a begombázott páciens agyában. A kutatás eredményei nagy valószínűséggel hasznosnak bizonyulnak majd bizonyos mentális zavarok hallucinogén kezelésében. „Egyre több bizonyíték támasztja alá, hogy gomba hatóanyaga által érintett agyi területek az önérzékelésért felelősek. Más szavakkal, az érintett terület hozza létre az egót, az én-tudat egyik formáját. A gomba hatására tehát valójában az úgynevezett „ego-hálózat” aktivitása csökken, melyet sokan úgy élnek meg, hogy a pszichedelikus szerek hatására ideiglenesen szertefoszlik az egójuk” – magyarázta Robin Carhart-Harris, a Londoni Imperial College posztdoktori kutatója, a tanulmány szerzője. A pszilocibin nevű vegyület adja a pszichedelikus gombák hallucinogén jellegét. A Johns Hopkins Egyetemen végzett egyik korábbi tanulmány megállapította, hogy kontrollált környezetben a pszilocibin képes hosszú távon is megváltoztatni az ember személyiségét, aminek köszönhetően a páciens befogadóbbá és nyitottabbá válik az új élmények, tapasztalatok felé. „A pszilocibin hatását életük egyik legmeghatározóbb élményeként írták le az egészséges páciensek, akik kipróbálták a szert. Rendszerint olyan fontos és meghatározó eseményekhez hasonlították az érzést, mint az első gyerekük születése, vagy az esküvőjük” – mondta Carhart-Harris, „Ezért mindenképpen meg akartuk fejteni, hogy valójában mi is játszódik le az emberek agyában a varázsgomba hatására, ami ilyen mély éréseket vált ki.” A kutatók funkcionális MRI készülékekkel figyelték a kísérletben résztvevő 15 páciens vérkeringését a különböző agyi régiókban, melyből az agyi aktivitásra lehet következtetni. A résztvevők egyik fele pszilocibint kapott intravénásan, miközben a kontrollcsoportnak placebót adtak be. Az MRI felvételek elemzése során a kutatók meglepő eredményre jutottak: a pszilocibin soha nem növelte meg az agyi aktivitást, sőt ellenkezőleg csökkentette az agytevékenységet, elsősorban az információáramlásért felelős régiókban, mint például az agy közepén elhelyezkedő talamuszban. Forrás:
