Mi a tölcsérmellkas? Milyen tüdőgyógyászati gondozást igényel?

A belső szerveinket védő bordakosár a gerinctől ered és elöl a szegycsonthoz csatlakozik. Tölcsérmellkas esetén a szegycsont helyzete tulajdonképpen a növekedéssel nem változik, a bordakosár viszont nő, kiemelkedik, így pedig megjelenik a jellegzetes horpadás a mellkason. Az elváltozás néha már kisgyermekkorban is látható, de rendszerint a növekedéssel alakul ki, illetve romlik annyira, hogy szembetűnő lesz.

A tölcsérmellkas fokozatai

A megjelenési tünetek és a deformitás súlyossága alapján megkülönböztetünk szimmetrikus – mindkét oldalon -, aszimmetrikus – csak az egyik oldalon, vagy két oldalon, de eltérő mértékben jelentkező, kisebb mértékű és súlyos tölcsérmellkast. A súlyosságot a gerinc és szegycsont közötti távolság mértéke adja: az minél kisebb, annál súlyosabb az elváltozás.

Ezért fontos a tüdőgyógyászati kontroll

Foto:tudokozpont.hu

A tölcsérmellkas műtéttel kezelhető, a lelki sérülések elkerülésének érdekében rendszerint a csontok növekedésének befejezésekor (16-22 éves kor között) kerül sor a beavatkozásra. A betegek gondozása azonban folyamatosan szükséges a műtét előtt és azt követően is. Mivel a tölcsérmellkas miatt a mellkas térfogata kisebb, a szívnek és a tüdőnek is kevesebb hely jut. Emiatt már gyermekkorban felfedezhetők kisebb kardiológiai és tüdőgyógyászati eltérések.

Dr. Hidvégi Edit elmondta, hogy az érintett gyerekeknél mivel kisebb a mellkas kitérése, kevesebb levegőt tud beszívni a gyermek. Ezáltal gyakoribbak a légúti hurutos betegségek, hörghurut, de akár a tüdőgyulladás is könnyebben kialakul. A szívet is megterheli az összenyomott állapot, kisebb keringési problémák is adódhatnak. A műtétet megelőzően gyógytornával és úszással a mellkas, a hasfal és a hát izomzatát erősíteni lehet. A célzott gyakorlatok és mozgás javítja a tüdő működését is, ezáltal a tüdőgyógyászati szövődmények megelőzésében és kezelésében is segíthet.

Így lehet kimutatni a tüdőelváltozást

A tölcsérmellkas diagnózisának része az ortopédiai kivizsgálás, mellkas CT és röntgenfelvétel készítése. Emellett sor kerül kardiológiai és tüdőgyógyászati vizsgálatra is. A tüdőkapacitás mérésével azt ellenőrzik, hogy a tölcsérmellkas mennyiben gátolja a tüdő működését, de a légzésfunkciós vizsgálat felfedi a kisebb, még panaszt nem feltétlenül okozó eltéréseket és többek közt az olyan krónikus légúti betegségek diagnózisában is fontos szerepe van, mint az asztma.

Tölcsérmellkas esetén a betegek állapotának nyomonkövetése javasolt a műtétet megelőző és az azt követő időszakban is. A műtét utáni ellenőrzéskor a légzésfunkció javulását, a szívpanaszok csökkenését tudták igazolni. De az esztétikai javulás sem elhanyagolható, különösen pszichés szempontból.

Tüdőfibrózis – „Mintha víz alatt próbálnék levegőt venni”