Krónikus fájdalom szindróma COVID -19 után 2021-05-23 Blog, Koronavírus, Mozgásban, Természetesen Megosztás: Tweet A krónikus fájdalom szindróma és a COVID-19 kapcsolatát vizsgálva több irányban is gondolkodnak a szakemberek: vajon a koronavírus szövődményeként jelentkezhet-e a krónikus fájdalom, esetleg a fertőzés rontja a már meglévő betegség tüneteit vagy éppen olyanok szembesülnek a krónikus fájdalommal, akik a COVID-dal nem, de a rizikófaktorokkal találkoztak? Dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa nemzetközi kutatásokról és saját tapasztalatairól számolt be. A fertőzés kiváltó oka is lehet a krónikus fájdalomnak Az összefüggések megértéséhez ismerni kell a krónikus fájdalom szindróma (KFSZ) definícióját: 3-6 hónapnál régebben fennálló, más okkal nem magyarázható, szokványos fájdalomcsillapítókra általában nem reagáló fájdalomról van szó, amely nem respektálja az anatómiai régió határait és amelyben a psziché is érintett. Foto:123rf.com Az már eddig is közismert volt, hogy az akut fertőző betegségek hosszú távú következményekkel is járhatnak, ahogyan ez a koronavírus esetén is megfigyelhető. A COVID-19 után ugyanis sok esetben még hónapokig tapasztalható többek közt fáradtság, általános izomfájdalom, szaglás- és ízvesztés, depresszió, neurológiai problémák, alvászavarok és sok esetben kardiológiai szövődmények – ezt a kórképet nevezzük poszt-COVID szindrómának. Ez tulajdonképpen már ismert hatása az akut fertőzéseknek, hiszen korábban olyan összefüggések is napvilágot láttak, mint például hogy akut gyomorbél-hurutból krónikus irritábilis bél szindóma (IBS) alakult ki, vagy egy akut felfázás később fájdalmas hólyag-szindrómához vezetett. Jogos lehet tehát az a feltételezés is, hogy a koronavírus után megnő a kockázata a krónikus fájdalom szindróma kialakulásának – bár ezt hosszú távú utánkövetéses vizsgálatoknak még igazolniuk kell. Krónikus fájdalom szindróma is lehet a COVID-19 következménye A Pain című folyóirat 2020.08. számának a tudományos közleménye szerint a KFSZ bizonyos esetekben csak közvetve függ össze a COVID-19-cel. A következtetést azokból az elemzésekből vonták le, amelyek a korábban más ok miatt kórházi intenzív osztályon ápolt betegek utánkövetése során születettek. Kiderült ugyanis, hogy az ilyen személyek 38-56 %-a szembesültek a következő 2-4 évben krónikus fájdalom szindrómával. Foto:pixabay.com Ugyanakkor elméletileg a fordított összefüggés sem zárható ki: előfordulhat, hogy a KFSZ páciensek csökkent immunválasza tovább romlik a depresszió, a rossz alvás, a fájdalomcsillapítók használata miatt, ami pedig fogékonyabbá teheti őket a koronavírussal szemben is. Sőt, még egy csavar a történetben, hogy a COVID-19 fertőzést viszonylag gyakran követő poszttraumás stressz szindróma és a depresszió tovább mélyíti az esetleg már meglévő krónikus fájdalom szindrómát. A hat hónapnál tovább tartó fájdalom esetében krónikus fájdalomról beszélhetünk, amely az ördögi kör kezdő elemeként beindíthat egy egyre romló folyamatot. 7 tünet, ami krónikus fájdalom szindrómára utal COVID nélkül is romolhat a KFSZ betegek állapota – Mint látható, nagyon sok irányú összefüggés lehet a koronavírus és a krónikus fájdalom szindróma közt. Sőt, az is megfigyelhető, hogy azon KFSZ-betegeknek is romolhat az állapota, akik maguk nem találkoztak a vírussal, de hatásaival annál inkább. Hiszen mindenki megsínyli a bezártság, az elszigeteltség, a bizonytalanság, a szorongás, akár a mozgáshiány okozta distresszt, és ez sokaknál akár pszichés következményeket is okoz – hangsúlyozza dr. Arnold Dénes Arnold MSc, a FájdalomKözpont sebésze, fájdalomspecialista, a neurálterápia – és a HKO / TCM szakorvosa. – A KFSZ megértéséhez ugyanis tudni kell, hogy orvos-élettanilag létezik egy úgynevezett P- N- E-I – rendszer, vagyis psziho-neuro-endokrin-immun-rendszer, amely az ún. homeosztázisért, a szervezet szabályozott, dinamikus, belső állandóságáért felel. Ennek állapotát alapvetően befolyásolja a psziché: azaz jelen esetben a koronavírus járvány miatt félelem és distressz csökkenti a P- N- E-I – rendszer működési hatékonyságát. Krónikus fájdalom szindrómánál tehát korántsem elég csupán a fizikai kezelés, a lelki gondozás is elengedhetetlen. Szerencsére ez utóbbi hatékonyágát is növeli a fájdalomcsillapító eljárások és oki kezelések sora. KFSZ-nél éppúgy szóba jöhet a célzott injekciókúra, mint a természetes hatóanyag tartalmú eljárások, például a hialuronsavas- vagy orvosi kollagén injekciók, a lökéshullám terápia, a neurálterápia, az orvosi akupunktúra, a gyógytorna, a neurológusi, immunológusi segítség. A komplex megközelítésnek éppen az a lényege, hogy több irányból közelítsünk a KFSZ felé, és biztassuk a szenvedő pácienseket, hogy a javulás, a gyógyulás közös munkával elérhető. Forrás: Fájdalomközpont
