Fejlettebb eszközök segítik a COPD-vel és az asztmával élőket

Az asztma és COPD két igen gyakori tüdőbetegség, amelyek jelenleg nem gyógyíthatók, de az előrehaladásuk jelentősen lassítható, a betegek a megfelelő kezeléssel teljes életet élhetnek. Ennek azonban alapfeltétele, hogy a beteg pontosan kövesse a kezelőorvosa által előírt terápiát a gyógyszerek adagolását illetően – és ebben már egyre fejlettebb eszközök segítik a betegeket.

Magyarországon közel 200 ezer COPD-s és mintegy 300 ezer asztmás beteget tartanak nyilván, de figyelembe véve a tünetek enyhe volta vagy egyéb okok miatt a gondozói hálózatba be nem került és nem diagnosztizált betegeket, az érintettek száma mindkét betegség esetében valószínűleg több.

Az asztma a légutak gyulladásával és a hörgők szűkületével járó krónikus betegség, amelynek genetikai és környezeti okai egyaránt lehetnek, az utóbbiak közül a leggyakoribb a szennyezett városi levegő. Az asztma tünetei alvási zavarokat, napközbeni fáradtságot okozhatnak, ami gyengébb teljesítőképességhez és ebből eredően stresszhez vezethet. Ugyanakkor az esetek nagy többségében az asztma kontrollálható, a tünetek előfordulása minimálisra csökkenthető, így az asztmás beteg korlátozásoktól mentes életmódot folytathat.

Fotó: 123rf.com

A COPD – azaz a krónikus obstruktív tüdőbetegség – a légutak szűkülésével, a tüdőszövet károsodásával, tüdőtágulással jár. Már a betegség korai fázisában is jelentkezik a nehézlégzés a betegség vezető tünete. A betegség előrehaladásával ez már nem csak fizikai terhelés közben, hanem nyugalmi állapotban is tapasztalható. Emellett jellemzően köhögéssel, fokozott nyáktermeléssel, fáradékonysággal kell megküzdenie a COPD-vel élőknek. A COPD kialakulását előidéző kockázati tényezők közül a legjelentősebb a dohányzás, de a tartós légszennyezettség, allergia, légúti fertőzések is kockázatot jelentenek. A betegség nem gyógyítható, a tüdő állapotának romlása nem megállítható, de megfelelő terápiával lassítható. Mindkét betegség esetében a terápiák személyre szabottak, a gyógyszerek dózisát, az alkalmazás gyakoriságát pontosan meghatározza a kezelőorvos.

Az asztmával és a COPD-vel élőknél is olyan gyógyszereket (hörgőtágítók, gyulladáscsökkentők) alkalmaznak a terápiák során, amelyek a leghatékonyabban inhalálókészülékekkel juttathatók be közvetlenül a tüdőbe. Az előírt dózis pontos betartása érdekében a betegnek meg kell tanulnia az inhalálókészülék helyes használatát, de nagyon sok múlik magán a készüléken és a hatóanyag bevitelének módján is. A megfelelő inhalálókészülékkel bevitt korszerű gyógyszerek kevésbé hajlamosak kitapadni a szájüregben vagy a torokban, így lényegesen több hatóanyag lejut a kis légutakba. Az inhalálókészülékek korszerűségének egy másik fontos, az emberi egészségre és az életminőségre ható szempontja a környezetvédelem. Csak a magyarországi egészségügyi rendszerbe került asztmás és COPD-s betegek számát alapul véve legalább 500 ezer ember használ valamilyen inhalálókészüléket, ezt a számot pedig meg kell szorozni a készülékcsere éves átlagos számával ahhoz, hogy megkapjuk a környezetbe évente visszajutó gyógyszeripari hulladék mennyiségét, vagy képet kapjunk a gyártás során keletkező szénlábnyom nagyságáról. A korszerű inhalálókészülékek a gyógyszeradagolás hatékonyságával és az egy készülékre jutó használati idő növelésével számottevő mértékben járulhatnak hozzá a környezetterhelés csökkentéséhez.

Forrás: https://napidoktor.hu/index