Ez lehet a sárgaság oka

A sárgaság ijesztőnek tűnik, és komoly probléma is állhat a hátterében. Ha a bőrön, a szemfehérjén és a nyálkahártyán jelenik meg a sárga elszíneződés, akkor valódi sárgaságról beszélünk.

Milyen ártatlanabb és súlyosabb okok húzódhatnak meg a sokszor ijesztő tünet mögött?

Mi a különbség a valódi és az álsárgaság közt?

Valódi sárgaság esetén a bilirubin, vagyis az epefesték felszaporodik és lerakódik a látható szövetekben, elsősorban a bőrön, a szem ínhártyáján (vagyis a szemfehérjében) és a nyálkahártyán. Ilyenkor láthatjuk azt, hogy sárgás színezetűvé válnak az érintett szövetek. Az epefesték normál esetben a lépben szabadul fel a széteső vörösvértestekből és a vérkeringéssel a májba jut, majd az epével az epevezetékbe kerül, és a széklettel nagyrészt kiürül a szervezetből. Ebben a folyamatban történhet valamiféle megakadás, aminek eredménye a valódi sárgaság, az icterus.

Fotó: 123rf.com

A nem valódi, vagy álsárgaság sem ritka jelenség, és többnyire a sütőtök, sárgarépa nagyobb mennyiségű fogyasztása miatt jön létre a bőr narancssárga elszíneződése. Mindenesetre, ha nem ennyire kézenfekvő az ok, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, hogy fény derülhessen a sárgaság okára, amely akár súlyosabb betegség, állapot is lehet.

A kóros sárgaság okai

“Kissé leegyszerűsítve három fő betegségcsoport okozhat sárgaságot: a máj előtti, a máj utáni fázisban, illetve magában a májban létrejövő problémák” – ismerteti Németh doktornő.

Máj előtti fázis

Ebben az esetben vérképzőszervi- és immunbetegség, malária, vírusfertőzések miatt jön létre a sárgaság, illetve nagy szöveti vérzések, műtétek, transzfúzió is okozhatja. Ilyen okok miatt lehet sárga egy újszülött is, az emelkedett bilirubin szint eredményeként.

Máj eredetű problémák

Számos ok miatt mutatkozhat sárgaság a máj betegségei kapcsán, ez szinte mindig a májbetegségek egyik vezető tünete. Előfordulhat, hogy májgyulladás, bakteriális fertőzés, epepangás, tartós alkohol- vagy gyógyszerszedés okozza a sárgaságot. A terhesség alatt, és a B12-vitamin hiánya miatt is besárgulhat a bőr, és ennél jóval ritkább ok miatt is kialakulhat a tünet. Az ártatlan okok közé tartozik az ún. Gilbert szindróma, amely egy veleszületett enzimzavar és nem igényel kezelést. Mindenképpen orvosi vizsgálattal kell tisztázni a konkrét okot.

Máj utáni fázis

Epeúti rosszindulatú daganat, jóindulatú gyulladás, szűkület, hasnyálmirigy probléma éppúgy okozhat sárgaságot, mint a gyakori epekövesség és egyes ritka kórképek.

Fotó: 123rf.com

Mikor kell orvoshoz fordulni?

“Minden olyan esetben ki kell vizsgálni a sárgaságot, amikor nem olyan egyértelmű az ok, mint például a sütőtök fogyasztás. Arra kell felfigyelni, ha a szemfehérje, a bőr sársággá válik, ha világossá válik a széklet, sötétté a vizelet, hasfájás, fejfájás, hányás, hasmenés, láz, étvágytalanság jelentkezik” – hangsúlyozza Dr. Németh Alíz, a Hepatológiai Központ hepatológusa, gasztroenterológus.

A kivizsgálás – tehát a fizikális vizsgálat, laborvizsgálat, hasi ultrahang, esetleg máj szerkezeti vizsgálat – után derül ki, pontosan mi okozza a panaszokat, és eszerint rendelhetjük el a terápiát is. Egyszerűbb okoknál egyszerű a megoldás is. B12 vitamin hiányánál például a pótlásról kell gondoskodni, és persze érdemes utánajárni, mi okozhatja a felszívódási zavart. A májgyulladásnál általában gyógyszeres kezelésre van szükség. Súlyosabb okoknál, például daganat vagy előrehaladott májzsugor esetén előfordulhat, hogy műtét jelenthet megoldást.

Az epebetegségeket természetesen szintén máshogyan kell kezelni, mint az alkoholos májkárosodást. Az is előfordul, hogy a kiinduló ok, mint például az ártalmatlan Gilbert szindróma nem igényel kezelést. Tehát az első, legfontosabb lépés az alapos kivizsgálás, amit annál gyorsabban meg kell tenni, minél több és kifejezettebb tünet jelentkezik.