Szapora pulzus, mellkasi fájdalom is lehet a hosszú COVID tünete 2022-02-20 Blog, Koronavírus Megosztás: Tweet Ahogyan azt a kétéves tapasztalatok mutatják, a COVID-19 pandémiánál sok esetben számolni kell kardiológiai panaszokkal. A panaszok jelentkezhetnek már közvetlenül a fertőzés közben, a fertőzés után (negatív PCR teszt mellett) ún. post-COVID tünetegyüttesként, vagy akár hónapokkal később, ún. long-COVID szindrómaként. Dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont szakorvosa szerint sok esetben éppen a szív-és keringési rendszer az érintett, és olyan panaszok esetén, mint például a szapora pulzus, mellkasi fájdalom, nehézlégzés, mindenképpen érdemes részt venni egy kiterjesztett kardiológiai vizsgálaton. Fotó: Budai Egészségközpont A COVID szerteágazó kardiológiai panaszokat okozhat A világban sok szakember foglalkozik a hosszú COVID jelenségével, és bár még sok kérdés megválaszolatlan, van előrelépés az okok és összefüggések megértésében. Ebben nyilván nagy szerepet játszik, immár lassan két éve diagnosztizálnak és látnak el long COVID-ban szenvedő pácienseket, egyre több helyen elérhetőek a COVID-19 fertőzés utáni vizsgálati csomagok, akár post-COVID, long-COVID osztályok. Ez azért is szükséges, mert nem csak légzőrendszeri és szív-érrendszeri panaszokat okozhat hosszú távon a fertőzés, de bármilyen szervrendszert érinthet. Általánosságban elmondható, hogy a kardiológiai tünetek jellemzően nem életveszélyesek az akut fázis lezajlása után, de rendkívüli módon befolyásolják a páciensek életminőségét, és lassan javulnak. Fotó: 123rf.com Jellemző tünetek a COVID lezajlása után Az eddigi kutatási eredményekből az rajzolódik ki, hogy a koronavírus fertőzésen átesett betegek 10-25%-a tapasztal legalább egy, az életminőségét befolyásoló tünetet 6 hónappal az akut fertőzés után. Az amerikai Cedars-Sinai klinika long-COVID osztályán több, mint 500 ilyen pácienst láttak el 2020 óta, akiknél az alábbi tünetek voltak a leggyakoribbak: légszomj, csökkent terhelhetőség, kimerültség, mellkasi fájdalom, szívdobogás-érzés, zavartság, szédülés, álmatlanság, agyköd, zsibbadás vagy bizsergés a végtagokban, a szaglással és ízleléssel kapcsolatos problémák. A tapasztalatok szerint az is gyakori, hogy ezek a páciensek szorongást, depressziót élnek meg, nem kis részben a nem múló panaszok miatt. A betegek egy részénél szívburokgyulladást vagy szívizomgyulladást is diagnosztizáltak, jellemzően az akut fertőzéstől számított két héten belül. Foto:pixabay.com Szívritmuszavar is gyakran előfordul Ha ritmuszavarra gondolunk, akkor fontos feltérképezni, hogy milyen ritmuszavar áll fenn, mert nagyon sokféle szívritmuszavart ismerünk. Ennek diagnosztizálásához sokszor több napos folyamatos EKG megfigyelés, ún. Holter-monitorozás szükséges. A szapora szívműködés hátterében azonban nemcsak szívbetegség állhat, hanem más ok is (például vérszegénység, pajzsmirigy működés zavara, stb.). Megjegyzendő, hogy nem csak az alapbetegséggel rendelkezőknek fontos a kivizsgálás. A kemény gyermekkor szívbetegséget okozhat Bár vannak arra utaló tanulmányok, miszerint azoknál, akiknél korábban is jelen volt valamilyen szív-érrendszeri betegség, könnyebben kialakulhatnak ilyen panaszok a COVID miatt, de azt is észrevesszük, hogy a fiatalabb, egészséges páciensek is küzdenek a koronavírus ilyen jellegű következményeivel. Vagyis bár ismerünk bizonyos rizikófaktorokat, e téren nem mondhatjuk, hogy vannak biztosan védett személyek – hangsúlyozza dr. Vaskó Péter, a KardioKözpont kardiológusa. – Tehát mindazoknak, akik átestek a koronavírus fertőzésen és még hetek, hónapok múlva is tüneteket tapasztalnak – és ezek lehetnek enyhék is -, ajánlott részt venni egy COVID-19 utáni kiterjesztett kardiológiai vizsgálaton. Így ki tudjuk zárni a súlyosabb következményeket, illetve ha szervi problémát fedezünk fel, idejében megkezdődhet a kezelés. Forrás: Kardioközpont
