Ha nem én, akkor a családból valaki – Még mindig sokakat érint a szívbetegség

Hazánkban minden évben szeptember utolsó vasárnapja, a Szívünk Napja szolgál arra, hogy felhívja a figyelmet a szív- és érrendszeri megbetegedések kiemelkedő gyakoriságára. Mivel a statisztikák azt mutatják, hogy nagy valószínűséggel kisebb- nagyobb mértékben mi magunk vagy családtagunk is érintett lesz a megbetegedés valamely formájában, ezért a Szív Világnap kapcsán – amit idén szeptember 25-én tartunk – a mindennapi életben is megvalósítható megelőzési módszerek mellett, érdemes abba is belepillantani, milyen újfajta kezelési lehetőségek állnak rendelkezésre ezen a területen. 

Erre kiváló alkalmat biztosított a szeptember 9-én, a világ legnagyobb orvostechnikai eszközöket gyártó vállalata által szervezet Innovációs Nap, melyen a kardiovaszkuláris terápiák legnevesebb magyar szakértőinek részvételével olyan innovatív megoldások kerültek bemutatásra, melyek a már meglévő betegségek gyógyítását szolgálják.

A kardiovaszkulás technológiák esetében bemutatott újítások a miniatürizálás, az elektrofiziológiai beavatkozások, valamint az MR-kompatibilitás területén jelentek meg elsősorban, mely fejlesztések abba az irányba mutatnak, hogy a betegek számára kevesebb kockázattal, nagyobb hatékonyságú beavatkozásokat tudnak elvégezni. Az Innovációs Napon Prof. Dr. Merkely Béla, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika igazgatója, az Európai Kardiológus Társaság (ESC) elnök-helyettese, és Dr. Duray Gábor PhD. kardiológus főorvos, a Magyar Kardiológusok Társasága Aritmia és Pacemaker munkacsoportjának elnöke, a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Honvédkórházának Kardiológiai osztályán az Elektrofiziológiai és Pacemaker részleg vezetője osztották meg tapasztalataikat a sajtó képviselőivel.

Mivel a halálozások 46%-át (2015-ös adat) még mindig a kardiovaszkuláris megbetegedések okozzák Magyarországon, így megnyugtató tudni, hogy az ezen a területen alkalmazott terápiák óriási fejlődésen mentek keresztül az utóbbi 20 évben. „A kardiovaszkuláris beavatkozások sikeraránya (ami azt jelenti, hogy a beavatkozások tartós eredménnyel szolgálnak) 90-95%, amely az életmentésen túl, életminőség javulást is jelent. Elhangzott az is, hogy a szívproblémával küzdő betegek megfelelő időben való orvosi ellátása, jelentősen emeli a túlélés és a minőségi élet esélyeit. Azonban míg Nyugat-Európában 75 perc mire valaki súlyos kardiovaszkuláris problémát észlelve mentőt hív, addig Magyarországon ez az idő átlagosan 4 órát vesz igénybe. Ezzel jelentősen vagy teljesen lerontja a túlélés, illetve a gyógyulás esélyét. Pedig a statisztikák azt is mutatják, hogy 2015-re a születéskor várható élettartam 76 évre nőtt, köszönhetően többek között a kardiovaszkuláris terápiák fejlődésének, ami további lépést jelent az úgynevezett 80-asok klubjához” – mondta Prof. Dr. Merkely Béla.

Az orvosok arról is beszámoltak, hogy bár a fejlettebb, nyugati országokban ezeknek a fejlett technológiáknak a mindennapi alkalmazása jóval gyakoribb, mint hazánkban, Magyarországon is megnyugtató a helyzet, hiszen az innováció annak ellenére éri el hazánkat, hogy a finanszírozás korlátozott. Merkely professzor szerint lassan, de záródik az olló Nyugat- és Kelet-Európa között és kis lépésekkel ugyan, de folyamatos  a fejlődés a magyar kardiológiai beavatkozások számát és fejlettségét tekintve. Bár a magyar egészségügyi büdzsé szűkös, ma Magyarországon mindenki, akinek szüksége van rá, megkapja a neki járó ellátást,.

Merkely Professzor és Dr. Duray azt is kiemelték, hogy a magyar elektrofiziológusok igen jól képzettek. „Ami annak köszönhető, hogy mind a hat magyarországi elektrofiziológiai centrumban képesek ellátni valamennyi szívritmuszavart, így viszonylag nagy számban végeznek beavatkozásokat (pl. abláció, műbillentyű beavatkozás) ezáltal nagy gyakorlatra tesznek szert. A Pacemaker beültetéseket végző centrumok száma jelenleg 18.”  – magyarázta el Dr. Duray.

Az innovációnak tehát hatalmas jelentősége van a kardiológia területén. A miniatürizálás a műtétek menetét a non-invazív (az eljárás során nincs szükség sebek ejtésére) beavatkozások irányába tereli, így a beteg felépülése gyorsabb, csökken a fellépő problémák és a műtéti halálozások aránya. A miniatűr pacemakerek esetében az elektródák hiánya tovább csökkenti a szövődmények kockázatát, ezáltal lényegesen kisebb terhelésnek vannak a betegeket kitéve. Az MR kompatibilitás pedig ma már gyakorlatilag alapelvárás ezekkel az eszközökkel szemben, mert a diagnosztikának nagyon fontos része az MR, és szinte nincs olyan ember, akinek élete során legalább egyszer ne lenne szüksége MR vizsgálatra.

Mivel ezen innovációs terápiák esetében igen komoly technológiával működő eszközöket használnak, ezért nagyon intenzív az együttműködés a terápiát alkalmazó orvosok és az eszközöket kifejlesztő vállalatok között. Sok esetben a vállalat szakemberei is részt vesznek a műtétben úgy, hogy a helyszínen nyújtanak technikai hátteret és tanácsadást a műtő orvosnak. „Mivel ennyire szorosan dolgozunk együtt orvos kollégáinkkal, ezért rálátunk arra, hogy az orvosok részéről milyen komoly erőfeszítést és felkészülést igényel az új terápiák alkalmazására irányuló folyamatos szakmai továbbképzés, amiben lelkesen vesznek részt” – említette az innovatív technológiákat kifejlesztő vállalat egyik hazai képviselője.

Az eseményen az orvosok betekintést nyerhettek a jövőbe is. A kardiovaszkuláris terápiák területén az eszközök használatának elsajátítását ugyanis az orvosok már szimulátorokon keresztül is gyakorolhatják a műtéti alkalmazás megkezdése előtt. Ilyen szimulációs installációkkal – hasonlóan a repülőgép szimulátorokhoz- találkoztak az érdeklődők az Innovációs Napon, ahol a műtéti lépéseket a legmodernebb eszközök segítségével virtuálisan is kipróbálhatták. A trend tehát az, hogy a kardiológusok bármilyen környezetben, egy szimulátoron keresztül képesek gyakorolni a műtétet, mielőtt élesben dolgoznának, ezzel emelve a beavatkozás a sikerarányát és csökkentve a műtéti kockázatot.

Forrás: https://napidoktor.hu/index