Fulladásos tünetek: hogyan készüljünk az orvosi vizsgálatra?

Fulladás, nehézlégzés, zihálás, légszomj – az érintettek különböző módon fogalmazzák meg panaszaikat. Az ijesztő tünetek hátterében több kiváltó ok is meghúzódhat, ezekről és a kivizsgálás menetéről kérdeztük dr. Tárnok Ildikó tüdőgyógyász, allergológust, a Tüdőközpont orvosát.

Fulladás: hogyan írjuk le?

Az utóbbi időben hamarabb kifulladok. Már nem bírom úgy az edzéseket, lépcsőzésnél is elfogy a levegőm. Éjjelente fulladás érzésre riadok fel. Nincs elég levegőm. Sípoló légzésem van. Hiába próbálok levegőt venni, mintha valami összeszorítaná a mellkasom.

„Ha fulladásos tünetek miatt orvoshoz fordulunk, fontos, hogy gondoljuk át, pontosan mit érzünk közben, milyen testhelyzetben, napszakban, fizikai terhelés mellett vagy nyugalomban is tapasztaljuk-e a légzési problémát. Most jelentkezett először, vagy előfordult már korábban is? Evést követően jelentkeztek-e a tünetek – ilyen esetben felmerül refluxbetegség lehetősége, de akár az anafilaxia gyanúja is.”

Kilégzés, belégzés, sípoló légzés?

Ha fulladást tapasztalunk, érthető, hogy meg vagyunk ijedve. Szeretnénk mielőbb megszabadulni tőle és újra természetesen lélegezni. Mégis fontos, hogy amennyire lehet, megfigyeljük, és pontosan le tudjuk írni, hogy a belégzés vagy a kilégzés okoz-e nehézséget. Hallunk-e sípoló hangot, miközben próbálunk levegőt venni, vagy amikor kifújjuk a levegőt.

fotó:flickr.com

Van-e egyéb betegsége?

• Az asztma rosszabbodását jelezheti, ha a fulladásos tünetek miatt több alkalommal kell használnia a rohamoldó készüléket.
• Egyéb légúti betegségek, mint pl. a COPD súlyosbodására is utalhat a légzési nehézségek jelentkezése.
• A szívbetegségek is romló teljesítőképességgel, fulladás érzéssel járhatnak, de a túlzott gyomorsav termelődésre is visszavezethető a panasz.
• Alkati eltérések (pl. jelentősebb túlsúly, hirtelen súlygyarapodás, súlyosabb mellkasi deformitás) is gyakran okoznak légszomj érzést.
• Fontos, hogy a kivizsgálás során ezekről mindenképp számoljunk be a kezelőorvosnak, illetve a rendszeresen szedett gyógyszereinket is ismertessük.
• Egyes betegségek előfordulása családi halmozódást mutat, így az is fontos, hogy ismerjük, van-e a közeli hozzátartozók közt asztmás vagy más tüdőbetegségben érintett.

A fulladáshoz társuló tünetek

• Közelebb vihet a diagnózishoz, ha beszámolunk a meglévő egyéb panaszainkról is. Jelentkezett-e egyéb tünet is a fulladás mellett, például csalánkiütés, bőrviszketés, mellkasi fájdalom, ödéma.
• A köhögő rohamok asztmára és COPD-re is utalhatnak.
• Ha láz, hátfájás is társul a tünetek mellé, akkor akár tüdőgyulladás is lehet a háttérben.
• Főként gyerekeknél és idősebbeknél előforduló panasz a félrenyelés, ilyenkor a légutakba került idegentest erős, kínzó köhögés mellett fulladás érzést is okozhat.
• Jelezhet akár tüdődaganatot is, de a hirtelen kialakuló tünetek életveszélyes állapotra, például tüdőembóliára is utalhatnak.
• Lehet akár gyógyszer mellékhatása, de állhat a háttérben fül-orr-gégészeti probléma, például a hangszalagok rendellenes működése, de akár a megnagyobbodott pajzsmirigy is.

A fulladásos tünetek kivizsgálása

A beteg alapos kikérdezését követően a kezelőorvos a beszámoló és a tünetek alapján célirányos vizsgálatokat ír elő. Egyéntől függően sor kerülhet légzésfunkció elvégzésére, mellkas röntgen és CT vizsgálatra. Ha felmerül a gyanú, hogy allergia is szerepet játszik a légzési panaszok kialakulásában, allergia tesztet is végeznek. Ha szükséges, akkor további kivizsgálásra – fül-orr-gégészeti, kardiológiai vagy gasztroenterológiai szakvizsgálatra – irányítják a beteget.

„Az aktuálisan rendelkezésre álló adatok alapján is tudunk adni olyan gyors segítséget, amivel a beteg tüneteit az összes vizsgálati eredmény megérkezéséig enyhíteni lehet. A pontos diagnózist követően pedig a kiváltó októl függően, személyre szabott kezelést javaslunk. Nem érdemes tehát halogatni a kivizsgálást, ha fulladásos tüneteink vannak, forduljunk orvoshoz. Ez azért is nagyon fontos, mert több krónikus légúti betegség esetén is csak az idejében megkezdett, korai stádiumtól alkalmazott hatékony kezeléssel lehet az állapotromlást megelőzni vagy lelassítani.”

Forrás: Tüdőközpont