Az akut csalánkiütés krónikussá is válhat – mi a teendő?

A csalánkiütés oka leggyakrabban

A csalánkiütés (utricaria) a bőr felsőbb rétegeinek duzzanatával, kipirosodásával, viszketésével járó tünetegyüttes, amely akkor alakul ki, ha hisztamin szabadul fel a bőrben. Egyes esetekben arc-, szemhéj-, ajak-duzzanat, súlyos esetekben nyelvduzzanat, légzési nehezítettség, rosszullét, hányás, ájulás is társulhat hozzá – ilyenkor azonnal mentőt kell hívni. A hisztamin felszabadulását kiváltó leggyakoribb okok:

1. 

   Foto:123rf.com

Főként gyerekeknél és pollenallergiás felnőtteknél okozhat csalánkiütést néhány gyümölcs, gyakran a málna, az eper, a kivi, az ananász, a déligyümölcsök.

1. Gyógyszerek, azok hatóanyaga és adalékanyagai is okozhatnak csalánkiütést, főként, ha újonnan elkezdett gyógyszerről van szó. Alkalmanként szedett fájdalomcsillapító, lázcsillapító, altató, nyugtató, torokfertőtlenítők, szopogató tabletták, orrspray-k is provokálhatják a csalánkiütést, ahogyan egyes gyógyteák, gyógyfüvek is okozhatnak ilyen tünetet.
2. Tartósítószerek, színezőanyagok, adalékanyagok, aromák.
3. Hideg, meleg, testmozgás vagy fizikai okok is okozhatnak csalánkiütést.
4. Gyulladásos gócok miatt nem ritka a csalánkiütés megjelenése, gyakran egy rossz fog, gyulladt mandula, urológiai- vagy nőgyógyászati fertőzés áll a háttérben.
5. Autoimmun betegségekhez (pl. pajzsmirigy betegségek) is társulhat csalánkiütések megjelenése.
6. Emésztési panaszok, gyomor-, bélrendszeri megbetegedések, fertőzések is okozhatnak csalánkiütést.

Így válhatnak krónikussá az akut tünetek

Foto:dermatica.hu

– A csalángöbcsék néhány milliméterestől a néhány cm-ig terjedhetnek, testszerte megjelenhetnek. Az általuk okozott tünetek a viszketés, a kipirosodás, a duzzanat. A csalánkiütés további érdekes tulajdonsága, hogy változtatja a helyét, néhány órával az első tünetek megjelenése után új helyen új bőrtünetek alakulnak ki.  Ha a tünetek 6 hétnél tovább tartanak, krónikus csalánkiütésről beszélünk. Akut és krónikus esetben is elsősorban antihisztaminokat alkalmazunk, amelyek képesek visszaszorítani a hisztamin termelődését – hangsúlyozza dr. Brezán Edina, a Dermatica Bőrgyógyászat és Kozmetika bőrgyógyásza, kozmetológus szakorvos. – Ezekhez a gyógyszerekhez könnyű hozzájutni, hiszen akár vény nélkül is kaphatóak, de tisztában kell lenni azzal, hogy kismamák és alkoholbetegek nem szedhetnek antihisztaminokat. Egyes esetekben például antibiotikum, esetleg szteroid tabletta adása is szükségessé válhat.

Szükség esetén labor- és egyéb vizsgálatokat is el kell végeztetnünk, ha olyan betegségek után kutatunk, amelyek például a pajzsmirigyet, a májat, a gyomor-és bélrendszert, az immunrendszert érintve okoznak csalánkiütést. Hosszan fennálló panaszok esetén ajánlatos a betegség pszichés hátterével is foglalkozni, hiszen a hónapokig tartó kínzó tünetek akár depressziót is okozhatnak, ami beindít egy ördögi kört. A stressz ugyanis önálló rizikófaktora lehet a bőrbetegségek fellángolásának és súlyosbodásának.