Ezért kell akkor is elmenni szemvizsgálatra, ha nincs panaszunk 2022-09-05 Blog, Kívül-belül Megosztás: Tweet Korábban számos alkalommal beszélgettünk már Prof. Dr. Holló Gáborral, a Szemészeti Központ szemész szakorvosával, glaukóma specialistájával a különböző szemészeti betegségekről és azok ellátásának kérdéséről. Ezen riportokban közös, hogy az idő legnagyobb részét a már kialakult betegség gyógyításával, illetve a romlás megelőzésével foglalkozó témák tették ki. Fontos azonban kitérnünk, egy, a megelőzést szolgáló, gyakorlati jelentőségű kérdésre: mikor és milyen szemészeti vizsgálat szükséges annak, akinek látási panasza nincsen? A mai beszélgetésben ezt a kérdést részletezzük. Mit jelent a szemészeti vizsgálat? Fotó: 123rf.com A szemészet az orvoslás egyik legspeciálisabb és leginkább műszerigényes ága. Még a nem szemész orvosok számára is rejtély a szemészeti betegségek legtöbbje, és a diagnosztizálásukhoz szükséges módszerek is nagyon különböznek az orvoslás egészében használt metodikáktól. Így nem csoda, hogy a laikus beteg számára minden műszeres vizsgálat bonyolultnak, fontosnak és meggyőzőnek hat. Tudnunk kell azonban, hogy a szem vizsgálata nem egységes betegellátási fogalom. Számos szemészeti betegség késői felismerése annak a következménye, hogy a betegek nem szemorvos, hanem egyéb, szemészeti területen dolgozó, nem orvosi képzettségű személy által végzett műszeres vizsgálatokról hitték azt, hogy teljes körű szemészeti vizsgálaton estek át, és annak eredménye negatív volt. A kérdés megértéséhez fontos tisztázni, hogy a szemészeti ellátásban milyen képzettségű személyek vesznek részt. Optikus, optometrista, szemorvos Az a személy, aki professzionálisan alkalmas arra, hogy szemüveget készítsen, az optikus. Az optikus nem vizsgál szemet, hanem a felírt szemüveget vagy más látást segítő eszközt professzionális módon elkészíti. Mintegy 3 évtizeddel ezelőtt számos más európai országhoz hasonlóan hazánkban is megindult az optometrista képzés. Ez a képzés, amely főiskolai majd egyetemi rangot nyert, hasonlóan a kontinentális európai országok gyakorlatához, nálunk is eléggé vegyes szakmai színvonalat jelent a mindennapi gyakorlatban. Az érettségizett személyek a felsőoktatásban szemészeti és optikai képzésben vesznek részt – ez azonban nem orvosi képzés. Mégis, a tőlük elvárt tevékenység a szem vizsgálata és annak orvosi, szemorvosi, belgyógyászati, neurológiai stb. irányú értelmezése. Az optometristának jogosítványa van arra, hogy ún. nem invazív, azaz a szemben ártalmat kifejteni nem képes módszerekkel vizsgálja a szemet, elsősorban optikai (szemüveg, kontaktlencse felírása) célból. Ennek kapcsán elvileg meg kellene tekintenie és értelmeznie kellene a szem összes rétegét, beleértve az ideghártya ( retina) elváltozásait is, ám ez jellemzően nem éri el a kívánatos szakmai szintet. Az optometrista által végzett vizsgálat tehát egyáltalán nem jelent szemorvosi értékű vizsgálatot, nem zár ki szemészeti betegséget. Az egyetlen olyan diagnosztikai szint, ami valóban hiteles a szem egészsége tekintetében, az a szemész szakorvos által végzett vizsgálat, azaz a szemorvosi vizsgálat. Ez az, amit ajánlunk fiatalabb korban nagyjából 5 évente, 50 év felett pedig nagyjából 3 évente azon személyeknek, akiknek semmilyen szemészeti vagy látási betegségük, panaszuk nincsen. A szemorvos által végzett vizsgálat (bár a világon sehol sem teljesít 100 %-ban hibamentesen) az elérhető legnagyobb pontossággal képes megállapítani a tüneteket még nem okozó szemészeti betegségeket és azok kockázati tényezőit. Fotó: 123rf.com Állapotok, melyek panaszmentesség esetén is szemorvosi vizsgálatot indokolnak A szakmai előírások szerint magasvérnyomás és cukorbetegség esetén, az állapot súlyosságától függően évente vagy sűrűbben szemorvosi vizsgálatra van szükség. Ezen betegségek szemorvosi vizsgálatának kérdéseivel korábban több beszélgetésben is foglalkoztunk. Sajnos, a fenti gyakori betegségekben szenvedők jelentős része egyáltalán nem vesz részt szemorvosi vizsgálaton, mivel szemészeti panaszuk hosszú ideig nincsen, és kezelőorvosuk nem irányítja őket szemorvosi vizsgálatra. Ez azért jelentős probléma, mert hipertónia esetén a szemfenéki erek állapotának romlása a magasvérnyomás okozta érkárosodás egész szervezeti romlását mutatja, és így még a szívinfarktus, a stroke, az agyvérzés előtt utal arra, hogy a kezelésen változtatni kell. A cukorbetegségben a szem ideghártyáját (retináját) érintő szövődmények kialakulása hosszú ideig tünetmentes. Ám ez az az időszak, amikor a retinaszövődmények még eredményesen kezelhetők szemfenéki lézerkezeléssel. Az ideghártya szövődmények észlelése pedig egyértelműen rámutathat arra, hogy az alkalmazott diabétesz kezelésen módosítani kell (pl. át kell állni inzulinkezelésre). Fotó: 123rf.com Tudni kell továbbá, hogy bizonyos betegségek hajlamosítanak arra, hogy a vérrokonok közt is megjelenjen az adott betegség vagy annak valamilyen közeli változata. Ilyen szembetegség az elsődleges nyitott csarnokzugú glaukóma (elsődleges nyitott zugú zöldhályog), ami nyilvánvaló látási panaszt csak késői stádiumban okoz, ám akkor a látáskárosodás már súlyos és nem javítható, sőt a további romlás kockázata is nagy még kezelés mellett is. Az elsődleges nyitott zugú zöldhályogos betegek vérrokonaiknak 40 éves koruk után panaszmentesség esetén is néhány évente célzott, részletes szemorvosi vizsgálaton érdemes részt venniük azért, hogy esetlegesen kialakuló glaukómájuk korai stádiumban felismerésre kerülhessen, és kezeléssel az életminőséget megrontó látásromlás megelőzhető legyen. Foto:123rf.com Lényeges továbbá, hogy azon felnőttek, akik kisgyermekkorban túllátás illetve kancsalság miatt plusz dioptriás távoli szemüveget kellett, hogy viseljenek, illetve tompalátás elleni kezelésben részesültek, az élet második felében fokozott kockázatnak vannak kitéve a csarnokzug elzáródására, ennek következtében pedig a szemnyomás jelentős megemelkedésére és elsődleges zárt csarnokzugú glaukóma kialakulására. Mind a gyermekkori túllátóság, kancsalság és tompalátás, mind a csarnokzug elzáródása felnőttkorban azon alapul, hogy a szem mérete a normálisnál kisebb. Emiatt kell plusz dioptriás szemüveget viselni gyermekkorban. Később, 40 éves kortól, amikor a szemlencse mérete folyamatosan növekszik, a magnagyobbodott szemlencse a szűk helyen a szemen belüli folyadék (csarnokvíz) áramlását megakasztva létrehozhatja a csarnokzug elzáródását, és a következményes zárt csarnokzugú glaukómát. Noha a zárt csarnokzugú zöldhályog nem kizárólag a gyermekkorban plusz dioptriát viselő személyek felnőttkori/időskori betegsége, ezen személyeknek pusztán gyermekkori szemészeti kezelésük alapján tudniuk kell, hogy kockázatuk a csarnokzug elzáródására magas. Tehát, akit gyermekkorban kancsalság illetve tompalátás ellen kezeltek vagy plusz dioptriás szemüveget viselt illetve visel távolra, 40 éves kor körül mindenképp részletes glaukóma irányú szemorvosi kivizsgáláson kell, hogy részt vegyen. Ennek elsődleges célja az, hogy a csarnokzug elzáródására vonatkozó egyéni kockázat mértékét megállapítsák, és ha szükséges, akkor lézeres kezeléssel a szemorvos a csarnokzug elzáródását és annak következményeit időben megelőzhesse. Fotó: 123rf.com A rutin szemészeti ellenőrzés javallata természetesen nem korlátozódik a fent felsorolt szemészeti állapotokra. Számos más szemészeti betegség korai észleléséhez is kiemelkedő fontosságú, hogy néhány évente panaszmentesség esetén is érdemi szemorvosi vizsgálaton vegyünk részt. Nagyon fontos megérteni azt, hogy a látás megromlása utáni kezelés a megelőzés eredményességével nem vetekedhet – hangsúlyozta Prof. Dr. Holló Gábor, a Szemészeti Központ szemész szakorvosa, glaukóma specialistája. A száraz szem tünetei otthoni praktikákkal enyhíthetők (VIDEÓVAL) Forrás: Napidoktor.hu
