Mekkora légkondira van szükségem?

Mielőtt beszereltetünk klímaberendezést, érdemes meghatározni, mekkora légkondicionálóra van szükségünk. Milyen tényezőket vegyünk figyelembe?

Mióta a globális felmelegedés elkezdődött, a nyarak évről évre melegebbek. Napközben és éjjel is szenvedünk. Kínzó érzés, amikor másnap fontos dolgunk lenne, ám aludni, pihenni sem bírunk a hőségtől – bár sokan ellenzik a légkondicionálót, mások meglenni sem tudnak nélküle. Megnyugtatja őket, hogy legalább otthon lehűlhetnek egy kicsit, hála a klímának. Nem mindegy azonban, milyen kapacitású légkondicionálót szereltetünk be. Mit érdemes megfontolni a klímaberendezés vásárlása előtt?

Nem biztos, hogy művészi érzékünket kell szem előtt tartanunk. Online számológépek is léteznek annak meghatározására, mekkora légkondicionálóra van szükségünk, hogy otthonunk kellően hűvös és élhető legyen a nyári hőségben. A megfelelően méretezett klímaberendezés ugyanis a leghatékonyabb, ez az, ami megéri az árát. Ha alulméretezzük, az állandó működés ellenére sem biztos, hogy megfelelően hűt majd. A túlméretezett pedig nem lesz sokkal hatékonyabb, mint az éppen megfelelő méretű.

Az első feladatunk az, hogy mérjük le pontosan (méterben) a helyiségeket, amelyeket hűteni szeretnénk. A szobák hosszát és szélességét. A magasság nem játszik szerepet a légkondícionálás tekintetében, mivel a hideg levegő nehéz, és a talaj felé süllyed.

A BTU (british thermal unit) az energia egyik hagyományos mértékegysége, brit mértékegység. A légkondicionálóknál általában ezt alkalmazzák mértékegységként, de nálunk inkább a kilowattot használják. 3412 BTU egyenlő 1 kWh-val.

Ne feledjük: csak azokat a helyiségeket számítsuk be a teljes összegbe, amelyeket valóban hűteni akarunk – ha ezeket összeadjuk, megkapjuk a teljes hűtendő területet. Szorozzuk meg a teljes területet 0,099 kWh-tal. Ezzel azonban még nem vagyunk készen. Érdemes számításba venni azt is, hogy átlagos kialakítású-e a helyiség (például, túlméretezettek-e az ablakok).

Fontos a déli oldalon levő ablakok méretét kiszámolni, melyek több napot kapnak (magasság szorozva szélességgel). Minden déli oldalon levő ablak méretét számítsuk ki – az ablakok összterületét szorozzuk meg 0,255 kWh-tal. Ez megadja, mennyi hő jön be dél felől a lakásba. Az északi oldalon levő ablakok méretét is számoljuk ki. Az északi ablakok teljes területét 0,049 kWh-tal szorozzuk.

(Magyarországon egy átlagos helyiség belmagassága 2,7 méter, az átlagosan felépített helyiségre légköbméterenként 30-35 Watt hűtőteljesítményt számolhatunk.  Így négyzetméterenként körülbelül 80 Wattal számolhatunk.)

Szorozzuk meg az általában otthon tartózkodó emberek számát 0,117 kWh-tal. Így megtudjuk, nagyjából  mekkora hűtésre van szükség egy személyre számolva óránként.

A megfelelő klímaberendezés kiválasztásához szükséges számításba venni azt is, milyen készülékek vannak a lakásban, amelyek extra hőt vagy világítást termelnek: tehát a fényforrásokat is. A wattok számát fényforrásonként megszorozzuk 0,125 kWh-tal.

A használatban levő elektromos eszközeinkről (ha azokat a hűtendő helyiségekben használjuk) is tudnunk kell, mennyi hőt termelnek. Maximális teljesítményüket szorozzuk meg 0,092 kWh-tal. S bár nem mindig használjuk teljes kapacitással ezeket az eszközöket, jobb, ha a légkondicionáló erre az esetre is fel van készülve.

Végül adjuk össze az összes kWh-eredményt (padló, ablakok, személyek, elektromos berendezések, fényforrások), amit eddig összeszámoltunk. Adjunk a végösszeghez 0,586 kWh-tot, kompenzálandó a konyha hőjét, amikor sütünk-főzünk.

Az így kapott összeg lehet tehát irányadó, hogy olyan klíma-készüléket válasszunk, amely a legkellemesebb hűtést biztosítja számunkra.

Ha az eredmény megvan, ennek alapján tájékozódhatunk a légkondicionáló készülékeket kínáló prospektusokból: a készülékhez tartozik hűtőteljesítmény-érték, amit az otthonunkra kiszámolt eredményhez hasonlíthatunk. (Egyébként az interneten is megtalálható klímaberendezés-teljesítmény számító, amely a klíma megfelelő méretezését elősegíti.)

Fontos kiemelni, hogy nem árt számításba venni, milyen vastagok az üvegek (esetleg duplák-e), mennyire béleltek, milyen a szigetelés minősége, a padló és a mennyezet szigetelése, az ajtók mérete a helyiségben, ezek közül melyeket tartjuk nyitva. Az is fontos, mennyire árnyékolják például fák, növényzet a lakást.

Tartsuk észben, hogy még mindig jobb nagyobb teljesítményű légkondicionálót vásárolni, mint kisebb teljesítményűt – ha olykor a szükség úgy hozza, hogy nagyobb mértékű hűtést kell igénybe vennünk.

Forrás: