Sípoló légzés – asztma vagy COPD? 2019-06-03 Blog, Női egészség Megosztás: Tweet A COPD kevésbé ismert, a hasonló tünetek – mint a sípoló légzés – miatt pedig könnyen asztmának titulálják. A két betegség közti különbségeket dr. Hidvégi Edit tüdőgyógyász, a Tüdőközpont orvosa foglalta össze. Sípoló légzés és köhögés Az asztma és a COPD egyaránt krónikus légúti betegség. A tüneteik valóban hasonlóak, ezért ha bármelyikre is gyanakszunk a panaszaink alapján, forduljunk mielőbb tüdőgyógyászhoz! A felsoroltak közül nincs mindegyik jelen mindenkinél, ám mindkét betegség közös vonása, hogy kezelés nélkül a tüneteink rosszabbodni fognak, illetve egyre több tünet fog jelentkezni. Mikor gondoljunk asztmára? • Hangos, legtöbbször sípoló légzés • Nehézlégzés, fulladásérzés • Ezekkel együtt fellépő köhögés, éjjelente erősebb ingerrel • Szorítás érzése a mellkason • Ismert allergiás beteg a családban, vagy allergiás nátha, szénanátha, ekcéma megléte Milyen tünetek utalhatnak COPD-re? • Terhelésre jelentkező fulladás • Fáradékonyság, csökkenő teljesítőképesség • Krónikus köhögés, nehézlégzés • Sípoló légzés • Fokozott váladéktermelődés, köpetürítés, leginkább a reggeli felkeléskor Asztma vagy COPD? A légzésfunkciós vizsgálat segít eldönteni. Ha tüdőgyógyászhoz fordulunk, első körben részletesen ki fog kérdezni arról, hogy pontosan mióta, milyen panaszokat és mikor tapasztalunk. Szedünk-e más gyógyszereket, van –e egyéb betegségünk, illetve dohányzunk-e. Ezt követően légzésfunkciós vizsgálat elvégzésére kerül sor. Az így kapott eredmény alapján azt is pontosan el lehet dönteni, hogy COPD, vagy asztma miatt érezzük-e rosszul magunkat. „A légzésfunkciós vizsgálat során a beteg egy készülékbe fúj levegőt. A spirométer által a tüdő működéséről mutatott több érték közül a FEV1 a legfontosabb. Ha ez alacsony, akkor a betegnek hörgőtágítót kell belélegeznie, majd megismételjük a vizsgálatot. Ha a második vizsgálat normális értékeket mutat, vagy legalábbis jelentős javulást az elsőhöz képest, akkor az megerősíti az asztma diagnózisát. Ha a hörgőtágító mellett érdemben nem változik a FEV1 érték, akkor az inkább COPD-re vagy más betegségre utal.” Az asztma visszafordítható, a COPD csak lelassítható A diagnózis függvényében a kezelőorvos felírja a beteg részére azokat a gyógyszereket, amiket ezután rendszeresen kell szednie. Egyik betegség sem gyógyítható véglegesen, ám a korai kezelés mindkét esetben nagyon fontos. Az asztmánál azért, hogy a tünetek ne súlyosbodjanak, a beteg életminősége jó legyen, elkerülje az asztmás rohamokat. Asztmával, jól beállított kezeléssel a betegek teljes értékű életet élhetnek. Nagy különbség azonban, hogy a COPD ilyen értelemben nem visszafordítható, csak lassítható. „Ha légzésfunkciós értékekben gondolkodunk, ahol a 100% a normális, akkor azt látjuk, hogy asztmás roham során a FEV1 érték 60-80%-ra csökken. A roham után 1-2 nappal ez az érték visszakúszik 90-100%-ra. Ezzel szemben, ha egy COPD-s beteg légzésfunkciója 60% körüli, akkor a betegség fellángolásának elmúltával sem megy 70%-nál magasabbra. A 100%-ot már soha nem fogja elérni. Sajnos vannak olyan súlyos COPD-sek is, akiknek a FEV1 értéke a 20%-ot sem éri el!” A túlélési idő attól függ, mikor kezdik a kezelést A COPD tehát lelassítható, ha a betegség felismerése és a kezelés megkezdése korai stádiumban történik. Sajnos azonban ez a ritkább eset. Mivel a COPD az esetek 90%-ában dohányosoknál alakul ki, ők hajlamosak a kezdeti tüneteket a dohányzás hatásának betudni és csak későn fordulnak orvoshoz. Pedig a korai felismerés nagyon fontos, hiszen a túlélési idő attól függ, kinek mennyire használódik el a tüdeje, mire a kezelése megkezdődik. „Az érintett légzésfunkciója fokozatosan romlik, egy idő után oxigénhiány is kialakulhat nála. A kezeléséhez már otthoni oxigénpalack, oxigén koncentrátor vagy kórházi ellátás is szükséges.” A dohányzás elhagyása mindkét esetben segít A korai felismerés és kezelés mellett a dohányzás abbahagyása is nagyon fontos, hogy a COPD-t lelassítsuk. A különbség óriási, már pusztán a füstmentes élet is jelentősen lelassítja a betegség romlását. Ezzel akár egy plusz évtizedet is nyerhetnek a betegek. A dohányzás elhagyása segít a légutak krónikus gyulladását csökkenteni. Ez az asztmás betegek kezelésében is kedvező változásokat hoz. Oly annyira, hogy a tapasztalatok alapján, a nem dohányzó asztmás beteg számára – a dohányzó beteghez képest – kevesebb gyógyszer szedése is elegendő a tünetmentesség eléréséhez. Forrás: https://napidoktor.hu/index