Tüdőembólia vagy COVID okozta nehézlégzés? 2021-04-07 Blog, Kívül-belül, Kórkép, Koronavírus Megosztás: Tweet A tüdőembólia és a COVID okozta tüdőgyulladás miatt fellépő nehézlégzést igen nehéz megkülönböztetni egymástól, ám kezelésük miatt fontos az állapot mihamarabbi meghatározása. Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája segít elkülöníteni a kettőt. Óriási a különbség: tízszer magasabb a 80 éven felüliek körében a trombózis előfordulása, mint a középkorúak esetében. Ez fokozza a trombózis kialakulásának esélyét Az életveszélyes tüdőembólia A mélyvénás trombózis lehetséges -és sajnos gyakori- szövődménye a tüdőembólia. Ez akkor lép fel, amikor a mélyen fekvő vénában kialakult vérrög leszakad (vagy annak egy-egy része), és a tüdő ereibe kerül. Amennyiben csupán kisebb ágak érintettek, úgy mikroembolizációról beszélünk- ez kevésbé okoz markáns tüneteket, kevésbé veszélyes, ám könnyen megismétlődhet, ráadásul komolyabb tüdőembólia előfutára is lehet. A legsúlyosabb állapot az, amikor mindkét főtörzs artéria elzáródik- ez azonnali halállal jár. A tüdőembólia jellemző tünetei: Nehézlégzés Izzadás Véres köpet Köhögés Heves szívdobogás Szédülés Néha láz “Egy kis olcsó műszerrel mérhetjük a vér oxigén telitettségét- ez tüdőembolia estén gyorsan csökken az embolizáció méretétől függően, de csak tájékoztató jellegű. Sokkal informatívabb a D-Dimer gyorsteszt, ami ha magas, egyértelműbben jelzi az emboliát, ha a klinikai tünetek is megvannak”– mondja a professzor. Amennyiben valaki ezeket a tüneteket észleli, mielőbb forduljon orvoshoz (amennyiben markánsak a tünetek, jobb, ha egyből mentőt hív)! Labor-és képalkotó vizsgálatokkal lehet megbizonyosodni a tüdőembólia tényéről, és beigazolódása esetén azonnali terápiára van szükség. Az életveszély elhárítása után nagyon fontos annak felderítése, mi is vezetett a vérrögök keletkezéséhez, valamint a betegnek meghatározott ideig véralvadásgátló terápiában kell részesülnie (gyakran élete végéig). COVID vagy tüdőembólia? Foto:123rf.com Lehet látni, hogy a tüdőembólia és a COVID is hasonló panaszokat okozhat (nehézlégzés, mellkasi fájdalom, köhögés). Elkülönítésük nehéz, ám igen fontos a további terápia meghatározása céljából. Amennyiben a tünetek hirtelen kezdődtek, úgy jó eséllyel tüdőembóliával áll szemben a beteg, koronavírus fertőzés esetén legtöbbször fokozatosság figyelhető meg. Érdemes továbbá tudni, hogy a COVID megnöveli a vérrögök kialakulásának esélyét, így előfordulhat az is, hogy egyszerre a fertőzés és a tüdőembólia is jelen van. A diagnózis felállítása természetesen orvosi feladat! Véralvadásgátlót COVID fertőzés esetén Prof. Blaskó György, a Trombózis-és Hematológiai Központ véralvadási specialistája felhívja a figyelmet arra, hogy – mivel bizonyítottan a COVID fertőzés megnöveli a trombózis esélyét és tartósan magas D-Dimer szintekkel jár- – nem csak a kórházi ápolást igénylőknél, hanem az otthon lábadozóknál is szükség lehet véralvadásgátló terápiára, rendszerint hetekig (főleg, ha 60 év feletti a beteg, illetve, ha bár fiatalabb, de fokozott hajlama van a trombózisra). Ezáltal elkerülhető mind a mélyvénás trombózis, mind a tüdőembólia. Forrás: Trombózisközpont