napidoktor.hu interjú a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatallal

A lóhúst tartalmazó, marhahúsosként jelölt fagyasztott élelmiszerek ügyében eddig Magyarországra irányuló szállítást nem jeleztek – közölte a napidoktor.hu kérdésére február 14-én az alig egy esztendeje létrejött új intézmény, a Nemzeti Élelmiszerlánc-Biztonsági Hivatal (NÉBIH).

napidoktor.hu interjú a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatallal

2013. február 14.

1..Melyek a NÉHIB tevékenységének, valamit a teljes élelmiszerlánc-felügyelet elmúlt egy évi legfontosabb eredményei?

A 2012. március 15-én létrejött a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal. A korábbi intézményi szerkezetben a MÉBIH volt felelős a kockázatbecslésért és kockázat kommunikációért, az MgSzH végezte a tervezési feladatokat, kockázatkezelést, és szintén ellátott kockázat kommunikációs feladatokat. A két hivatal összeolvadásával létrejött NÉBIH egy személyben végzi a feladatokat, erősebb hatósági jogosítványok mellett.

– célja a fogyasztók biztonságos élelmiszerekkel való ellátása, a kiszolgáltatottságuk csökkentése

– a hivatal a termőföldtől az asztalig megközelítésben végzi munkáját, az élelmiszerellátást lánc-szemlélet szerint, az élelmiszerek útját nyomon követve vizsgálja

– a hivatal a kockázatelemzésen alapuló, a közegészségügyi, élelmiszerlánc-biztonsági célokra összpontosító rendszer kialakítására törekszik

– az élelmiszerbiztonság megvalósítása az egész élelmiszerlánc felügyeletével lehetséges

– egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbázis segíti az egységes adatgyűjtést, nyilvántartást és elemzést

– az élelmiszerellátás nemzetbiztonsági kérdés, az új hatóság ezért alkalmazza a nemzetközi módszereket és minőségirányítási rendszereket

A hatósági feladatellátás alapját jelenti a kiterjedt, egységes nyilvántartás. Az Éltv. módosításával létrejött a felügyeleti információs rendszer (FELIR), amelynek célja, hogy az élelmiszerlánc szereplőinek adatait, tevékenységeiket és a tevékenységi helyeket egységes formában tartsa nyilván a hatóság, ezáltal a vállalkozások különböző szakterületek által kezelt adatai összevezethetőek lesznek. A hatóság célja, hogy a jelenleg is több százezer nyilvántartott ügyfél adataiból részletes elemzéseket, kockázatbecslést lehessen végezni, fel tudja tárni a vállalkozások közötti kapcsolatrendszereket. A nyilvántartási rendszer fejlesztését az Elektronikus Közigazgatás Operatív Program keretében uniós pályázati forrásból kívánjuk megoldani.

A  NÉBIH országos illetékességgel operatív ellenőrzési feladatokat is ellát, erre a feladatra jött létre ősszel egy központi ellenőrzési csoport, amely országos illetékességgel, a hivatal teljes hatáskörében hajt végre ellenőrzéseket olyan kiemelt ügyekben, ahol csalás, hamisítás, nagyszámú fogyasztó egészségének veszélyeztetésének gyanúja merül föl, így többek között rendszeresen végeznek ellenőrzéseket a budapesti Nagybani Piacon és a megyei szervek bejelentése alapján egyedi ügyeket vizsgálnak ki.

A csoport tagjai változatos szakmai háttérrel és komoly terepi tapasztalattal rendelkező szakemberek, akik között megtalálható állatorvos, növény-egészségügyi szakember, agrármérnök is. Jelenleg 11 munkatársunk végzi a feladatokat, azonban az ellenőrzések nagy száma és a felderített ügyek bonyolultsága miatt további bővítést tervezünk.

A központi ellenőrzési csoport feladatainak jellege miatt szoros kapcsolatot tart fent a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal, az ellenőrzések során gyanús vállalkozások pénzügyeinek, pénzmozgásainak felderítését az adóhatóság nyomozói végzik. A munka jellege és a nagy vagyoni értékhez kapcsolódó ügyek miatt az ellenőrzéseket a csoport gyakran rendőrségi támogatás mellett végzi.

Az eddigi munka eredménye:

A Kiemelt Ügyek Igazgatósága az egész országra kiterjedő utolsó negyedévben végzett ellenőrzései során a lefoglalt áruk elkövetési értéke mintegy 500 M Ft, az ebből számított ÁFA és adókiesés pedig 2,5 Mrd Ft-ot jelent.

2012. március 27-től létrehoztuk a NÉBIH „Zöldszám” bejelentővonalát, ahova az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos közérdekű- és panaszbejelentéseket, élelmiszerek forgalomba hozatalát érintő informatív jellegű tájékoztatást, kéréseket és egyéb megkereséseket várjuk.

2012 év elején – négy éves, a szakmai civil szervezetekkel folytatott  közös munkával-  elkészítettük  a Vendéglátás és Étkeztetés Jó higiéniai Útmutatóját, amely hiánypótló szakmai anyag e területen. Bevezetése és ismertetése érdekében előadás sorozatot tartottunk az országban. Az útmutató a NÉBIH honlapról ingyenesen letölthető. Az ellenőrzések tapasztalatai

A vállalkozásokat segítő következetes, ugyanakkor szigorú hatósági tevékenység, a kockázatalapú ellenőrzések is hozzájárultak a biztonságos hazai élelmiszerkínálat fenntartásához. Az Európai Unió elvárása szerint elkészített Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv (ITNET) 2011. évre vonatkozó szakasza alapján zajlott az élelmiszerláncban nyilvántartott létesítmények ellenőrzése, a létesítmény típusának megfelelő kockázati besorolás szerint 1-5 év között váltakozó gyakorisággal.

Az előre tervezett ellenőrzéseken (amelyek év elején kerülnek meghatározásra és jóváhagyásra) kívül jelentős terhelést jelentenek a „soron kívüli” ellenőrzések. Soron kívüli ellenőrzéseket kell végezni például valamilyen lakossági, közérdekű bejelentés kivizsgálása kapcsán is. A lakossági közérdekű bejelentések száma országosan emelkedik, de azok nagy része megalapozatlan, általában valamilyen személyes sérelemmel függ össze. Sok az ismeretlen, vagy a névtelen bejelentő is. Adott időszakhoz kötötten ún.szezonális ellenőrzésekre is sor kerül (tavaszi, nyári, téli), amit a területi munkatársak az ellenőrzési terv összeállításánál figyelembe vesznek, mint ahogyan a rendszeresen visszatérő rendezvények időpontját is (így a Sziget Fesztivál, Hungaroring, Volt Fesztivál).

A szakterülethez tartozó, nyilvántartott létesítmények száma 2012. évben 103698 darab volt, 756 engedélyköteles és 5485 bejelentés-köteles élelmiszer-előállító létesítmény működött. A legnagyobb számot kitevő vendéglátó és közétkeztető létesítmények száma országosan összesen 53038 db, élelmiszer-forgalmazási tevékenységet 44419 egységben végeztek. A hatóság 6388 kistermelőt tartott nyilván, és 2011-től a nem nyilvántartott helyekről (ideiglenes árusító helyek, falunapok és más rendezvényekre kitelepülés, stb.) is gyűjtöttünk adatokat, 577 nem nyilvántartott hely ellenőrzése történt meg 2012 év során.

A tavalyi évben az élelmiszerlánc-felügyelet során elvégzett létesítmény ellenőrzések száma 76747 darab volt, az elmúlt évhez képest (71963 darab) növekedés tapasztalható. Az előállítás területén nőtt a legnagyobb mértékben az ellenőrzések száma.

Az ellenőrzések mintegy 5.8 %-a esetén,  4499esetben állapított meg a hatóság olyan jogsértést, nem megfelelőséget, amely valamilyen szankciót vont maga után, 2019 esetben a vállalkozót figyelmeztetésben részesítettük,  3994esetben került bírság kiszabásra 1 180 859 741 forint értékben, és  505esetben volt szükség az élelmiszer előállítói, -forgalmazói tevékenység részleges vagy teljes korlátozására.

Az ellenőrzések kitértek a létesítmények működésének, minőségirányítási és önellenőrzési rendszerének ellenőrzésére is, a legjellemzőbb hiányosságok a HACCP rendszer nem megfelelősége, személyi higiénia és egészségügyi dokumentáció hiányosságai és a strukturális nem megfelelőség voltak.

2012 évben a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóság szakterületét érintő auditok – FVO, harmadik országok – zajlottak le több héten keresztül a hazai élelmiszer és takarmány előállító üzemekben.

Ennek során, a NÉBIH területért felelős szakemberei az FVO auditorokkal és az illetékes megyei szakemberekkel 31 előállító létesítményben végeztek vizsgálatokat, különös tekintettel a hatósági ellenőrzések szakszerűségére és jogszerűségére.Az FVO ellenőrzéseken kívül ún. harmadik országok -Hong-Kong, Kína, Mexikó – állategészségügyért felelős szakemberei végeztek auditokat a hazai állati eredetű, engedélyköteles élelmiszer-előállító létesítményekben annak érdekében, hogy magyar áruk országaik piacán meg tudjanak jelenni.

Ennek során a további 15 előállítóban történtek felülvizsgálatok, melyek megítélése kedvező volt, de a végleges jelentéseket 2013 év elejére várjuk a hatóságaiktól. A monitoring tervek végrehajtása és az egyéb ellenőrzések (pl. kiemelt és célellenőrzések) alkalmával az előállító-, forgalmazó-, és vendéglátó helyeken elvégzett termékvizsgálatok során – beleértve az élelmiszer-termékcsoportok mellett az élelmiszerrel kapcsolatba kerülő más anyagokat (pl. fertőtlenítőszer, csomagolóanyag) – 2012. évben összesen 2330301 tétel került vizsgálatra, amiből 7.058 tételnél állapított meg a hatóság hibát (kifogásolási arány: 3,03%). A fokozott hatósági ellenőrzésnek köszönhetően több mint 25%-kal több tételt tudott a hatóság megvizsgálni /a 2011. évben élelmiszerek vonatkozásában összesen 175.204 tétel került vizsgálatra, amiből 5.654 tétel (kifogásolási arány: 3,23%) volt nem megfelelő/.

A termékvizsgálatok kapcsán, elemezve a jelentősebb hiba-okokat, a leggyakoribb hiba a lejárt fogyaszthatósági idővel vagy lejárt minőség-megőrzési idővel való forgalmazás jogsértése volt, ezt követte a nyomonkövetési hiba, a harmadik helyen pedig a jelölési kifogások állnak. Az érzékszervi és minőségi követelményeknek való nem megfelelőség miatt is több esetben szükség volt intézkedésekre, valamint az élelmiszerbiztonsági hiba megsértésével (pl. mikrobiológiai, kémiai-biztonsági, reziduum-toxikológiai, stb. paraméterek) kapcsolatos nem megfelelőségek is előfordultak,  azonban ezeknek a kifogásoknak száma jóval alacsonyabb volt.

A megelőző évek gyakorlatához hasonlóan rendszeresen sor kerül az ünnepeket megelőző szezonális élelmiszerlánc ellenőrzésekre, évente több alkalommal (tavasszal, nyáron, télen). Az ellenőrzéseket a NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának irányításával a megyei igazgatóságok szakemberei végzik.

2012. március 19. és április 9. között került sor a Tavaszi szezonális élelmiszerlánc ellenőrzésre, melynek célterületei voltak a hús és húskészítmény előállítás és forgalmazás; tojáscsomagolás és forgalmazás; édesipari termék előállítás és forgalmazás; borászati termék előállítás és forgalmazás; zöldség- és gyümölcs-forgalmazás; takarmány előállítás és forgalmazás; továbbá élőállat (bárány, nyúl) szállítások és az élelmiszerhulladékok kezelése.

2012. június 25. és augusztus 31. között Nyári szezonális élelmiszerlánc ellenőrzés keretében az ifjúsági és gyermektáborok étkeztetése, strandbüfék, étkezdék, kifőzdék, szezonálisan üzemelő vendéglátó létesítmények, fagylalt-forgalmazás, zöldség-gyümölcs minőség-ellenőrzés, valamint a nagy tömegeket megmozgató rendezvényeken történő élelmiszer árusítás vizsgálata voltak a célterületek.

2012. november 19. és december 31. között Téli szezonális élelmiszerlánc ellenőrzésre került sor, melynek célterületei voltak a hús és húskészítmény előállítás és forgalmazás, édesipari termék előállítás és forgalmazás, a karácsonyi megnövekedett forgalommal érintett üzletközpontokban, bevásárló centrumokban, ünnepi vásárokon, határátkelő-helyeken működő vendéglátók, szezonális zöldség-gyümölcs forgalmazása, az élelmiszerlánc szemléletnek megfelelően a takarmányok előállítása, forgalmazása, és az élőállat szállítások.

2012. évben is a tradícióvá vált, ünnepekhez kötődő célellenőrzések folytatásaként a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal tavasszal a sonka termékekre, nyáron a jégkrém, fagylalt, csapolt sör termékekre, kora ősszel a kenyér termékekre és téli időszakban a bejgli (beigli) termékekre vonatkozó célellenőrzést rendelte el. A célellenőrzések a vizsgált termékcsoportok biztonsági, valamint minőségi tulajdonságaira egyaránt kiterjedtek. A NÉBIH Élelmiszer- és Takarmánybiztonsági Igazgatóságának Laboratóriumában az érzékszervi előírásnak való megfelelés ellenőrzése mellett egy kedveltségi rangsor is összeállításra került, azzal a célzattal, hogy a fogyasztók számára egy könnyen értelmezhető összehasonlítással (1-5 skálásig terjedő értékelés, ahol az 1 elfogadhatatlan, az 5 a kiváló minőséget jelölte) segítséget nyújtsunk a vásárlói döntésük meghozatalában.

A 2012-es célellenőrzések alkalmával 219 db termék került ellenőrzésre, a leggyakoribb hibaokok között a jelölési hiányosságok és az érzékszervi hibák említhetőek meg, amely jogsértések miatt, több mint 5,5 millió forint bírság kiszabása történt meg, valamint a kisebb hibák miatt több esetben figyelmeztetéssel élt a hatóság.

A mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási területén 2012-ben megközelítőleg 75 ökológiai termelést érintő ügyben került sor eljárás lefolytatására. Első fokon 19 engedélyezési eljárás került lefolytatásra  2012-ben 77 élelmiszereredetű megbetegedés esemény gyanúját jelentették, 1327 megbetegedéssel, amelyek mindig soron kívüli, azonnali helyszíni- és laboratóriumi vizsgálat alá estek. A kivizsgálások alapján ebből 31 esemény bizonyult valóban élelmiszer eredetűnek, az összes megbetegedettek száma 790, közülük 119 beteg került kórházba. A tömeges méretű – azaz egyidejűleg 30 főt meghaladó – események száma (11), azonos a 2011. évi adattal. Legtöbb megbetegedés a közétkeztetésben történt (21 esetben 589 fő). Élelmiszeripari- ill. kistermelői terméktől élelmiszer eredetű megbetegedés nem történt.

Vizsgáltuk a tisztességtelen piaci magatartást (beleértve a beszerzési ár alatti értékesítés vizsgálatát is) a multinacionális áruházláncok és azok beszállítói viszonylatában. 2010 folyamán 28 ügyben vizsgálódtunk, melyből 27 esetben indult eljárás bírság megfizetésére mintegy 759 millió Ft) összegben; 2011 folyamán 104 db ügyben vizsgálódtunk, melyből 24 esetben indult eljárás bírság megfizetésére mintegy 642 millió Ft összegben. 2012. évben 34 ügyet vizsgáltunk, melyből 26 esetben indult eljárás, 69 millió Ft bírság megfizetésével. Az érdekképviseletek kihasználják a Tfmtv. biztosította lehetőségeket (pl. Tejterméktanács, Pékszövetség), több jogcím vonatkozásában, a kereskedők széles körét érintően, számos esetben élnek a bejelentés lehetőségével. A bejelentéseket a NÉBIH minden esetben kivizsgálja. A tárgyévben 93 Magyarországot érintő új RASFF bejelentés volt.

A NÉBIH szakterületét érintő 80 bejelentésből élelmiszert 65, élelmiszerrel rendeltetésszerűen érintkezésbe kerülő anyagot 8, takarmányt 7 bejelentés érintett. A bejelentések típusát tekintve 35 volt riasztás, amely magas élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő kifogásolt élelmiszer miatt azonnali intézkedést igényelt a helyi hatóság részéről. Tájékoztatásként érkezett 38 bejelentés, hír formájában 1 esetben kaptunk értesítést a Bizottságtól, továbbá a magyar határ ellenőrzési pontokon 6 határ-visszautasítás történt.

Hazánk 8 esetben kezdeményezett bejelentést a RASFF rendszerbe. A NÉBIH „Zöldszám” bejelentővonalára 2012. március 27-től érkeznek a bejelentések, és 2012. december 31-ig bezárólag összesen 2.197 megkeresés érkezett a vonalra. Ezen megkeresések magában foglalják az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos közérdekű- és panaszbejelentéseket, továbbá az élelmiszerek forgalomba hozatalát érintő informatív jellegű tájékoztatást, kéréseket és egyéb megkereséseket is. Az ún. élelmiszerbotrány a „Zöldszám” vonalon keresztül 2012-ben nem került felderítésre, azonban a szennyezett vagy fertőzött élelmiszerek megjelenésének megelőzésében rendkívül nagy szerepet játszik az ingyenesen hívható bejelentővonal létrejötte és kiegészíti a hatóság éves monitoring terv alapján végzett ellenőrzési tevékenységét.

A vizsgált időszakban a bejelentések  többsége elsősorban a megvásárolt élelmiszerek – főként húsfélék és húskészítmények – minőségére, az eltarthatósági idő lejárta utáni forgalmazásra, a csomagoláson található jelölési kifogásokra irányult. Növényi termékek esetében a szamóca jelölését, a dinnye- és barackfélék, valamint a burgonya minőségét kifogásolták a fogyasztók.

A zöld számon érkezett bejelentések kezelésével kapcsolatban hangsúlyozandó, hogy a vásárlói észrevételek alapvetően már a bejelentés napján továbbításra  kerülnek az ellenőrzést végző szerveknek, akik 48 órán belül jelentést küldenek a vizsgálat állapotáról. A kereskedelmi egységekben tapasztalt visszásságokat az illetékes megyei kormányhivatalok kivizsgálják és a termék kapcsán jelzett probléma súlyosságának megfelelő gyorsasággal intézkednek: korlátozhatják a kereskedelmi egység tevékenységét, bírságolhatnak, szélsőséges esetben azonnali hatállyal fel is függeszthetik a problémás egység működését.

A bejelentések kivizsgálásáról a bejelentők a „Zöld szám” vonalon érdeklődhetnek, illetve – amennyiben hozzájárulnak nevük és elérhetőségük rögzítéséhez – minden esetben tájékoztatást kapnak. A bejelentők adatait az adatvédelmi szabályoknak megfelelően zártan kezeljük.

2.A Nébih nemzetközi szakmai kapcsolatrendszerében milyen szerepet tölt be, mi a feladata a magyarországi szervezetnek?

Nemzetközi szervezetek

Az élelmiszerbiztonsággal kapcsolatos követendő szabályok alapjait (szabványok, irányelvek, útmutatók) világszinten a FAO (Food and Agriculture Organization; Élelmezési és Mezőgazdasági Világszervezet) és a WHO (World Health Organization; Egészségügyi Világszervezet) által 1963-ban létrehozott Codex Alimentarius Főbizottság (Codex Alimentárius Commission; CAC) dolgozza ki. Ezek a dokumentumok szolgálnak minden regionális (pl. az EU) és nemzeti (természetesen a magyar is) élelmiszer szabályozás és kockázatbecslés alapjául.

A Codex Alimentarius főbizottság által működtetett szakbizottságokban és munkabizottságokban hazánkat a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM), valamint a felügyelete alatt működő Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH), bizonyos témakörök tekintetében pedig az Emberi Erőforrások Minisztériuma szakemberei képviselik.

Az élelmiszerlánc további elemeinek szabályozásával kapcsolatos munka világszinten elkülönült intézményekben folyik. Így például az állategészségügyi és állatjóléti kérdésekkel kapcsolatos szakmai alapdokumentumokat a Nemzetközi Állatjárványügyi Hivatal (Office Internationale des Epizooties, OIE), a növényegészségügyi kérdésekkel kapcsolatosakat pedig a Nemzetközi Növényvédelmi Egyezmény FAO Titkársága (Secretariat of the Internatioanal Plant Protection Convention, IPPC) keretében dolgozzák ki. Ezeknek az intézményeknek a munkájában szintén a VM és a NÉBIH szakemberei vesznek részt.

Európai Unió

Kockázatkezelés

Az Európai Unióban az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos operatív munka egy szervezeten belül az Európai Bizottság Élelmiszer és Fogyasztóvédelmi Főigazgatóságán (DG SANCO) zajlik. A Bizottság ennek keretében a tagállamok képviselőinek ill. szakembereinek bevonásával uniós jogszabályokra tesz javaslatot, ill. bizonyos (korlátozott) területeken jogszabályokat alkot, valamint gondoskodik azok végrehajtásának ellenőrzéséről. Ez utóbbi feladatának ellátása érdekében egyik igazgatóságaként az Élelmiszer- és Állategészségügyi Hivatal (Food and Veterinary Office; FVO) folyamatosan figyelemmel kíséri a tagállamok kormányainak és hatóságainak rendszerét és tevékenységét. A DG SANCO által működtetett szakbizottságok munkájában a VM és a NÉBIH szakemberei vesznek részt.

Élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors riasztási rendszer (RASFF)

Terroristák által higannyal szennyezett narancs 1978. évi botrányát követően az EU tagállamai 1979. február 13-án hozták létre az élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors veszélyjelző rendszert (Rapid Alert System for Food and Feed; RASFF). A RASFF segítségével az Európai Bizottság, a tagállamok élelmiszer- és takarmányellenőrző hatóságai és az egyéb érdekelt szervezetek gyorsan és hatékonyan tudnak egymás közt információt cserélni, ha valamilyen az emberi, állati egészségét és a környezetet érintő súlyos kockázat, vagy annak gyanúja merül fel.

Az országok hatóságai így gyorsan és összehangoltan léphetnek fel annak érdekében, hogy az élelmiszer-biztonsági kockázatokat elhárítsák, még mielőtt azok a fogyasztókat érintenék. Az Európai Bizottsággal és az Európai Élelmiszer-biztonsági Hivatallal (EFSA) együtt az EU 27 tagállama tagja e rendszernek. A RASFF teljes jogú tagja továbbá Svájc, Izland, Liechtenstein és Norvégia is.

A rendszer a tagországok, tagszervezetek és az Európai Bizottság kapcsolattartó pontjaiból áll és minden egészségi kockázattal kapcsolatos információt 7/24-órás ügyeleti rendszerben közvetít.

Ha egy RASFF tag súlyos egészségi kockázatot jelentő élelmiszerről vagy takarmányról bármilyen információhoz jut, a RASFF rendszeren keresztül azonnal tájékoztatnia kell az Európai Bizottságot, mely az információt haladéktalanul továbbítja a hálózat többi tagjának annak érdekében, hogy a megfelelő intézkedéseket megtegyék. A fogyasztók egészségvédelme érdekében ennek részeként a terméket kivonhatják vagy visszahívhatják a piacról.

A RASFF hazai nemzeti kapcsolattartó pontja a NÉBIH-ben van, innen koordinálják a NÉBIH és az ÁNTSZ magyar vonatkozású RASFF bejelentésekkel kapcsolatos intézkedéseit. A hazai RASFF központ folyamatosan figyelemmel kíséri továbbá a RASFF-ban jelentett eseményeket és naponta rövid magyar nyelvű összesítést készít az előző napi eseményekről a NÉBIH vezetői és az illetékes minisztériumok szakemberei számára. A magyar RASFF központ ezen kívül heti bontásban magyar nyelvű tömörített fordítást is megjelentet a RASFF bejelentésekről, amely megtalálható a NÉBIH nyilvános honlapján.

A NÉBIH RASFF központját működtető igazgatóság egyben a FAO/WHO Codex Alimentarius, valamint a WHO élelmiszer-biztonsági, és sürgősségi veszélyjelző rendszerének (WHO INFOSAN Emergency) hazai kapcsolattartó pontja is.

Más tárgyú gyors riasztási rendszerek:

A Bizottság számos más jellegű gyors riasztási rendszer központjának működtetésével segíti a tagállamok hatóságainak munkáját. Ilyenek például többek között a fertőző humán megbetegedések jelentésére szolgáló korai figyelmeztető és gyorsreagáló rendszer (Early Warning and Response System; EWRS), valamint az élőállatok és állati eredetű élelmiszerek határellenőrzése során tett intézkedések jelentésére szolgáló TRACES (Trade Control and Export System) és a Növény-egészségügyi határellenőrzések során tett intézkedések jelentésére szolgáló EUROPHYT (European Network of Plant Health Information) rendszerek. Hazánkban az EWRS-t az egészségügyi tárca felügyelete alatt működő Országos Epidemiológiai Központ (OEK), az utóbbi kettőt pedig az élelmiszerlánc-biztonsági rendszer tagjaként a NÉBIH (Nemzeti élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal) működteti.

Kockázatbecslés

Az Európai Unió 2002-ben hozta létre az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatalt (European Food Safety Authority; EFSA). Az EFSA az Európai Bizottság főigazgatóságaitól független hivatal, feladata, hogy az élelmiszerláncban rejlő kockázatok kapcsán független tudományos véleményt alakítson ki, és azt kommunikálja.

Az EFSA Tanácsadó Testületének (Advisory Forum) tagjain keresztül közvetett kapcsolatot tart a 27 tagállam valamennyi, kockázatbecslést végző nemzeti intézményével. A testületben Magyarországot a NÉBIH Élelmiszerbiztonsági Kockázatértékelési Igazgatóságának (ÉKI) vezetője képviseli. Az EFSA Tanácsadó Testülete Kommunikációs Munkacsoportot működtet, melynek munkájában a NÉBIH munkatársa állandó tagként részt vesz. A Tanácsadó Testület munkáját továbbá az EFSA Focal Point hálózata is segíti. A 2008 óta működő hálózat összekötő kapocsként működik az EFSA és a különböző nemzeti élelmiszer-biztonsági szervezetek, kutató intézetek, fogyasztók és az EFSA munkájában résztvevő szakemberek között. A hálózat munkájában Magyarországot – tagként – a NÉBIH munkatársa képviseli.

Az EFSA által szervezett és fenntartott nemzeti szakértői hálózatok munkájában (Nanotechnológia, Kockázatbecslési módszerek harmonizálása, Mikrobiológiai kockázatok, Újonnan felmerülő kockázatok, Növényvédő szerek, Zoonózis, TSE, GMO stb) a Vidékfejlesztési Minisztérium és a NÉBIH munkatársai részt vesznek.

Megjegyzés

1. A szövegben linkeket helyeztünk el a külföldi szervezetek és riasztási rendszerek honlapjaira, ahol azokról további információk találhatók angolul.

2. A NÉBIH honlapján további magyar nyelvű információk találhatók az alábbiakról:

EFSA / EFSA Focal Point

http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/eki/szakmai_sarok/efsa_focal_point/efsa_focal_point.html

Codex Alimentarius

http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/eki/szakmai_sarok/codex_alimentarius/codex_alimentarius.html

RASFF

http://www.nebih.gov.hu/aktualitasok/rasff/rasff.html

Milyen intézkedésekre van szükség az európai húsbotrány kapcsán Magyarországon?

Az Európai Unió tagállamai által működtetett, élelmiszerekre és takarmányokra vonatkozó gyors riasztási rendszer (Rapid Alert System for Food and Feed) segítségével a tagállamok azonnal értesíteni tudják egymást az élelmiszer-biztonságot érintő esetekről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (NÉBIH) folyamatosan figyelemmel kíséri a gyors riasztási rendszeren közzétett adatokat, melyen a lóhúst tartalmazó marhahúsosként jelölt fagyasztott élelmiszerek ügyében eddig Magyarországra irányuló szállítást nem jeleztek.

A másodlagos élelmiszervizsgálatokra vonatkozó nemzeti jogszabály értelmében minden külföldről hazánkba érkező élelmiszerről jelentést kell tenni a vállalkozásoknak. Ennek alapján – indokolt esetben – az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóságnak lehetősége van azonnali célellenőrzésre.

A NÉBIH laboratóriumai folyamatosan készen állnak – többek között – azon vizsgálatok elvégzésére, amellyel megállapítható, hogy az élelmiszerekben felhasznált hús milyen állatfajból származik. Az ügy kapcsán a NÉBIH országszerte szúrópróbaszerűen ellenőrzi az érintett termékeket, az első beérkezett minták vizsgálata folyamatban van.

A megyei kormányhivatalok alá tartozó élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóságokat – melyek feladatkörébe tartozik az illetékességi területükön tevékenykedő élelmiszer-forgalmazó létesítmények terv szerinti és ad hoc hatósági ellenőrzése – a NÉBIH körlevélben értesítette a nemzetközi eseményekről, felhívva ezzel a figyelmet a fokozott ellenőrzésre.

A NÉBIH közlemények útján tájékoztatja a fogyasztókat az élelmiszer-biztonságot érintő eseményekről, mely az európai „lóhús botrány” esetében is így történt.

Forrás: