Kullancs – Ezek a legveszélyesebb tévhitek

A karantén ideje alatt a kirándulás rendkívül népszerű szabadidős tevékenységgé vált, és a bezártság miatt jobban értékeljük a természetet, mint a koronavírus-járvány előtt.

A kellemes idő és a nyár beköszöntével pedig még több időt töltünk a természetben, a felkapott kirándulóhelyeket hétvégenként több ezer túrázó keresi fel. A jó idő azonban nemcsak minket csalogat ki a lakásból, hanem a kullancsokat is felébreszti, ezért a kullancsszezon kora nyári tetőzésekor különösen fontos, hogy egy-egy túra vagy akár a saját kertünkben töltött délután után alaposan átnézzük magunkat és a családtagjainkat. A Budai Egészségközpont szakértője végig veszi a kullancsokkal kapcsolatos leggyakoribb tévhiteket és a kullancsencephalitis elleni védőoltás fontosabb tudnivalóit.

„Magyarországon nagyon sok kullancs által fertőzött terület található, a klímaváltozás hatására pedig nemcsak az aktivitásuk időtartama hosszabbodott meg, hanem egyre több új kullancsfaj bukkan fel új helyeken. A fertőzött kullancsok a vérszívás során a nyálukkal különböző vírusokat, baktériumokat juttatnak a szervezetünkbe, amelyek közül a két leggyakoribb betegség a kullancsencephalitis és a Lyme-kór. Előbbi vírus által okozott idegrendszeri betegség, amely vírusos agyvelőgyulladást és súlyos esetben bénulást okozhat, akár maradandó károsodással. A Lyme-kórt viszont baktérium okozza és bőr-, ízületi-, szív- illetve idegrendszeri manifesztációja is lehet. Korai szakaszban antibiotikummal gyógyítható, ám védőoltás nincs ellene, szemben a kullancsencephalitisszel” – mondta Dr. Szabó Olga, a Budai Egészségközpont belgyógyász, infektológus, hepatológus szakorvosa.

Fontos tudni azonban, hogy nem mindegyik kullancs fertőző. Az Országos Epidemológiai Központ adatai alapján a kullancsencephalitis kórokozója ritkábban (Magyarországon a kullancsok 0,05%-ában), míg a Lyme-kórt okozó baktérium gyakrabban (európai átlagban a kullancsok 12%-ában) fordul elő a legfontosabb vektorfajban, a közönséges kullancsban. Ám ez az előfordulási gyakoriság nagymértékben függ a gyűjtési helytől, a vizsgálati módszertől és a kullancsok fejlődési stádiumától.

A kullancsokkal kapcsolatban számos tévhit kering a köztudatban, amelyek veszélyesek is lehetnek, ezért érdemes tisztában lenni ezekkel és a megelőzési lehetőségekre koncentrálni. Ezek közé tartozik, hogy megfelelő ruházattal, kullancsriasztóval védekezzünk a parazita ellen, a betegségekkel szemben pedig oltással. Ha pedig kullancsot találunk magunkban, minél előbb távolítsuk el.

A leggyakoribb tévhitek

1. A kullancsok a fáról ugranak/pottyannak ránk.

A kullancs nem mászik fára, és a napsütéses, száraz környezet sem kedveli. Leggyakoribb előfordulási helye a sötét, magas páratartalmú bozót vagy a dús aljnövényzet.

2. A kullancsot az óramutató járásával ellentétesen kell csavarni, és akkor elengedi a bőrt, könnyű eltávolítani.

A kullancsot nem kell csavargatni. Ha nincs kifejezetten erre a célra készült kullancscsipeszünk, egy sima csipesszel fogjuk meg, és egy határozott mozdulattal rántsuk ki a bőrből!

3. A kullancsot olajjal, vajjal vagy ragasztóval érdemes bekenni, hogy megfulladjon, majd ezt követően könnyen ki lehet szedni.

Kerüljünk minden olyan megoldást, ami a kullancs fulladozásával, öklendezésével vagy összenyomásával jár, mert ilyen esetekben megnöveljük a fertőzés kockázatát!

4. Ha eltávolítás közben beszakadt a kullancs feje, azt mindenképpen el kell távolítani.

Ha a bőrünkben szabad szemmel is láthatóan benne maradt a kullancs szájszerve (nem a feje), ne piszkáljuk, mivel ezzel csak irritációt, gyulladásos reakciót okozunk. Szervezetünk rövid időn belül észrevétlenül kilöki magából.

5. A fertőtlenítés csökkenti a fertőzés kockázatát.

A felületi kezelés a kullancs által terjesztett fertőzések megakadályozására hatástalan, de a fertőtlenítés nem árt, főleg, ha vérző vagy hámhiányos a csípés helye.

6. Az oltás valamennyi, a kullancs által terjesztett betegség ellen védelmet nyújt.

A kullancs elleni védőoltásként ismert vakcina nem tartja távol tőlünk a rovart és így nem akadályozza meg azt sem, hogy megcsípjen. A Lyme-kórt nem előzhetjük meg vele, de hatóanyaga a fertőző agyhártyagyulladás (encephalitistől) ellen védelmet nyújt. Ennek kezelésére speciális gyógyszeres terápia nem létezik, így a csípés elkerülésével vagy a betegséget megelőző oltással védekezhetünk ellene.

Mit kell tudni a védőoltásról?

A védőoltás az idegrendszeri fertőzést okozó kullancsencephalitis-vírus ellen nyújt védelmet. Főként azoknak ajánlott, akik huzamosabb ideig tartózkodnak a szabadban, erdőben, legyen ez akár egy nyári gyerektábor vagy egy állandó munkahely.

„Kétféle oltóanyag létezik gyermek és felnőtt kiszerelésben, amelyek mindegyikében elölt vírus van. A védettséghez oltási sorozat szükséges, melynek első két adagját 14 vagy 28 napos eltéréssel kell beadatni, ezt követően 14 nap elteltével már kialakul a védelem. Az első oltást érdemes télen vagy kora tavasszal kérni. A két első oltást 6-12 hónapos, majd 3 és 5 éves emlékeztető oltás követi. Oltóanyagtól függően 50-60 éves kor felett ismét háromévente szükséges egy emlékeztető oltás. A gyorsított séma előnye, hogy az aktuális kullancsszezonra akár 28 nap alatt kialakítható a védettség. Elmaradt oltás esetén (amennyiben az első két oltást már megkaptuk) nem kell a sorozatot újrakezdeni, ott folytatódik, ahol abbamaradt. Helyi bőrpír, rövid ideig tartó láz, fejfájás előfordulhat az oltást követően” – mondta Dr. Szabó Olga.

A kullancsencephalitis elleni oltás más védőoltással (pl. gyermekkori oltásokkal, felnőtteknél hepatitis-, HPV-, pneumococcus-, influenza elleni oltással) egy időben vagy bármilyen időközzel is beadható. Koronavírus elleni oltóanyag beadása előtt 2 hét javasolt emlékeztető oltás esetén. Az oltási sorozatot akkor érdemes elkezdeni, ha legalább 6 hét van a koronavírus elleni vakcina beadásáig.