Egerekkel az emberi betegségek ellen (2. rész) 2012-11-22 Mindent a rákról Megosztás: Tweet A Bayer Schering Pharma kutatói huszonkét tüdőrákos ember avatárjain próbáltak ki egy kísérleti szert. Összehasonlítva azt a tizennégy egeret, amelyre hatott a szer, azzal a nyolccal, amelyre nem, rájöttek arra, hogyan javíthatják a gyógyszer hatékonyságát. Véletlenszerű mintavételek kellenek a bizonyításra Az avatárok ezzel együtt nem tökéletes helyettesítők. Az egerek bőre alá beültetett daganatok nem úgy viselkednek, mint az emberi mellben, tüdőben vagy más szervben, ahonnan kivették őket. Az emberektől eltérően ugyanis az avatáregereket úgy tenyésztik, hogy hibás immunrendszerük legyen, amely nem utasítja el az emberi daganatot. Vannak gyakorlati problémák is. Előfordul, hogy egy betegből átültetett daganat egyáltalán nem nő az állatokban, és legalább négy hónapba telik, hogy elegendő egeret hozzanak létre a gyógyszerkísérletekhez. Harvey Pass, a New York-i Egyetem mellkassebésze elmondta, hogy nyolc olyan beteg közül, akinek rákos sejtjeit a Champions Oncology laboratóriumába küldte, négy meghalt, mielőtt az avatárokat megkapta. Ronnie Morris, a CO elnöke felfedte, hogy a vállalatnak eddig mintegy 160 beteg ügyfele volt, közülük 60 számára végeztek gyógyszerkipróbálást egereken. A többiek vagy túl korán meghaltak, vagy a daganatuk nem növekedett az egerekben, vagy túl friss páciensek voltak és még nem jutottak el a gyógyszerkipróbálásig. A Johns Hopkins Egyetem két neves onkológusa által létrehozott cég tavaly tizennégy páciensének az esetéről számolt be. Az egérkísérletek során sikerült találni egy olyan gyógyszert vagy gyógyszerkombinációt, amelynek hatására tizenkettőnél csökkent a daganat mérete. A tumorok zsugorodása azonban nem mindig jelent hosszabb életet, és a szkeptikusok szerint véletlenszerű mintavételek kellenek annak bizonyításához, hogy az avatárokat használó betegek jobban megbirkóznak a betegséggel, mint egyébként tennék. Örökké szeretni fogja az egereket A CO-laboratórium egyik helyiségében David Vasquez kutató felvesz egy elaltatott egeret, szikével kis vágást ejt a hátán, majd egy keze ügyében lévő Petri-csészéből kiemelt apró daganatdarabot dug a bőre alá, hogy utána lezárja a sebet. Az egész nem tart tovább öt percnél. Egy másik szoba tele van meztelen egerekkel, amelyek azért ilyenek, mert genetikai hibájuk, amely immunhiányossá teszi, egyúttal a szőrüktől is megfosztja őket. Az egerek oldalán nagy daganatok türemkednek ki, ám azoknál, amelyeknél már hatott a gyógyszer, a daganatot alig lehet látni. Az egereket megölik, ha a daganatot eltávolítják, hogy más egérbe ültessék át, vagy túl sok szenvedést okoz nekik. Vannak szakértők, akik szerint a gyógyszerek hatásának kipróbálására sokkal jobb módszer a tumorok genetikai mutációs vizsgálata. Ez a technika azonban, legalábbis egyelőre, nem mindig hoz hasznos eredményt. Nir Toib izraeli filmkészítő, akinek tüdőrákja van, elmondta az amerikai lapnak, hogy a daganat genetikai elemzése alapján javasolt kezelések nem hatottak nála, de két gyógyszernek az avatárokon végzett kísérletek nyomán elkészített kombinációja igen. Bár azzal tréfálkozott, hogy önmagát "klónozta" be az egerekbe, se ő, se a többi beteg többsége nem érez semmilyen személyes kötődést az egerekhez. "Az ember eszköznek tekinti őket, hogy megmentse magát – magyarázta egy tüdőrákban szenvedő hatvanéves New Jersey-i beteg. – Az én szempontomból minél több hal meg közülük, annál jobb nekem." Jill Feeney szerint Michael egy kicsit szomorú volt, amikor hallotta, hogy rákossá tesznek állatokat, és az megölheti őket. "De ha az avatarokon végzett kísérleteken alapuló kezelés megmenti a fiút, örökké szeretni fogom az egereket" – tette hozzá. Forrás:
