Mindennapi mérgeink

A műanyag tárgyainknak, a linóleum padlónak vagy akár a kezünk ügyébe naponta kerülő plasztik kártyának is köze van az egészségünkhöz!

A meghökkentő állítás az ENSZ Landmark-jelentése kapcsán fogalmazódott meg. A hétköznapi tárgyainknak, az emberi egészségre és az élővilágra befolyásoló, korábban nem igazolt hatásairól is szól az Egyesült Nemzetek Környezetvédelmi Programja (UNEP) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jelentése.

A korábbi évtizedekben ismeretlen betegségek, kórok megjelenéséért a környezet szennyezésnek meghatározó szerepe van. A mesterségesen előállított, szintetikus vegyi anyagok rombolják az élőlények hormonrendszerét, és sokkal nagyobb szerepük van az életminőségre, mint azt korábban feltételezték. A városi és mezőgazdasági szennyezések, az égetés és az ipari hulladékok az anyagcsere, a növekedés és az alvás mellett az emberek hangulatát is negatívan befolyásolják.

Az ember egészségének alapja ugyanis a jól működő endokrin rendszer, amelyre az említett anyagok rendkívül negatív hatással vannak. Kiemelik egyes növényvédő szerekben, valamint az elektronikai, a testápolási és a kozmetikai termékekben megtalálható károsító anyagokat. A jelentés rámutat bizonyított testi tünetekre, például a férfiaknál a prosztatarák, a nőknél a mellrák, valamint a pajzsmirigyrák és a gyermekek körében tömegesen előforduló figyelemhiányos illetve hiperaktivitási  jelenségekre.

“Sürgősen szükségünk van további kutatásokra, hogy átfogóbb képet kapjunk az endokrin rendszert károsító egészségügyi és környezeti hatásokról” – hangsúlyozta Dr. Maria Neira, a WHO közegészségügyi igazgatója. A legújabb tudományos kutatások azt mutatják, hogy az emberek az egész világon ki vannak téve ezeknek a környezeti kockázatoknak, ezért az egészségügyi világszervezet újabb kutatásokkal kíván hozzájárulni az ismereteink bővítéséhez. Ugyanis a megfigyelt új betegségek, a korábban nem ismert rendellenességek, azok gyakoriságának és súlyosságának a növekedésének az okait nem ismerjük, sokszor még a vegyi anyagok beazonosítása is kétséges.

Az ENSZ jelentés felhívta a figyelmet az állatvilágban tapasztalható következményekre, úgy mint a reprodukciós rendellenességekre, a meddőségre vagy például az agancs-deformációra, amely néhány szarvas populációban figyelhető meg. Bizonyos fajok, például a vidrák és az oroszlánfókák esetében bizonyított a környezetben magmaradó káros vegyi anyagok hatása: az egyes rovarirtók és a nehézfémek és a higany következményei.

A jelentés utalt arra, hogy amit most tudunk erről a helyzetről, az csak a „jéghegy csúcsa”. “Sokféle vizsgálatra és tudományos együttműködésre van szükség, hogy eredményesek legyünk a környezeti károsító hatások ellen, annak ellenére, hogy sokkal többet tudunk ezekről, mint tíz éve – hangsúlyozta a jelentés egyik vezető szerkesztője, a svéd Ake Bergman. Hatalmas mennyiségű, és az élővilágra életveszélyes, ma még csak sejthető, de nem bizonyított káros következményekkel kell számolnunk.” – figyelmeztetett az ENSZ környezetvédelmi programja, amely középpontjába helyezi a nemzeti ellenőrzési intézkedéseket.

Forrás: MTI