Így szüntessük meg a mártírkomplexumot

Történelmi megközelítésben a mártír az, aki úgy dönt, hogy feláldozza az életét, vagy fájdalom és szenvedés helyett felad valamit, amit szentnek tart. Bár a kifejezést ma is így használják, a mártírnak van egy másodlagos jelentése is, amely kevésbé drámai.

Manapság a kifejezést olyasvalakire használják, aki valamilyen módon mindig szenved.

Mindig van egy története a legutóbbi szenvedéséről, vagy egy áldozatról, amit valaki másért hozott. Eltúlozza a rossz dolgokat, hogy szimpátiát keltsen, vagy hogy mások bűntudatot érezzenek.

Ismerősen hangzik? Talán egy barátjára vagy családtagjára – vagy akár saját magára – gondol.

Olvasson tovább, hogy többet megtudjon arról, hogyan ismerheti fel ezt a gondolkodásmódot, és milyen eszközökkel küzdheti le

A mártíromság ugyanaz, mint az áldozati szerep?
A mártírkomplexum nagyon hasonlónak tűnhet az áldozati mentalitáshoz. Mindkettő gyakoribb a bántalmazás vagy más trauma túlélőinél, különösen azoknál, akik nem rendelkeznek megfelelő megküzdési eszközökkel. A két gondolkodásmódban azonban van néhány finom különbség.

Az áldozati mentalitással rendelkező személy jellemzően úgy érzi, hogy személyesen áldozatul esik mindennek, ami rosszul sül el, még akkor is, ha a probléma, a durva viselkedés vagy a baleset nem ellene irányult. Az ilyen ember a legtöbb esetben nem mutat nagy érdeklődést a lehetséges megoldások  iránt. Ehelyett azt a benyomást kelti, hogy csak a nyomorúságban akar vergődni.

depresszio

Foto:123rf.com

A mártírkomplexum ennél tovább megy.

Sharon Martin, LCSW szerint a mártírkomplexumban szenvedő ember “feláldozza saját szükségleteit és vágyait azért, hogy másokért tegyen meg dolgokat”. Hozzáteszi, hogy “nem örömteli szívvel segítenek, hanem kötelességből vagy bűntudatból teszik”.

Ez haragot, neheztelést és a tehetetlenség érzését szüli. Idővel ezek az érzések azt eredményezhetik, hogy az ember csapdában érzi magát, nincs lehetősége nemet mondani vagy saját magáért tenni valamit hogy jobban legyen. Lynn Somerstein, szerint az ha valaki mindig szenved valamitől- és úgy tűnik, hogy ez tetszik is neki -, akkor mártírkomplexusa van. Ez a szenvedésmintázat azonban érzelmi vagy fizikai fájdalmat és szorongást is eredményezhet.

Foto:123rf.com

Íme néhány további jel arra, ha valakinek mártírkomplexuma van:

  • Megtesz dolgokat az emberekért, annak ellenére, hogy nem érzi magát megbecsülve és ezt kifejezésre is juttatja
  • Gyakran túl sokat próbál tenni, kéretlenül is
  • Gyakran rosszul érzi magát társaságban, úgy érzi nem figyelnek rá, senki nem foglalkozik vele
  • Állandóan elégedetlen a munkájával vagy a kapcsolataival
  • Mindig másokról gondoskodik a kapcsolataidban, túlságosan áldozatkész
  • Úgy érzi, hogy semmi sem jó és elég, amit tesz, semmit nem ért el, semmire sem jó.

Foto:pixabay.com


A kapcsolatunk vizsgálatánál, Cheatham azt javasolja, hogy tegyük fel magunknak a következő kérdéseket:

  • Egyenlőtlennek érzi a kapcsolatait? Talán úgy érzi, hogy csak a partneréről gondoskodik, aki keveset tesz az ön igényei kielégítéséért?
  • Úgy érzi, hogy következetesen nincs helye a saját igényei és szükségletei megbeszélésének?
  • Úgy gondolja, hogy ha nem elégíti ki a partnere igényeit, azzal veszélybe sodorja a kapcsolatát?
  • Kevésnek érzi magát ahhoz, hogy boldoggá tegye a párját?
  • Azt érzi ha nem tesz meg mindent elhagyják?

A pozitív változás hiánya
A mártírkomplexumhoz gyakran társul egy általános elégedetlenség. Például úgy érezheti, hogy csapdába esett vagy megrekedt a munkájában, a párkapcsolatában vagy az otthoni életében. Ezek közül néhány talán változik az évek múlásával, de az ilyen ember valahogy újra és újra frusztráló vagy hálátlan helyzetekbe kerül. Nyomorultul érzi magát, de ahelyett, hogy lépéseket tenne annak érdekében, hogy változtasson magán, esetleg panaszkodik, sajnálja a helyzetet, vagy más embereket vagy eseményeket hibáztat. Ha egyszer kikerül egy elégedetlen helyzetből, hamarosan mindig egy újabbban találja magát.

Ily módon a mártír tendenciák visszatartják az embert  a siker elérésétől vagy a személyes célok elérésétől.

A nők önfeláldozásának ára a gyermektelenség?

Hogyan változtathatunk ezen? 

Kommunikácó
Ha valakinek mártír hajlamai vannak, akkor annak általában nagy kihívást jelent az érzelmek és szükségletek megfelelő kifejezése. Ezért az erősebb kommunikációs készségek fejlesztése sokat segíthet abban, hogy jobban boldoguljon.

A kommunikáció produktívabb módjainak elsajátítása segíthet:

  • elkerülni a passzív-agresszív viselkedést
  • kifejezni az érzelmeket, különösen a frusztrációt és a sértettséget

megakadályozhatja a negatív érzések felgyülemlését.

Legközelebb, amikor úgy érzi, hogy nem hallották meg vagy félreértették, próbálja meg “én” kijelentéssel kifejezni magát, hogy érvényesítse magát anélkül, hogy a másik személyt védekezésre kényszerítené.

Tegyük fel, hogy van egy barát, aki meghívja vacsorára, de mindig önre bízza, hogy találjon egy receptet és intézze el a bevásárlást.

Ahelyett, hogy azt mondaná: “Ráveszel, hogy én végezzem el az összes nehéz munkát, ez bántó és kihasználsz, nyilván vagyok olyan hülye hogy ezt megcsináljam, de hát mit is vártam magamtól, csak én lehetek ilyen szerencsétlen….stb”, mondja azt, hogy “Úgy érzem, hogy mindig én végzem a piszkos munkát, és ez nem igazságos, ezért most te jössz”.

Határokat szabni
Fontos, hogy segítsen a barátainak és a családjának. De ha elérte a határait (vagy már többet vállalt, mint amennyit könnyedén elbír), nyugodtan mondjon nemet.  Ha kiégeti magát, az nem segít az amúgy is nagy munkaterhelésén, és később még inkább növelheti a neheztelés érzését. Próbálkozzon inkább egy udvarias visszautasítással.

Ezt enyhítheti magyarázattal, attól függően, hogy milyen a kapcsolata a kérdezővel. Csak ne feledje, hogy semmi rossz nincs abban, ha először a saját szükségleteivel törődik.

“Fontos, hogy elkezdjen nemet mondani olyan dolgokra, amelyek zavarják a személyes szükségleteit, vagy nem egyeztethetők össze az értékeivel vagy céljaival” – mondja Martin.

Szánjon időt az öngondoskodásra
Az öngondoskodás magában foglalhatja:

  • praktikus egészségügyi döntéseket, például elegendő alvás, tápláló étkezés és a fizikai egészséggel kapcsolatos problémák kezelése
  • időt szakítani az élvezetekre és a kikapcsolódásra
  • az érzelmi jólétre való odafigyelés és a felmerülő kihívások kezelése.

A hosszan tartó szenvedés megviselheti Önt, a kapcsolatait és az egészségét. Még ha nem is érti teljesen a mártír hajlama gyökereit, akkor is tehet lépéseket, hogy megváltoztassa ezt a gondolkodásmódot, és megakadályozza, hogy negatív hatással legyen az életére.

Terápia

Ha nehezen tudja, hol kezdje el egyedül, fontolja meg, hogy beszéljen egy képzett mentálhigiénés szakemberrel, aki segíthet mélyebben feltárni ezeket a mintákat.

A terápiában:

  • feltárhatja a kapcsolatrendszerét, az önfeláldozással járó mintáit
  • kipróbálhatja a másokkal való kapcsolat különböző módjait
  • megtanulhat különböző technikákat, amik segítik a mindennapi életét.

 

 

Forrás: Napidoktor.hu