Veszélyt jelent a májra a túlzott nyári szabadosság

Természetes, hogy nyáron könnyebb elengedni magunkat, nem mondunk nemet a finom falatokra, az alkoholra, a dohányzásra, a laza kapcsolatokra. Holott a krónikus májbetegségek kialakulásához számos életmódbeli tényező is hozzájárul.

A májbetegségek kockázatát számos tényező növelheti

A máj életfontosságú szervünk, amely sok „megpróbáltatást” kibír, de nem szabad túlterhelni a kapacitását. Egy-egy átmulatott nyári este természetesen még nem jelent egyenes utat a májbetegségekig, de a zsírban gazdag, nagy mennyiségű étel és az alkohol rendszeres fogyasztása már kockázati tényezőnek számít ebből a szempontból. Ugyancsak veszélyeztetheti a májat a szabados, megfelelő védekezés nélküli szexuális élet, ugyanis a hepatitisz, vagyis a májgyulladás egyes típusai nemi úton terjednek. Más részük a nem megfelelő higiénia, a nem adekvát főzési, sütési módok miatt alakulhat ki, vagyis minden téren fontos az odafigyelés. A krónikus májbetegségek kialakulásának rizikóját növelheti tehát többek közt a hepatitisz B- és C vírusfertőzés, az alkoholfogyasztás, a dohányzás, a cukorbetegség és kiemelten az elhízás.

A zsírmáj májzsugorodáshoz vezethet

Aki azt gondolja, csak a nagy mennyiségű alkoholfogyasztás jelent veszélyt a májra, az téved. Ugyanis az elhízás és az inzulinrezisztencia ebből a szempontból sokkal inkább veszélyezteti a májat, főként, hogy a nem-alkoholos zsírmájat meg kell különböztetni az alkoholfogyasztás miatt kialakult zsírmájjal.

A megfigyelések szerint a zsírmáj kialakulása sokkal inkább veszélyezteti a jelentős súlyfelesleggel élőket, ami viszont a májzsugorodás (cirózis) előszobája. A zsírmáj egyike azon anyagcsere-betegségeknek, amelyekről bebizonyosodott, hogy az elhízással és a mozgásszegény életmóddal összefüggésben jelentkeznek. Tehát nem csak a hideg sörrel és különleges koktélokkal, de a nagy evésekkel is ajánlatos vigyázni a nyári hónapokban (is), valamint a fizikai aktivitásról sem szabad teljesen megfeledkezni azoknak, akik vigyázni szeretnének a májukra.

Foto:123rf.com

Milyen tünetekkel kell hepatológushoz fordulni?

Mindazoknak, akik valamilyen rizikófaktorral rendelkeznek és esetleg bizonyos tüneteket is tapasztalnak, fontos kivizsgáltatniuk magukat.

Ezek a tünetek az alábbiak:

állandó alhasi fájdalom, puffadás,
krónikus fáradtság,
étvágytalanság,
nem szándékos fogyás,
tartós hasmenés,
hányinger, hányás,
véres, túl világos vagy túl sötét széklet,
gyors pulzus,
ödéma a lábon, a bokán,
sárgaság a bőrön és a szemfehérjén.

“Ezen tünetek nagy része nagyon sokszor valamiféle általános betegség, esetleg enyhe fertőzés tünetei lehetnek, és néhány nap alatt maguktól rendeződnek. A tartós panaszokra, az erősebb tünetekre, illetve az olyan speciális tünetekre, mint a sárgaság, azonban mindenképpen fel kell figyelni” – hangsúlyozza dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus. – A kivizsgálás alapján számos vizsgálatot is elvégezhetünk, illetve elrendelhetünk – a laborvizsgálatoktól a hasi ultrahangig, a máj szerkezeti vizsgálattól a biopsziáig. Ezek a vizsgálatok szükségesek lehetnek a pontos diagnózis felállításához, hogy időben felfedezve megállíthassuk a májat fenyegető folyamatokat.