Derítse ki, mennyire veszélyezteti Önt a szívinfarktus!

Ha biztosan tudnánk, hogy a következő öt évben nagy eséllyel szív- és érrendszeri megbetegedés, esetleg infarktus lép fel nálunk, valószínűleg kezeltetnénk magunkat, változtatnánk az életmódunkon. Miért várnánk a legrosszabbra? Dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont specialistája arról beszélt, kinek szükséges feltétlenül a kardiológiai kivizsgálás.

Kik a veszélyeztetettek?

A szív- és érrendszeri megbetegedések megelőzése, a tünetek kivizsgálása különösen azok számára fontos, akiknek családjában már előfordult ilyen probléma, illetve, akik jelentős rizikófaktorokkal rendelkeznek. A kardiológiai szűrésnek azért is nagy a jelentősége, mert bizonyos esetekben a betegség tünetei nem típusosak, nehéz a diagnosztizálás, tehát a veszélyeztetettség korai felismerése akár életet menthet. Nem szabad várni a súlyos tünetek kialakulásáig, hiszen sokan teljesen tünetmentesek akár még egy szívinfarktus vagy agyvérzés miatti hirtelen halál bekövetkezése előtt is.

Amennyiben tehát bárki a legkisebb tünetet érzékeli magán – mint például gyengeség, légszomj, mellkasi szorítás, vagy akár csak diszkomfort, szédülés, „rendetlenkedő” szívverés -, vegye komolyan a jeleket és a lehető leghamarabb jelentkezzen be egy kardiológiai kivizsgálásra.

Főbb rizikófaktorok

Európában a kardiovaszkuláris  rizikóbecslésére  sokféle formula van, de a legelterjedtebb az ún. SCORE-táblázat szerinti rizikóbecslés, valamint a Framingham-táblázat szerinti  becslés.

Dr. Vaskó Pétertől, a Kardioközpont specialistájától tudható, hogy a kardiológusok a hétköznapokban az előbbit használják. Ez  öt változót vesz figyelembe, amely az alábbi felsorolás első öt helyén található. Ennek alapján  adható meg annak valószínűsége, hogy a következő öt évben milyen valószínűséggel kap valaki súlyos szív-agyér megbetegedést (elzáródást), magyarán infarktust, vagy stroke-ot. Ugyanakkor természetesen a kardiológiai kivizsgálással és az időben elkezdett kezeléssel akár a szívinfarktus is megelőzhető lehet. A legveszélyesebb rizikófaktorok az alábbiak:

• növekvő életkor,
• magas vérnyomás,
• magas koleszterinszint,
• dohányzás,
• férfi nem (és a menopauzán túl lévő nők),
• cukorbetegség (akár csak enyhe formában),
• családban halmozódó szív- és érrendszeri problémák,
• már meglévő szív- és érrendszeri betegség,
• hormonális fogamzásgátló szedése,
• túlsúly,
• fizikai inaktivitás.

A genetikát lehet ellensúlyozni

“Az öröklődés szerepe közismert a szív- és érrendszert érintő betegségekben, és bár ezen nem tudunk változtatni, az ismeret feltétlenül fontos. Hiszen ha kiderül, hogy a családban többször előfordult infarktus, ez egy hajlamot feltételez ugyan, de életmóddal és kezeléssel még ebben az esetben is jelentősen ellensúlyozni lehet az adottságot. Ugyanígy nem befolyásolható a nemünk sem, de jó, ha tudjuk, hogy a férfiak veszélyeztetettebbek, mint azok a nők, akik még nem érték el a klimaxot. A menopauza után azonban a veszélyeztetettség kiegyenlítődik.
Ha egy nő fogamzásgátlót szed, szintén megnő a kockázat mértéke. Akinek tehát más veszélytető faktorok is jelen vannak az életében, gondosan kell megválasztania a fogamzásgátlás módját és ebben érdemes kardiológus segítségét is kérnie” – ismerteti dr. Vaskó Péter, a Kardioközpont kardiológusa.

Betegnek és egészségesnek is fontos a segítség

A dohányzás, a túlsúly, a fizikai edzettség hiánya és a feldolgozott, túl sós élelmiszerek fogyasztása erősen hathatnak a szívbetegségek kialakulására, ám életmóddal mind befolyásolható. Az anyagcsere-betegségek, főleg a cukorbetegség szintén jelentős kockázati tényező a szív- és érbetegségek várható kialakulását tekintve. A túlsúlyos középkorúaknál gyakran fellépő 2-es típusú diabetes kardiovaszkuláris kockázata olyan jelentős, hogy az ilyen beteg rendszeres kardiológiai ellenőrzésre szorul. Ha tehát valaki cukorbeteg, vagy ha már korábban volt valamilyen “eseménye”, akkor  rögtön a nagy kockázatú csoportba kerül, tehát rá már nem érvényes a SCORE-táblázat előrejelzése.

Dr. Vaskó Péter szavaiból kiderül, hogy a szívbetegeknél az orvosi nyomonkövetés célja, hogy a kórkép romlását és újabb esemény (infarktus, agyvérzés stb.) bekövetkezését előzzük meg, ezt nevezzük másodlagos megelőzésnek. Természetesen ebben az esetben is fontos a dohányzás elhagyása, az egészséges étrend, a testmozgás és az anyagcserét tükröző laborértékek és a vérnyomás normalizálása. Az elsődleges prevenció a veszélyeztetett egészségeseknek segít, hogy elkerülhető legyen a szívinfarktus, a stroke vagy más szív- és érrendszeri történés.

Forrás: Kardioközpont