Magánegészségügy - Tajkártyával fizethetne a páciens?

A magánegészségügy szolgáltatóinak minőségi és megfizethető szolgáltatást kell nyújtaniuk, az ügyfeleik érdekeit szem előtt tartva: szabályozott keretek között, szektorsemleges finanszírozással, az állammal jó partnerségben.

A PRIMUS Magánegészségügyi Szolgáltatók Egyesületének sajtótájékoztatóján a legnagyobb hazai magánegészségügyi érdekképviselet újonnan megválasztott elnöke, a Doktor24 vezérigazgatója, Lancz Róbert ismertette azt az 5 pontból álló tervezetet, amelyben a PRIMUS az állami és a magánellátás transzparens együttműködésére, a szektorsemleges finanszírozás megteremtésére, valamint az ügyfélközpontú gyógyítás rendszerszintű meghonosítására tesz javaslatot.

A PRIMUS elnöke szerint fordulóponthoz érkezett a privát egészségügyi szektor: miközben dinamikusan nő az igény a privát ellátás iránt, a piacot az élesedő verseny és az egyre szélesedő ellátási paletta jellemzi. A két Covid-év növekedése után kijelenthető, hogy a privát egészségügy a közellátást több szinten kiegészítő, megkerülhetetlen szolgáltatási tényezővé vált Magyarországon is. A privát szolgáltatók ma már kulcsszerepet játszanak a betegellátásban, és ez az új feladat a PRIMUS elnöke szerint másféle megközelítést kíván.

Foto:123rf.com

„Intézményközpontú szabályozás helyett betegközpontú keretrendszert kell alkotnunk” – fogalmazott Lancz Róbert. – “Az ügyfelet kell a gondolkodásunk középpontjába helyezni, és minden kérdést az ő szempontjából szükséges megvizsgálni. Az egyik legfontosabb kérdés, hogyan juthat minél több család jó feltételekkel magas színvonalú magánellátáshoz. Szerintünk erre az lenne a legjobb megoldás, ha a magánellátók nemcsak a bankkártyát, hanem a tajkártyát is elfogadhatnák.”

Hozzátette: a PRIMUS a jövőben az ügyfelek érdekeinek képviseletében lép fel, a minőségi és megfizethető magánellátás szószólójaként. A fenti célok megvalósítása érdekében a PRIMUS egy 5 pontból álló javaslatcsomagot állított össze.

Be kell vezetni a szektorsemleges finanszírozást, hogy a magánegészségügyben is elfogadható legyen – részben vagy egészben – a társadalombiztosítási (tb-) kártya.

A társadalombiztosító ugyanazt az összeget térítse a magánszolgáltatónak is, amit az államinak, és ha az adott ellátást a privát szolgáltató drágábban kínálja a többletszolgáltatások miatt, akkor csak azok többletköltsége háruljon az ügyfélre. Azokon a területeken, ahol a tb-kártyát nem lehet elfogadni, co-payment rendszerben helyettesítő megoldásokat, például vállalati finanszírozást vagy kiegészítő egészségbiztosítást szükséges elérhetővé tenni.

Minden betegre a legkevesebb várakozási idő és a legtöbb figyelem jusson.

Mind a magán-, mind az állami szektorban csökkenteni kell a várakozási időt, és ezzel párhuzamosan növelni kell a páciensekre fordított figyelmet. Az orvos-beteg találkozóknál növelni kell a hasznos időt, hiszen a 20-30 perces konzultációkból jelenleg csupán 5-8 perc a tényleges orvosi feladatokkal eltöltött idő, a többi adminisztráció. Az orvos idejének jobb felhasználásával az állami és a privát ellátás hatékonysága egyaránt javítható, ebben az európai best practice-ek is segíthetnek.

„Ami az ügyfeleinkre jutó figyelmet illeti, egyetértünk a napokban megfogalmazott kormányzati célokkal: valóban időszerű és szükséges a várólisták csökkentése. A magánszektor készen áll, hogy számos ellátási területen tehermentesítse a közellátást” – tette hozzá a PRIMUS elnöke.

Fókuszba kell helyezni a prevenciót

Érezhetően elindult a szemléletváltás a hazai ellátásban, és fokozatosan teret nyer az a hozzáállás, hogy az orvosok fontos feladata a gyógyítás mellett a betegségek kialakulásának a megelőzése is.

„Prevenció területén ugyancsak jó partner a privát egészségügy: a magánszolgáltatók jelenleg is évi több tízezer szűrővizsgálattal járulnak hozzá ügyfeleik egészségének megőrzéshez” – mondta Lancz Róbert.

Erre a területre nagyobb hangsúlyt kell helyezni, és a privát szektor szűrési aktivitásait össze kell hangolni az állami szűrőprogramokéval.

Észszerű szétválasztás és szakmai együttműködés szükséges a magán- és a közellátás között.

Lancz Róbert szerint indokolt esetben engedélyezni kell az átjárást a magán- és a közellátás között, mert a mereven szétválasztott rendszerek fenntartása nem szolgálja az ügyfelek érdekeit, hiszen nincs két szektorra elegendő szakember Magyarországon. Ma például egy páciens nem folytathatja a közellátásban ugyanannál a – gyakran hiányszakmában dolgozó – orvosnál a kezelését, ha magánszolgáltatónál diagnosztizálta a problémáját még akkor sem, ha az ügyfél érdeke ezt kívánná, és a betegség komplexitása is ezt igényelné.

Az átjárhatatlan rendszer a kisebb hazai településeken még nehezebben működtethető, hiszen a limitált szakembergárda lehetetlenné teszi a rendszerek egymást kizáró szétválasztását. A szabályozás finomítása itt is elsősorban az ügyfelek érdeke és a hosszú távú fenntarthatóság feltétele.

Szakmai minősítési rendszert kell bevezetni.

Az egészségügyben jelenleg a működési minimumfeltételek vannak meghatározva, nem pedig a maximális lehetőségek, például a szakmai protokollok terén. A PRIMUS elnöke szerint definiálni kell a gyógyulást leginkább segítő minőségi szintet, ennek részleteit az államnak a szakmai szervezetekkel, valamint az ügyfelek, a betegek képviselőivel közösen kell kidolgoznia. A PRIMUS Egyesület az elmúlt években már bevezetett egy minősítési rendszert: a védjegy az ügyfelek számára kínál kapaszkodót és garanciát a minőségi szolgáltatók közötti tájékozódásban.

Lancz Róbert arról is beszélt, hogy együttműködési szempontból is új korszak következik a PRIMUS életében: az egyesület nyitni kíván a kisebb piaci szereplők felé, partnerséget keres a szabályozókkal és a szektor mértékadó szakmai szervezeteivel, így a Magyar Orvosi Kamarával és a Vállalkozók Országos Szövetségével is.

„Célunk, hogy az új kormányzati ciklus kezdetével partnerek legyünk a szolgáltatási rendszer átalakításában. Intenzív párbeszéd indult a magánszolgáltatók és a szakmai szervezetek között, mindannyian érezzük, hogy együtt kell dolgoznunk. Közös érdekünk egy fenntartható és hosszú távon finanszírozható állami rendszer kialakítása. Készen állunk az együttműködésre és a tárgyalásokra az ágazat kormányzati képviselőivel is” – foglalta össze Lancz Róbert.