A hepatitisről – 1. rész 2012-07-29 Kórkép Megosztás: Tweet Magyarországon nagyságrendileg 100 000 ember él hepatitis B vagy C fertőzéssel, közel felük nem is tud róla. A hepatitis B és C vírusok legveszélyesebb tulajdonsága, hogy tünet nélkül akár 10-50 éven át lappanghatnak, mely idő alatt olyan idült gyulladást okoznak, ami májzsugor és végül májrák kialakulásához vezet. A vírusfertőzés időben történő felfedezésével és meggyógyításával mindez megelőzhető. A hepatitis C vírusát 1989-ben fedezték fel, s hazánkban 1992 óta szűrik a vérkészítményeket erre a kórokozóra. A napjainkban hepatitis C vírusfertőzésben szenvedők nagy része 1992 előtti egészségügyi ellátás (vérátömlesztés, egyéb vérkészítmények, nagyobb műtétek) során fertőződött meg. Manapság a C vírushepatitis az intravénás vagy intranazális (orron keresztül, szippantással) kábítószer-élvezők között, és olykor tetoválással terjed, az egészségügyi ellátás során szerzett friss fertőzés ritka. Előfordulhat, hogy fel nem fedezett fertőzött személy családtagjait megfertőzi pl. közös borotvahasználattal, vagy ha vérzésének ellátása során közvetlen vérkontaktus keletkezik. A betegek a fizikai szenvedéseken túl számos lelki terhet is hordoznak: fertőzőképességük miatt családi és munkahelyi problémákkal találkoznak, sőt az egészségügyi ellátásban is hátrányt szenvedhetnek. Például számos esetben a fogászati kezeléskor elutasítják őket, ha felvállalják betegségüket. Jogaiknak érvényesítése csak állandó küzdelem árán valósítható meg, azonban ezek eredménye is gyakran kétes. Megállapítható, hogy az idült vírusos májbetegségben szenvedő betegeket általában teljesen indokolatlanul és rendszeresen sérelmek érik, jogvédelmük pedig esetleges. Összességében A hepatitis B vírus fertőzés elleni oltással e betegség megelőzhető. A hepatitis B és C vírusokkal fertőzöttek korai felismerése és meggyógyítása életminőségük jelentős javulását eredményezi, valamint megelőzi a májzsugor és a májrák kialakulását. Ez a valódi prevenció! Vírusmentesség = minőségi életévek! Gyógyult betegek Nem gyógyult betegek Különbség Hátrelevő életévek átlaga 26,58 21,17 4,82 Hátralevő minőségi életévek átlaga 19,38 15,30 4,08 A krónikus hepatitis-C kivizsgálása és kezelése Hazánkban az idült vírusos májgyulladások kivizsgálását és kezelését centrumokban végzik egységes szakmai és finanszírozási protokoll alapján. A kivizsgálás során elvégezzük a vírus-kimutatási vizsgálatokat, genetikai vizsgálatokat, hasi ultrahangot és vér laboratóriumi vizsgálatokat, valamint ezek mellett a tranziens elasztográfiát (fibroscant), vagy májból történő mintavételt (májbiopszia). A fibroscan az ultrahang vizsgálathoz hasonló non-invazív technika, mely képes megmérni a májban felszaporodó kötőszövetes állomány mennyiségét, és így meg tudja határozni a betegség stádiumát. A fibroscan bevezetésével ma ritkán szükséges a májbiopszia. A fenti összes lelet értékelése alapján állapítható meg, hogy a protokollban szereplő kezelési feltételek fennálnak-e, és melyik kezelés ajánlható a betegnek. A hepatitis C kezelésében a pegilált interferon és ribavirin hatóanyagok kombinációjával a hazánkban előforduló 1-es genotípus esetén a betegek 38-44 %-a tehető vírusmentessé, s ha a vírusmentesség tartós, a máj önregenerációs képességének köszönhetően a májfibrózis (a máj szövetének hegesedése) lassan visszafejlődik. Ha az első kezelés után a páciens nem gyógyul meg, vagy visszaesik, ugyanennek a terápiának a megismétlésével 20% alatti az eshetősége annak, hogy vírusmentessé váljon. A folyamat akkor is lelassul, ha nem sikerül teljes vírusmentességet elérni, de a májfunkciók tartósan javulnak. vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3); Forrás:
