Gyermekkori gerincferdülés – mikor kell orvoshoz fordulni?

Gyakran látható a gerincferdülés okozta elváltozás

Foto:pixabay.com

A gerincferdülés (scoliosis) egy térbeli elváltozás, amelyre nem csak a tartás megváltozása, de a fájdalom és a csökkent teljesítőképesség is felhívhatja a figyelmet. Ha felmerül a gerincferdülés gyanúja, a szülőnek is érdemes alaposabban megvizsgálni a gyerek hátát, hogy jobban láthatóak legyenek a kisebb-nagyobb eltérések.

De mire kell felfigyelni? Hogyan „vizsgálhatja” meg a szülő a gyerek gerincét? Íme, az alapvető lépések:

• A gyerek előrehajol, és a szülő végighúzza a kezét a gyermek gerincén: észlel, lát-e, tapint-e bármilyen elváltozást? Figyeljünk arra is, hogy előrehajláskor vagy álló helyzetben jobban kiemelkedik-e a hát síkjából az egyik lapocka, mint a másik?
• Vizsgáljuk meg, hogy álló helyzetben a vállak egyformán, egy magasságban állnak-e.
• Figyelmeztető jel lehet, ha a derék, csípő és kar által határolt ív (törzs-kar háromszög) kifejezettebb, nagyobb az egyik oldalon.

Különösen fontos ez az ellenőrzés, ha a családban már előfordult gerincferdülés. Ilyenkor mindenképpen szükséges a gyermek szoros ortopédiai nyomon követése.

Az ortopédiai kezelés és a mozgás is szükséges

Foto:pixabay.com

A gerincferdülés vizsgálata során nem csak magát a scoliosist diagnosztizálhatja az orvos, de eldöntheti, hogy milyen típusú gerincferdülésről van szó. Gyakorlati szempontból ugyanis megkülönböztethetünk funkcionális és a strukturális típusú gerincferdülést. A kezelés természetesen minden esetben szükséges, de a megelőzés csak a funkcionális gerincferdülés esetében jöhet szóba, ugyanis ennek kialakulására különösen hajlamosít a hanyagtartás, a mozgásszegény életmód.
– A kezelés tekintetében a sorrend: gyógytorna, úszás, fizioterápia, amelyek minden esetben szükségesek. Ezek után jöhet szóba a korzett vagyis ortopéd fűző, de van olyan súlyos eset, amikor műtétet kell végrehajtani – ismerteti dr. Dobos Márta Ilona, a FájdalomKözpont ortopéd szakorvosa. – Nagyon sok esetben a korzett tartós viselése jelenthet megoldást, ami nyilván nagy kihívást jelent egy gyermeknek, tinédzsernek, hiszen a korzettet éjjel-nappal viselni kell, bár természetesen a mosakodásnál és a gyógytornához levehető. De ma már a korzettek jóval könnyebbek, kellemesebbek, mint néhány évtizede, és a ruha alatt is hordhatók. Ahhoz, hogy a korrekció a leghatékonyabb legyen, a pácienseknek – gyermeknek és felnőttnek is – körülbelül 3 havonta vagy a növekedés ütemétől függően gyakrabban ellenőrzésen kell részt venni, hiszen így tudjuk az állapotváltozáshoz alakítani a korzettet. Ugyanakkor a fűzőviselés is csak akkor tudja maximálisan kifejteni a hatását, ha rendszeres gyógytornát is végez a beteg. A gyógytornász az orvossal együttműködve, annak vizsgálati eredményeire támaszkodva megvizsgálja az izomerő-egyensúlyt, az egész törzsizomzatot, beleértve a medencefenék izmait is, valamint a mell- és hasizomzatot is harmonizálja. A cél az, hogy a gerincet körülvevő teljes izomzat egyensúlyba kerüljön.  

Mi segíthet még?

• Hasznos lehet az úszás, elsősorban a hát- és a gyorsúszás, esetleg speciális gyógyúszás javasolt, de erről érdemes ortopédorvossal egyeztetni.
• Különösen figyelni kell a lábbeli megválasztására, hiszen felnőtteknél, serdülő lányoknál a magas sarok nem csak a talp deformitásait okozhatja, de a gerinc bármelyik szakaszán problémát idézhet elő. Ugyanakkor a túl lapos sarok sem optimális, legjobb a rugalmas talpú, egy-kétcentis (felnőtteknél maximum ötcentis) sarkú, a lábat jól tartó cipő.
• Érdemes kipróbálni a fitt-ballon végzett rövidebb idejű tornát. Ahhoz, ugyanis, hogy stabilan ülhessünk a labdán, folyamatosan egyensúlyoznunk kell, ami olyan kicsi, gerinc közeli izmokat mozgat meg, amelyeket egyébként alig használunk.
• Az aktív vagy dinamikus ülőpárna és hasznos lehet, váltogatva egy szivacs ülőpárnával.