A szülés történelme 2. rész 2013-02-17 Babaváró Megosztás: Tweet A múlt szülési sajátosságait elhagyva az egészségügy fejlődésével könnyebbé, biztonságosabbá vált a gyermekek világrahozatala. Az anyák megmentője A 19. században élt orvos, Semmelweis Ignác nevét jól ismerjük: nem véletlenül nevezték el az anyák megmentőjének. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a korábbi, szüléssel kapcsolatos halálfélelem csökkenjen. A bécsi kórházakban történt, már rémisztően sok anyahalál után Semmelweis egy orvos barátja halála kapcsán döbbent rá arra, hogy a kezét boncolásnál használt szikével megszúrt, majd elhunyt doktor ugyanazokat a tüneteket produkálta, mint a gyermekágyi lázban szenvedett nők. Vagyis egyszerű volt a megoldás, az anyák szervezetébe csakis az orvosok kezéről kerülhetett kórokozó. A megrázó felfedezés után az orvosok bevezették a gyakorlatot: klórvizes mosakodással távolították el a mérgező anyagokat, és ezzel egycsapásra megszűntek a gyakori halálesetek. Módszerét azonban sajnos széles körben csak 1864-től alkalmazták, ekkortól ismerték el ugyanis annak helyességét. Bűvös száz év A szülészet gyakorlata az elmúlt száz évben fejlődött óriásit. Egyre több probléma – melynek korábban csak feltételezett okait sejtették az orvosok – jól kimutatható lett az új vizsgálati módszerekkel. Ma az orvos előre tudhatja, ha egy szülésnél be kell majd avatkozni. Gyorsan meg lehet állapítani, ha túlságosan nagy a magzat, a méhlepény rossz helyen tapad, vagy a hamarosan szülő nő magas vérnyomással küzd. Ezeket a szülésnél gondot okozó tényezőket mérlegelve alakítják ki a tervet, s ennek fényében speciális módon segíthetnek a gyermek világra jövetelénél. Nagyon hosszú időnek kellett azonban eltelnie ahhoz, hogy a rengeteg tapasztalatot összegyűjtsék, az újonnan kifejlesztett vizsgálati eszközök, módszerek lehetőséget adjanak az esetleges problémák kiszűrésére, megelőzésére. Segítségükkel azonban ma már jó eséllyel kiküszöbölhető, hogy az anya és a baba szülés közben életveszélyes helyzetbe kerüljön. Ma már nagyon ritka, hogy a szülésbe egy nő belehaljon. Mi segít igazán? A tapasztalatok azt is mutatják, hogy nagyon sok esetben a szülő nő számára a meghitt hangulat és az őt segítő szakemberek türelme számít. Nyugodt légkörre, figyelmes és hozzáértő szülészre vágynak, aki egy szívhang hallgatóval és biztató szavakkal mellettük áll. Ez a csúcstechnológia eszközeinél is többet jelent. Emellett az anyának bíznia kell magában, és hallgatni az ösztöneire. Míg korábban ez elképzelhetetlen volt, manapság mindennapos látvány a szülőágy mellett a párja kezét szorongató apuka. Jelenléte általában kedvezően befolyásolja a szülés kimenetelét, hiszen nagy szükség lehet érzelmi támogatására. Ajánlott ugyanakkor, hogy az apa a terhesség alatt járjon szülés-előkészítő tanfolyamra: így felkészülhet arra, mire számíthat majd a szülőszobában, ismereteket szerez a szülésről. Az sem hátrány, ha még a gyermek megszületése előtt körülnéz a pár a szülőszobában, hogy ne legyen számára teljesen új és idegen a környezet. A szakemberek szerint akkor tekinthető ,,szépnek” egy szülés, ha minden a maga természetes útján és ritmusában halad, a baba világra jövetele szövődményektől mentes. Az anya egyéni ritmusához a segítők, tehát a kórházi dolgozók és az apa is hozzájárulnak. Az édesapának tehát van feladata a szülésnél. Érdemes ugyanakkor fontolóra venni: nem minden kapcsolat alkalmas arra, hogy az apa is benn legyen a gyermek születésénél. Sokszor vízválasztó lehet: az eléggé érett kapcsolatnál pozitívum és hatalmas előrelépés, ám azoknál, ahol ez nem így van, el is távolíthatja a páros tagjait egymástól. Forrás:
